Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-04 / 233. szám

Szombat, 2008. október 4. Aktuális 13 MEGHIUSULT A RENDKÍVÜLI ULES Nem vizsgálhatja a megyei közgyűlés, ütött-e valaki ígéretükhöz híven kiálltak Magyar Anna mellett a megyei közgyűlés fi­deszes képviselői. Nem jöttek el a rendkívüli ülésre, nélkülük pedig nem alakulhatott vizsgálóbizottság annak kiderítésére, hogyan zajlott le az elnök és a főjegyző múlt szerdai összetűzése. A kérdésre, megismer­heti-e valaha a közgyűlés az igazsá­got, Magyar Anna azt felelte, hogy tessék könnyebbet kérdezni. BAKOS ANDRÁS Hiába jöttek el tegnap a megyei köz­gyűlés szocialista és szabad demokra­ta képviselői a szegedi megyeházára, rövid volt a rendkívüli közgyűlés. 9 óra 5 perckor lépett a terembe Cson­káné Balda Ilona főjegyző, Magyar Anna elnök 9 óra 12 perckor foglalta el a helyét. Felolvasta a forgatókönyvet: a közgyűlésre szóló meghívót, beje­lentette, hogy 18 fő jött el, vele együtt 19-en vannak. 21 képviselőnek kellene jelen lennie ahhoz, hogy a közgyűlés határozatképes legyen, ezért az ülést bezárja. Demeter Attila kérdésére - hol vannak az alelnökök, akikkel együtt meglett volna a 21 fő - nem vá­laszolt, kiment a teremből. Ezután a főjegyző sem maradt. Amikor felhív­tuk telefonon, azt mondta: ő köztiszt­viselő, csak a közgyűlés előtt hajlan­dó a történtekről beszélni, egy frakció előtt nem. Kérdésünkre, tesz-e följe­lentést a múlt szerdán történtek miatt, azt mondta, még meggondolja; nem szeretné kollégáit a bíróság elé citálás­sal kellemetlen helyzetbe hozni. Amit a legkevésbé szeretne: két politikai erő csatájába belekeveredni. Simicz fózsef önálló képviselői in­dítványt terjesztett volna be, ez arról CSONKÁNÉ BALDA ILONA FŐJEGYZŐ ÉS MAGYAR ANNA ELNÖK A TEGNAPI, HAMAR VÉGET ÉRT RENDKÍVÜLI ÜLÉSEN szólt, hogy a közgyűlés indítson fe­gyelmi eljárást Magyar Anna elnök el­len, és tegyen büntető feljelentést az ügyben. Most a frakció egyik tagja tesz feljelentést a nyomozó ügyészsé­gen, hogy derüljön ki, mi is történt az elnök és a főjegyző között. Az emeleti Tisza Teremben Magyar Anna tájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz-frakció az ő előadásában „meg­ismerte a tényeket", és ez alapján fog­lalt állást úgy, hogy ami a megyeházán szerdán történt, személyes ügy. A rész­letekről azután mond többet, hogy a jo­gi képviselőjével tárgyal. Azt is mond­ta, feljelentést tesz „azon sajtóorgá­Mi is történt a megyeházán? Szeptember 24., szerda délután: Szerkesztőségünk politikai körökből úgy értesül, hogy Magyar Anna elnök megütötte Csonkáné Balda Ilona főjegyzőt. A megyeháza aznap esti hivatalos közleménye szerint a két nő „egy szakmai kérdésben indulatosan és hangosan összekülönbözött". Szeptember 26., péntek: Lapunk aznapi számában Magyar Anna úgy fogalmaz: „nem igaz, hogy megütöttem volna a főjegyző asszonyt, szakmai természetű, hangos vita támadt közöttünk, és azzal követtünk el hibát mindketten, hogy ezt a vitát az irodáján kívül is folytattuk". Szeptember 27., szombat: Az újságban nyilatkozik Csonkáné Balda Ilona, aki szerint történt erőszak, de nem az ő részéről. Aznap Magyar Anna a szegedma.hu portálnak azt nyilatkozza, megérti a főjegyző lelkiállapotát, de ő nem bántotta. Szeptember 29., hétfő: Napvilágot lát a megyei önkormányzat újabb nyilatkozata: „A szombati sajtóban megjelent állításokkal ellentétben afőjegyző támadt az elnökre." Október 3., péntek: Magyar Anna bejelenti: addig nem beszél nyilvánosság előtt a tényekről, amíg nem tárgyalt az ügyvédjével, de a frakciónak mindent elmondott. A főjegyző nem döntötte még el, tesz-e feljelentést. Most valószínűleg tárgyalnak. Fotó: Karnok Csaba mJ PICASSO ÉS A FIDESZ. Mégsem jöt­tek el hiába a megyeházára a bal­oldaliak és a liberálisok: mind­egyikük asztalán ott volt egy hosz­szúkás boríték, amelyben egy meghívó volt a hódmezővásárhe­lyi vasárnapi Picasso-kiállításra. A vásárhelyi önkormányzat figyel­messége természetesen a fidesze­seknek is szólt, az ő asztalukon is ott voltak a borítékok.