Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-04 / 233. szám
Szombat, 2008. október 4. Aktuális 13 MEGHIUSULT A RENDKÍVÜLI ULES Nem vizsgálhatja a megyei közgyűlés, ütött-e valaki ígéretükhöz híven kiálltak Magyar Anna mellett a megyei közgyűlés fideszes képviselői. Nem jöttek el a rendkívüli ülésre, nélkülük pedig nem alakulhatott vizsgálóbizottság annak kiderítésére, hogyan zajlott le az elnök és a főjegyző múlt szerdai összetűzése. A kérdésre, megismerheti-e valaha a közgyűlés az igazságot, Magyar Anna azt felelte, hogy tessék könnyebbet kérdezni. BAKOS ANDRÁS Hiába jöttek el tegnap a megyei közgyűlés szocialista és szabad demokrata képviselői a szegedi megyeházára, rövid volt a rendkívüli közgyűlés. 9 óra 5 perckor lépett a terembe Csonkáné Balda Ilona főjegyző, Magyar Anna elnök 9 óra 12 perckor foglalta el a helyét. Felolvasta a forgatókönyvet: a közgyűlésre szóló meghívót, bejelentette, hogy 18 fő jött el, vele együtt 19-en vannak. 21 képviselőnek kellene jelen lennie ahhoz, hogy a közgyűlés határozatképes legyen, ezért az ülést bezárja. Demeter Attila kérdésére - hol vannak az alelnökök, akikkel együtt meglett volna a 21 fő - nem válaszolt, kiment a teremből. Ezután a főjegyző sem maradt. Amikor felhívtuk telefonon, azt mondta: ő köztisztviselő, csak a közgyűlés előtt hajlandó a történtekről beszélni, egy frakció előtt nem. Kérdésünkre, tesz-e följelentést a múlt szerdán történtek miatt, azt mondta, még meggondolja; nem szeretné kollégáit a bíróság elé citálással kellemetlen helyzetbe hozni. Amit a legkevésbé szeretne: két politikai erő csatájába belekeveredni. Simicz fózsef önálló képviselői indítványt terjesztett volna be, ez arról CSONKÁNÉ BALDA ILONA FŐJEGYZŐ ÉS MAGYAR ANNA ELNÖK A TEGNAPI, HAMAR VÉGET ÉRT RENDKÍVÜLI ÜLÉSEN szólt, hogy a közgyűlés indítson fegyelmi eljárást Magyar Anna elnök ellen, és tegyen büntető feljelentést az ügyben. Most a frakció egyik tagja tesz feljelentést a nyomozó ügyészségen, hogy derüljön ki, mi is történt az elnök és a főjegyző között. Az emeleti Tisza Teremben Magyar Anna tájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz-frakció az ő előadásában „megismerte a tényeket", és ez alapján foglalt állást úgy, hogy ami a megyeházán szerdán történt, személyes ügy. A részletekről azután mond többet, hogy a jogi képviselőjével tárgyal. Azt is mondta, feljelentést tesz „azon sajtóorgáMi is történt a megyeházán? Szeptember 24., szerda délután: Szerkesztőségünk politikai körökből úgy értesül, hogy Magyar Anna elnök megütötte Csonkáné Balda Ilona főjegyzőt. A megyeháza aznap esti hivatalos közleménye szerint a két nő „egy szakmai kérdésben indulatosan és hangosan összekülönbözött". Szeptember 26., péntek: Lapunk aznapi számában Magyar Anna úgy fogalmaz: „nem igaz, hogy megütöttem volna a főjegyző asszonyt, szakmai természetű, hangos vita támadt közöttünk, és azzal követtünk el hibát mindketten, hogy ezt a vitát az irodáján kívül is folytattuk". Szeptember 27., szombat: Az újságban nyilatkozik Csonkáné Balda Ilona, aki szerint történt erőszak, de nem az ő részéről. Aznap Magyar Anna a szegedma.hu portálnak azt nyilatkozza, megérti a főjegyző lelkiállapotát, de ő nem bántotta. Szeptember 29., hétfő: Napvilágot lát a megyei önkormányzat újabb nyilatkozata: „A szombati sajtóban megjelent állításokkal ellentétben afőjegyző támadt az elnökre." Október 3., péntek: Magyar Anna bejelenti: addig nem beszél nyilvánosság előtt a tényekről, amíg nem tárgyalt az ügyvédjével, de a frakciónak mindent elmondott. A főjegyző nem döntötte még el, tesz-e feljelentést. Most valószínűleg tárgyalnak. Fotó: Karnok Csaba mJ PICASSO ÉS A FIDESZ. Mégsem jöttek el hiába a megyeházára a baloldaliak és a liberálisok: mindegyikük asztalán ott volt egy hoszszúkás boríték, amelyben egy meghívó volt a hódmezővásárhelyi vasárnapi Picasso-kiállításra. A vásárhelyi önkormányzat figyelmessége természetesen a fideszeseknek is szólt, az ő asztalukon is ott voltak a borítékok.