Délmagyarország, 2008. november (98. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-12 / 264. szám

Csütörtök, 2008. november 13. Megyei tükör 12 dott idénymunka, törték a követ a bá­nyában. Bátyjától leste el a fogásokat. Csákánnyal letisztították a növényze­tet és a fölső, arasznyi földréteget, a „pacsmagot". Így érték el a negyven HÍZIK A KŐ. A védett természetvé­delmi teriiletet látva Kónya Mihály, a kőfejtők csólyospálosi hírmondó­ja elcsodálkozott. A A0 centis kőré­teg a bezárás óta eltelt három évti­zed alatt méteresre hízott. centi vastag követ. A 18 kilós fejtőrúd­dal addig ütötték a felszínét, míg le nem hasadt belőle egy tömb. Megtisz­tították, kiszárították, ölökben mérték ki; 1 méter magas és 1,9 méter széles halmokban adta el a gazda. A bányá­tól hordták el az építők lovas kocsin. Kónya Mihály úgy emlékszik, az alak­talan tömbökből Jászberényi András kőművesmester rakta a legegyenlete­sebb falat a faluban. Sárral és szalmá­val tapasztotta össze a darabokat, hogy kiszáradva betonkeményre kös­sön. Szigetelésnek nádat, később kát­ránypapírt használt. Erre emelt'szegé­nyeknek tovább is réti mészköböl há­zat. (Tehetősebbeknek futotta vályogra vagy téglára.) A „pusztai tégla" két emberöltőt is kibírt. 20 óra után jogosítványt kapnak Mindössze 20 órát kell eltölteni a forgalomban ahhoz, hogy valaki motorra szerezzen jogosítványt. MUNKATÁRSUNKTÓI Nem telik el úgy hét mostanában, hogy ne történne súlyos-halálos mo­torbaleset valahol az országban. Csongrád megyében az elmúlt egy hónapban három ilyen esetet jegyez­hettünk fel: október 3-án egy 30 éves fiatalember ütközött össze motorjával a szegedi Vértói út-Rókusi körút ke­reszteződésében egy trolibusszal. A férfi a helyszínen meghalt. Október 15-én az 55-ös úton egy kisteherautó sofőrje akart megelőzni egy kismo­tort, de nem vette észre, hogy mögüle egy Suzuki motor már előzésbe kez­dett. Utóbbi jármű a teherautónak üt­között, a motoros súlyos sérülést szen­vedett. Rá két napra az algyői hídon egy Volkswagen tért át a menetirány szerinti bal oldalra, ahol összeütkö­zött előbb egy szemből érkező autó­val, majd egy motorral, ami kigyul­ladt. A balesetben a 19 esztendős mo­toros súlyos sérülést szenvedett. - Október 27-éig bezáróan idén 550 személyi sérüléses baleset történt Csongrád megyében, ebből 70 motorke­rékpárral, segédmotorral. A balesetek fő oka a gyorshajtás, az előzési szabá­lyok be nem tartása- magyarázta Tu­czakov Szilvána rendőrségi szóvivő. - Mopedet már 14 éves korától vezet­het az ember. Megyei szinten évente 1500-an szeretnének megtanulni mo­torozni. A jogosítvány három hónap alatt megszerezhető, a forgalomban eltöltött idő mindössze 20 óra. A tanu­lók egyértelműen a szabadságvágy­gyal, a fiatalságukkal magyarázzák: miért szeretnének megtanulni moto­rozni. Többüket már a tanulási idő alatt helyre kell tenni: ne legyenek annyira vakmerőek - mondta Seres Já­nos autósiskola-vezető. KÓNYA MIHÁLY, AZ UTOLSÓ BÁNYÁSZ A FALUBAN Európában egyedüli a csólyosi réti mészkő Európai ritkaság: hegyvidéki kőzethez hasonló, réti mészkő keletkezett Csó­lyospálos határában. A szegények tégláját bányászták is. A harminc éve be­zárt kőfejtő védett természetvédelmi terület. Mostantól látogatható. Fotó: Segesvári Csaba DOMBAI TÜNDE Európában egyedülálló látványosság nyílt meg a nyugati megyeszélen, Csó­lyospálos határában. A hetvenes éve­kig hegyvidéki kőzethez hasonlót bá­nyásztak a szikes rétjén: réti mészkö­vet. A feltárás helye látogatható. Eh­hez fogható természeti jelenség csak több ezer k: lométerre innen - Kö­zép-Ázsiában, Kaliforniában és Dél-Ausztráliaban - ismeretes. Az egy­mástól távoli kőzetek kialakulásáról a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósági munkatársa, Balázs Réka elmondta: igencsak hasonló. A Duna-Tisza közi puszta futóhomokját az uralkodó szél­járás 10 ezer esztendő alatt párhuza­mos buckasorokba rendezte. Ezek kö­zött csapadékos időben megállt a víz, sekély tavak keletkeztek. Amint a víz visszahúzódott, a helyén iszap ma­radt, ez több helyütt kővé szilárdult. Nem vetekedhet a hegyvidéki kőzetek tartósságával, de közelsége és olcsósá­ga miatt a helybeliek építőköve lett. A Duna-Tisza kózén már a legelső kőhá­zak falazásacor felfedezték. A réti mészkő - lyukacsai miatt darázskő­nek is nevezik - az Árpád-kortól fogva remekül bevált tanyasi és falusi há­zak, gazdasági épületek alapozásánál. Ilyen kőzet erősíti máig az ópusztasze­ri emlékpark szeri monostorának, a kecskeméti ferences templomnak és a két folyó közti házaknak az alapját. - Nagyapáink tudták: ahol nem nő nádas, arra találnak ilyen terméskövet a határban, mint itt, Újvári Antal föld­jén. Megrendelésre száraz időben fej­tettük - idézi fel a külszíni bányát a most 72 éves Kónya Mihály, ö az utol­só kőfejtő a faluban. Szegények voltak, földet béreltek, gazdálkodtak. Ha adó­• • Nagyapáink tudták: # # ahol nem nő nádas, arra találnak ilyen terméskövet. Kónya Mihály EGY ÉV ALATT ÖSSZESEN 435 MILLIÓT NYERT PÁLYÁZATON APÁTFALVA A faluvezetés nem politika, hanem feladat VARGA PÉTER SZERINT BELŐLE SOHASEM LESZ POLITIKUS mert egy ideig Apátfalva azokat a pá- megoldás az M43-as továbbépítése lyázatokat nyerte meg, amelyeket kő- lesz, de addig kell például a kerékpár­telező volt megnyerni. Még most is út is, hogy a veszély mérséklődjön ­azért kapnak olyan magas pontszá- véli a polgármester. - Ami a lámpás B Nem mindet ők írják A polgármester szakmája hasznos az önkormányzatnak, de nem minden pályamunka itt készül. - Vannak olyan pályázatok, amelyeket magunk meg tudunk írni, de a komolyabb projektekhez mi is pályázatíró cég segítségét vesszük igénybe - oszlat el egy tévhitet Varga Péter. Egy év alatt közel félmilliárd forintot nyert pályázatokon az apátfalvi önkor­mányzat, am ilynek polgármestere korábban pályázatíró és vállalkozó volt. „Sohasem lesz belőlem politikus" - mondja a 33 éves községvezető, akivel olyan képviselő-testület dolgozik együtt sikeresen, amelynek fideszes, szo­cialista és magyar gárdista tagja is van. BAKOS ANORÁ.'. Az elmúlt egy év alatt 624 millió forint értékben nyúitott be pályázatokat az apátfalvi önkormányzat. Ebből eddig 435 millió forintot nyertek a projek­tek, a többi elbírálásra vár. A jelző­lámpás gyalogátkelők építése már el­kezdődött a 43-as úton, ezzel egy idő­ben útépítő gépek dolgoznak a falu­ban, járdát újítottak fel és építettek. Jut pénz az iskola korszerűsítésére, a faluházra, aladálymentesítésre, ját­szóterekre, a buszmegállókra, és mindegyik utcának lesz végre névtáb­lája. Mindez egy 3300 lakosú telepü­lés önkormányzatától komoly teljesít­mény, főleg, ha az önkormányzat költ­ségvetésében csak 30 millió forint áll rendelkezésre fejlesztési forrásként. Az uniós és magyar pályázatokat sor­ra nyerő képviselő-testületben 3 fide­szes, 3 szocialista, 5 független képvi­selő - köztük egy Magyar Gárda-tag is - dolgozik együtt. Az MSZP támogatta a polgármestert, a 33 éves Varga Pé­tert, aki 1997 óta foglalkozik település­fejlesztéssel, alapító tagja a Pátfalvá­ért Egyesületnek, vállalkozóként és pályázatíróként kereste a kenyerét. A kérdésre - mit gondol arról, hogy az országos közélet válsága idején az ér­demi politizálás az önkormányzatok­ba szorul vissza - jellemző választ ad: - Belőlem sohasem lesz politikus, olyan választott tisztségviselő va­gyok, akinek feladatokat kell megol­dania, ehhez meg kell keresnie az ösz­szes szóba jöhető eszközt, pénzt. Ha adott, jól felhasználni, ha nincs, meg­szerezni, és élni a segítséggel - mond­ja Varga Péter. - Megkönnyíti a dolgun­kat, hogy a testületben mindenki is­mer mindenkit, nem tudunk magunk­ról újat mondani. Beszűrődnek politi­kai felhangok, de amikor fejlesztésről van szó, magát a feladatot nézi min­- kölcsönt vesznek föl. Egy ekkora te­lepülési önkormányzat nem képes ar­ra, hogy 2010 után továbbépítse Nagy­lakig a Makóig eljövő M43-ast. De már most készül arra az időszakra, amikor a tranzitforgalom a gyorsforgalmi út­ról lezúdul a falura. - Az egyetlen GYALOGÁTKELŐ-ÉPÍTÉS APÁTFALVÁN. EGY EKKORA FALUN MEGLÁTSZIK, HA SZÁZMILLIÓKAT KÖLT FEJLESZTÉSRE AZ ÖNKORMÁNYZAT A szerző felvételei mokat a projektjeik, mert nagyon sok a pótolnivaló. Az önkormányzat bírja önerővel a fejlesztéseket, nincs folyó­számlahitel, egyes fejlesztésekhez azonban - ilyen például a csatornázás kereszteződéseket illeti, úgy vagyunk ezzel, mint a pedagógusok az ötven­százalékos béremeléssel: tudomásul vettük, köszönjük szépen, de ez már régen járt nekünk. denki. Így pedig könnyű konszenzus­ra jutni. Nagyon jólesett, amikor a ta­vaszi falugyűlésen összesen három hozzászóló volt, és abból kettő kö­szönte a munkánkat. Varga szerint az előző időszakokat azért nehéz összevetni a mostanival,

Next

/
Thumbnails
Contents