- ott is ma­radtak, felbontatlanul. numok és magánszemélyek ellen", akik tényként állítottak róla és az ese­ményekről valótlanságokat. A kérdé­sekre válaszolva közölte, bizonyítékait most nem fogja elmondani. Az okokról annyit elárult, hogy egy „banális do­log" az, amin összekaptak, egy iraton, amely „a hivatal mulasztására világít rá". Megkérdezték tőle, ha biztos az igazában, és erről a frakciót is meg­győzte, miért nem tartottak közgyűlést. Azt felelte, mivel a történet jogi útra te­relődik, nem szeretne pontatlanul fo­galmazni. Egy kolléga azt kérdezte, van-e arra esély, hogy a közgyűlés va­laha is megismerje azokat a tényeket, amelyeket ezek szerint a Fidesz-frakció már ismer. Magyar Anna azt válaszol­ta: „Könnyebbet kérdezzen!" ű IrováMil FOTÓK a témáról I •i interneten! | www.(ielnwiHy<ii hu ŐRFI FERENC Még mindig jobb ma egy Robin Hood, mint holnap egy Dózsa György. Robin Hood örök Tetszik nekem ez a mostani robinhoodozás. Gyermekkorom kedvenc könyv- és filmélményeit (Ivanhoe) juttatja eszembe, amint a sherwoodi erdő büszke főzsiványa éppen megmelleszti a nép nyomorán megtolla­sodott, hájas és gonosz nottinghami seriffet, majd a zsákmányt gondo­san szétosztja a szegények között. És most mit tesz Isten, Robin Hood itt lovagol a magyar kertek alatt. A hatszáz éves angliai legenda aktualizált magyarországi változa­tában a főhős az energiaszektor moguljain készül rajtaütni - persze nem kardéllel meg nyílvesszővel, ha­nem plusz 8 százalékot lecsippentve • • Még mindig jobb extraprofitjukból. Mert most az ener­M # ma egy Robin giaárak alatt nyög a nép. A Robin Hood-adó hallatán per­sze nyomban felhúzták szemöldökü­ket az energiacégek vezetői, mint ahogy ezt tették a bankárok is négy évvel ezelőtt, amikor többletfelelősséget kérve tőlük, 2005-2006-ra róluk is leakasztottak kétszer 30 milliárdot (akkor még nem Robin Hood­adónak hívták az ilyet). És mi történt? Az égvilágon semmi - fizettek a bankok, akár a nottinghami seriff, s éltek tovább, mint Marci Hevesen. És így lesz ez most is, ha a parlament beélesíti az újabb Robin Hood-adót. Mert azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az erőmüvek, a villa­mosenergia-kereskedő és a gázcégek tulajdonosai az erre az évre várható közel 500 milliárd forint adózás előtti nyereségüket hátrahagyva, ha­nyatt-homlok elmenekülnek az országból, csak hogy ne kelljen fizetniük két esztendőn át az évi 30 milliárdos pluszadót. És szerintem értik is: amikor az embereknek egyre több és nagyobb szőrös békát kell lenyelni­ük a világpiacon - és így idehaza is - elszabadult gázárak miatt, nyelje­nek belőle azok is, akik az egészből a legkisebb kockázattal a legna­gyobb hasznot húzzák. Már nyergelhet, fordulhat is Robin Hood, hogy az energiás gazdagok grabancát elengedve szétossza zsákmányát a távfűté­ses lakásban élő szegények között. De nem akárhogyan! A mai magyar Nottinghamshire-ben ugyanis már nem elég csak ala­mizsnát osztogatni az emberek között, hanem mondjuk mérőórákat is kell a radiátoraikra. Mert amennyire lelkes híve a magyar a közösből való része­sedésnek, ugyanannyira nem áll tőle távol a pocsékolás sem, ha a közösség kontójáról van szó. Egyéni hőmennyiségmérés híján inkább kiereszti a pa­nelprogramban nyert pluszfokokat is az ablakon, mint hogy egy olyan fo­rintot is megspóroljon, amiből lakótársai is részesülhetnek. És akkor még úgy szeretne élni, mint a svédek, a norvégok, az írek vagy a németek... A sherwoodi erdő mai királya nem is nagyon oszthatja szét a zsák­mányt másképp, mint hogy felelősségteljesebb magatartásról duruzsol köz­ben szegényei fülébe - ahogy hatszáz éve, most is az igazságosság nevében. De hogy a kincsesládáikban megdézsmált energiacégekhez is le­gyen egy vigasztaló mondatunk, ne feledjék: még mindig jobb ma egy Robin Hood, mint holnap egy Dózsa György. 