- ott is maradtak, felbontatlanul. numok és magánszemélyek ellen", akik tényként állítottak róla és az eseményekről valótlanságokat. A kérdésekre válaszolva közölte, bizonyítékait most nem fogja elmondani. Az okokról annyit elárult, hogy egy „banális dolog" az, amin összekaptak, egy iraton, amely „a hivatal mulasztására világít rá". Megkérdezték tőle, ha biztos az igazában, és erről a frakciót is meggyőzte, miért nem tartottak közgyűlést. Azt felelte, mivel a történet jogi útra terelődik, nem szeretne pontatlanul fogalmazni. Egy kolléga azt kérdezte, van-e arra esély, hogy a közgyűlés valaha is megismerje azokat a tényeket, amelyeket ezek szerint a Fidesz-frakció már ismer. Magyar Anna azt válaszolta: „Könnyebbet kérdezzen!" ű IrováMil FOTÓK a témáról I •i interneten! | www.(ielnwiHy<ii hu ŐRFI FERENC Még mindig jobb ma egy Robin Hood, mint holnap egy Dózsa György. Robin Hood örök Tetszik nekem ez a mostani robinhoodozás. Gyermekkorom kedvenc könyv- és filmélményeit (Ivanhoe) juttatja eszembe, amint a sherwoodi erdő büszke főzsiványa éppen megmelleszti a nép nyomorán megtollasodott, hájas és gonosz nottinghami seriffet, majd a zsákmányt gondosan szétosztja a szegények között. És most mit tesz Isten, Robin Hood itt lovagol a magyar kertek alatt. A hatszáz éves angliai legenda aktualizált magyarországi változatában a főhős az energiaszektor moguljain készül rajtaütni - persze nem kardéllel meg nyílvesszővel, hanem plusz 8 százalékot lecsippentve • • Még mindig jobb extraprofitjukból. Mert most az enerM # ma egy Robin giaárak alatt nyög a nép. A Robin Hood-adó hallatán persze nyomban felhúzták szemöldöküket az energiacégek vezetői, mint ahogy ezt tették a bankárok is négy évvel ezelőtt, amikor többletfelelősséget kérve tőlük, 2005-2006-ra róluk is leakasztottak kétszer 30 milliárdot (akkor még nem Robin Hoodadónak hívták az ilyet). És mi történt? Az égvilágon semmi - fizettek a bankok, akár a nottinghami seriff, s éltek tovább, mint Marci Hevesen. És így lesz ez most is, ha a parlament beélesíti az újabb Robin Hood-adót. Mert azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az erőmüvek, a villamosenergia-kereskedő és a gázcégek tulajdonosai az erre az évre várható közel 500 milliárd forint adózás előtti nyereségüket hátrahagyva, hanyatt-homlok elmenekülnek az országból, csak hogy ne kelljen fizetniük két esztendőn át az évi 30 milliárdos pluszadót. És szerintem értik is: amikor az embereknek egyre több és nagyobb szőrös békát kell lenyelniük a világpiacon - és így idehaza is - elszabadult gázárak miatt, nyeljenek belőle azok is, akik az egészből a legkisebb kockázattal a legnagyobb hasznot húzzák. Már nyergelhet, fordulhat is Robin Hood, hogy az energiás gazdagok grabancát elengedve szétossza zsákmányát a távfűtéses lakásban élő szegények között. De nem akárhogyan! A mai magyar Nottinghamshire-ben ugyanis már nem elég csak alamizsnát osztogatni az emberek között, hanem mondjuk mérőórákat is kell a radiátoraikra. Mert amennyire lelkes híve a magyar a közösből való részesedésnek, ugyanannyira nem áll tőle távol a pocsékolás sem, ha a közösség kontójáról van szó. Egyéni hőmennyiségmérés híján inkább kiereszti a panelprogramban nyert pluszfokokat is az ablakon, mint hogy egy olyan forintot is megspóroljon, amiből lakótársai is részesülhetnek. És akkor még úgy szeretne élni, mint a svédek, a norvégok, az írek vagy a németek... A sherwoodi erdő mai királya nem is nagyon oszthatja szét a zsákmányt másképp, mint hogy felelősségteljesebb magatartásról duruzsol közben szegényei fülébe - ahogy hatszáz éve, most is az igazságosság nevében. De hogy a kincsesládáikban megdézsmált energiacégekhez is legyen egy vigasztaló mondatunk, ne feledjék: még mindig jobb ma egy Robin Hood, mint holnap egy Dózsa György. 79 millió a községeknek Támogatott megyei önkormányzatok önkormányzat, támogatás összege (millió Ft) MUNKATÁRSUNKTÓL A működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról döntött a minap Gyenesei István szakminiszter. Az érintett Csongrád megyei települések öszszesen 79 millió forintot kapnak, amely már a jövő hét elején megérkezik számlájukra. A legtöbb pénzt Részkének ítélték oda, a 21 millió forintból 8 miihót vissza kell majd fizetnie. A többi község vissza nem térítendő támogatást kap, a legkevesebb pénzre, 4 millió forintra Csanádalberti számíthat. Országosan egyébként 369 önkormányzat érintett, és összesen 2 milliárd forint szétosztásáról született döntés. Röszke 21 (ebből 8 millió visszatérítendő) Földeák 12 Nagylak 9 Deszk 1 7 Fábiánsebestyén 7 Apátfalva 5 Nagytőke 5 Szákkutas 5 Ambrózia Iva 4 Csanádalberti 4 Összesen 79 FORRÁS: ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM DM-GRAFIKA A FEKETELISTA MARAD - AZ ALLATVED0K SZERINT PALIRA VETTEK 0KET Nem veszik le mancsukat a libatömők nyakáról Mégsem törli a Hungeritet is tartalmazó feketelistáját a Négy Mancs Alapítvány. A szervezet szerint a hízott baromfiból készült termékek jelöléséről szóló rendelet úgy készült el, hogy nekik módjuk sem volt elmondani a javaslataikat. Az alapítvány programvezetője azt mondta, hiába írja rá a gyártó magyarul az exportra szánt árura, hogy hízott baromfiból készült, azt a külföldi vásárló nem fogja érteni. BAKOS ANDRÁS A vásárlókat informáló feketelista amely a hízott kacsát és libát feldolgozó üzemek nevét, adatait tartalmazza - a www.negy-mancs.hu címen érhető el, néhány klikkeléssel. Az állatvédő szervezet honlapjának elején rögtön a hízott liba és kacsa elleni kampány szövege olvasható. Erre kattintva baloldalt, a függőleges szövegoszlopban a „Nyitott szemmel vásároljon!" feliratra kell klikkelni, és a tájékoztató szöveg végén érhető el a lista. Ezen tizenhárom magyar cég között szerepel a Hungerit Zrt. és a Szegedi Paprika Fűszer- és Konzervgyártó Zrt. is. A listát szerdán országgyűlési képviselők is megkeresték, miután aznap lépett hatályba a hízottbaromfi-termékek külön jelöléséről szóló rendelet. A libamájbotrány nyomán összehívott tanácskozásokon - majd pedig a hungerites dolgozók pesti tüntetésekor - a Négy Mancs Alapítvány programvezetője, Gergely Zsófia azt ígérte, ha megszületik a megállapodás erről a rendeletről, törlik az egész listát. A feketelistát azonban nem törölték - és egyelőre nem is fogják. Gergely Zsófia lapunk kérdésére azt mondta, nem ök szegték meg ígéretüket. Korábban ugyanis arról volt szó a tárgyalásokon, hogy az ő véleményüket is meghallgatja a minisztérium a rendeletalkotásnál. A programvezető azt mondja, a tárca már egy aláírt rendeletszöveget küldött át nekik, mielőtt ők még megfogalmazhatták volna a javaslataikat. Az október 2-ára megbeszélt egyeztetést pedig a minisztérium lemondta, vagyis nem vette komolyan az állatvédőket, tette hozzá. Gergely több ponton ellentmondásosnak minősítette a rendelkezést. így szerinte nem lehet komolyan venni azt, hogy az exportra is szánt termékek csomagolásán csak magyarul tüntetik föl, hogy az áru hizlalt baromfiból készült. Nem kaptak egyértelmű választ arra a kérdésükre sem, hogy ha már október elsejétől hatályba lép a rendelkezés, mindegyik feldolgozó tudja-e vállalni annak betartását. • AZ ÁLLATVÉDŐ GERGELY ZSÓFIA NYILATKOZIK A SAJTÓNAK. MÁR A PESTI TÜNTETÉSEN SZÓSZEGÉSSEL VÁDOLTÁK A NÉGY MANCSOT Fotó: Karnok Csaba