79 millió a községeknek Támogatott megyei önkormányzatok önkormányzat, támogatás összege (millió Ft) MUNKATÁRSUNKTÓL A működésképtelen helyi önkormány­zatok támogatásáról döntött a minap Gyenesei István szakminiszter. Az érin­tett Csongrád megyei települések ösz­szesen 79 millió forintot kapnak, amely már a jövő hét elején megérkezik számlájukra. A legtöbb pénzt Részké­nek ítélték oda, a 21 millió forintból 8 miihót vissza kell majd fizetnie. A töb­bi község vissza nem térítendő támoga­tást kap, a legkevesebb pénzre, 4 millió forintra Csanádalberti számíthat. Or­szágosan egyébként 369 önkormány­zat érintett, és összesen 2 milliárd fo­rint szétosztásáról született döntés. Röszke 21 (ebből 8 millió visszatérítendő) Földeák 12 Nagylak 9 Deszk 1 7 Fábiánsebestyén 7 Apátfalva 5 Nagytőke 5 Szákkutas 5 Ambrózia Iva 4 Csanádalberti 4 Összesen 79 FORRÁS: ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM DM-GRAFIKA A FEKETELISTA MARAD - AZ ALLATVED0K SZERINT PALIRA VETTEK 0KET Nem veszik le mancsukat a libatömők nyakáról Mégsem törli a Hungeritet is tartalmazó feketelistáját a Négy Mancs Alapítvány. A szervezet szerint a hízott baromfiból készült termékek je­löléséről szóló rendelet úgy készült el, hogy nekik módjuk sem volt el­mondani a javaslataikat. Az alapítvány programvezetője azt mondta, hiába írja rá a gyártó magyarul az exportra szánt árura, hogy hízott baromfiból készült, azt a külföldi vásárló nem fogja érteni. BAKOS ANDRÁS A vásárlókat informáló feketelista ­amely a hízott kacsát és libát feldol­gozó üzemek nevét, adatait tartal­mazza - a www.negy-mancs.hu cí­men érhető el, néhány klikkeléssel. Az állatvédő szervezet honlapjának elején rögtön a hízott liba és kacsa elleni kampány szövege olvasható. Erre kattintva baloldalt, a függőle­ges szövegoszlopban a „Nyitott szemmel vásároljon!" feliratra kell klikkelni, és a tájékoztató szöveg végén érhető el a lista. Ezen tizen­három magyar cég között szerepel a Hungerit Zrt. és a Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó Zrt. is. A listát szerdán országgyűlési képvi­selők is megkeresték, miután aznap lépett hatályba a hízottbaromfi-ter­mékek külön jelöléséről szóló ren­delet. A libamájbotrány nyomán össze­hívott tanácskozásokon - majd pe­dig a hungerites dolgozók pesti tün­tetésekor - a Négy Mancs Alapít­vány programvezetője, Gergely Zsó­fia azt ígérte, ha megszületik a meg­állapodás erről a rendeletről, törlik az egész listát. A feketelistát azonban nem töröl­ték - és egyelőre nem is fogják. Ger­gely Zsófia lapunk kérdésére azt mondta, nem ök szegték meg ígére­tüket. Korábban ugyanis arról volt szó a tárgyalásokon, hogy az ő véle­ményüket is meghallgatja a minisz­térium a rendeletalkotásnál. A prog­ramvezető azt mondja, a tárca már egy aláírt rendeletszöveget küldött át nekik, mielőtt ők még megfogal­mazhatták volna a javaslataikat. Az október 2-ára megbeszélt egyezte­tést pedig a minisztérium lemondta, vagyis nem vette komolyan az állat­védőket, tette hozzá. Gergely több ponton ellentmondásosnak minősí­tette a rendelkezést. így szerinte nem lehet komolyan venni azt, hogy az exportra is szánt termékek csomagolásán csak magyarul tünte­tik föl, hogy az áru hizlalt baromfi­ból készült. Nem kaptak egyértelmű választ arra a kérdésükre sem, hogy ha már október elsejétől hatályba lép a rendelkezés, mindegyik feldol­gozó tudja-e vállalni annak betartá­sát. • AZ ÁLLATVÉDŐ GERGELY ZSÓFIA NYILATKOZIK A SAJTÓNAK. MÁR A PESTI TÜNTETÉSEN SZÓSZEGÉSSEL VÁDOLTÁK A NÉGY MANCSOT Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents