Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-01 / 230. szám

121 Megyei tükör Szerda, 2008. októberi. Fotó: Schmidt Andrea MÁR NEM DIVAT A CSÍPŐNADRÁG, MÉGIS EZT HORDJÁK A LÁNYOK Fedetlen derék - megszokásból Szívesen viselnek a lányok szexis csípőnadrágot rövid pólóval vagy toppal - a hideg, szeles időben is. Még akkor is, ha ez a divat: egészségtelen. KOVÁCS KRISZTA - Állandóan lefelé húzogatom a pólómat, hogy ne fázzon a derekam magyarázta a 16 éves Csonka Melinda, akit édesanyja csak úgy engedett el otthonról, hogy egy hoszszabb kardigánt is fel kellett vennie. A hasa azonban így is kivillant. - Anya és nagymama mindig mondogatja: „kivan a derekam", és vegyek fel valami hosszabb pólót, mert megfázom, és petefészek-gyulladásom is lehet. De nem tehetek róla, hogy kilátszik a hasam. Eddig ér a nadrág, eddig a póló - mutatta a 18 éves Elekes Klaudia. - Tüdőm, hogy nem egészséges, de csak ilyen csípönadrágokat lehet kapni - mondta a 19 éves Jéga-Szabó Kitti. Hozzátette, az anyja mindig mondja neki, hogy télen ne hordja, mert könnyen „ráfázhat". A következményekkel - úgy tűnik tisztában vannak a lányok, mégis felveszik télen is a hasukat, derekukat szabadon hagyó darabokat. A ruházattal viszont az időjárás ellen kellene védekezni. - Ez nem tudatos, hanem egy véletlenszerűen kialakult tendencia a fiatalok körében. Mivel szexis a csupasz len még a divatdiktátorok sem támogatják az egészségtelen viseletet. Tehát nem a divat a hibás, hogy csupasz derekú lányok sétálnak az utcán. Ráadásul a kabát sem megoldás: egy réteg akkor is hiányzik a derékrészen. A rossz szokás következményei igen súlyosak lehetnek: a rendszeres felfázás gyulladást Trendben maradni A 2007-2008-as kollekciókban a derék fölé érő ruhadarabok találhatók. A tervezők ugyanis megemelték a nadrágok és a szoknyák derekát, a pólók és blúzok pedig csípőig érnek. 2009-2010-ben sem lesz divat a csípőnadrág. Jövőre is a derékrész lesz hangsúlyos a csípő helyett - árulta el Tóth Csabáné. has, a tinédzserek szívesen mutatkoznak így. Azt gondolják, ez divatosabb, „felnőttesebb", mint a réteges öltözködés. De nem így van - közölte Tóth Csabáné, a Szegedi Divatiskola vezetője. A szakember hozzátette: két-három éve nyáron volt trendi a csípőnadrág és -szoknya. A póló hossza azonban nem érte el a derékrészt, ami sokszor egészen a csípőcsont alá került. De téokozhat a has és a kismedence tájékán. - Rendszeres alhasi fájdalom, húgyúti fertőzések, a női szervek gyulladása, derék- és hátfájás. Ezeknek a veszélyeknek vannak kitéve azok a fiatal lányok, akik fedetlen derékkal járkálnak a hideg, szeles időben. A petefészek és a petevezeték gyakori gyulladása akár meddőséghez is vezethet - figyelmeztet dr. Nyirati Ildikó nőgyógyász. KLAUDIA ÉS MELINDA HIÁBA HÚZOGATJA A PÓLÓJÁT MÁG0R1 ARANKA MUNKÁINAK EGYIKE Újabb két hatalmas díszüvegablakot készít a csanádpalotai templom számára Mágori Aranka vásárhelyi díszüvegfestő. KOROM ANDRÁS - Kovács Sándor csanádpalotai polgármester az interneten, a weboldalamon találta meg a munkáimat, s anynyira megtetszettek neki, hogy megkeresett, megfesteném-e Jézust a községi templom egyik díszüvegablakára - mesélt a kapcsolat kezdetéről Mágori Aranka. A polgármester arra kérte a vásárhelyi üvegfestőt, hogy ne a szenvedő, hanem a fiatalos Megváltót ábrázolja. A hidegfestési eljárással elkészült alkotás annyira elnyerte a kistelepülésen élők tetszését, hogy a templomba még négy, 2,5 méter magas és 1,6 méter széles diszablakot rendeltek Mágo ri Arankától. Majd újabb két alkotásra kérték fel a vásárhelyi üvegfestőt. A Szent Margitot és Szent Márkot ábrázoló ablakok terveivel nemrégiben kéFotó: Karnok Csaba szült el az alkotó. A két szent színes képét az elözö ablakok alakjaihoz hasonlóan már ráégeti a hatalmas üveglapra. Eddig munkáiért Kiss-Rigó László megyés püspöktől írásbeli köszönetet kapott. Mágori Aranka a templomi díszüvegablakokön ötvözi saját szecessziós stílusát a római katolikus egyház műalkotásainak hagyományos, kék-piros-sárga vezérszíneivel. SÍ MUCHA-ALKOTÁSOK ÜVEGEN. Az eredetileg porcelánfestőként dolgozó alkotó 2003-ban kezdett el díszüvegeket festeni. Két évig Alfonz Mucha, a szecesszió egyik legnagyobb művésze munkáit vitte üvegre, ezt követően alakította ki saját stílusát. A megyében eddig háromszor mutatkozott be önálló kiállítással, negyedik tárlata jelenleg a budapesti Polgárok Házában látható. Csongrád megyében közel 900 hallássérült ember él. Ennek ellenére megyénkben mindössze három jelnyelvi tolmács segíti kommunikációjukat a közhivatalokban, orvosi rendelőkben, iskolákban. Problémáikra megoldás lehetne, ha a jelnyelvet hivatalos nyelvként ismernék el. KANCSÁR TÍMEA A magyar lakosság tíz százaléka hallássérült. Csongrád megyében közel kilencszázán, Szegeden ötszázan élnek ennek a fogyatékosságnak valamely formájával. 2003 óta lehetőség van arra, hogy a hallássérültek teljesen ingyen, bármikor kérhessék jeltolmácsok segítségét a közhivatalokban, iskolában és az orvosnál, a szakemberek száma azonban igen kevés. Szegeden a Sinosz Csongrád Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat Attila utcai irodáján mindössze három szakember látja el ezeket a feladatokat. Éppen ezért annak, aki szeretné igénybe venni ezt a szolgáltatást, három nappal korábban jeleznie kell a szándékát. Sürgős esetekben azonban még éjszaka is hívhatók a szolgálat munkatársai. KI A KÉPZÉSRŐL. A jelnyelvet 180 órás alap-, illetve középfokú kommunikációs tanfolyamokon lehet elsajátítani a siketek és nagyothallók szegedi szervezetének központjában, a Bartók Béla téren. - Ha a bíróságra, vagy a rendőrségre megyek a hivatalos ügyeimet intézni, mindig kérem egy jelnyelvi tolmács segítségét. A formanyomtatványok gyakran érthetetlenek számomra - mondta nehézségeiről a 32 éves, hallássérült Filákovics Dijáná. Érettségivel varrónőként dolgozik. Hercegszántóról költözött Szegedre, mert csak itt tudott elhelyezkedni. - A hallássérültek fizikai munkára vannak kárhoztatva. Hiába van magasabb végzettségünk, nem tudunk kommunikálni halló társainkkal folytatta Dijáná. - A legtöbb siket ember elsődleges anyanyelve a jelnyelv. Saját hangtannal, mondattannal és alaktannal rendelkezik. Sajátos mimika és gesztusok párosulnak hozzá. A siket emberek ezzel képesek a leginkább kifejezni magukat, a magyar nyelv csak a másodlagos anyanyelvük - mondattanilag eltér a jelnyelvtől. Éppen emiatt a hallók számára gyakran furcsának, erőltetettnek tűnik, amikor egy hallássérült beszél - magyarázta Vörös Krisztina. A szegedi jelnyelvi tolmács elmondta, a jelnyelv nem nemzetközi, felfedezhetők benne a tájszólás jellegzetességei. Magyarországon például hét dialektust ismernek. - A hallássérültek jelenleg is önálló nyelvként használják a jelnyelvet. Ennek ellenére nem ismerik el hivatalos nyelvként - magyarázta Tóth Béla, a Sinosz Szeged város szervezetének elnöke. - A gyerekek most szájról olvasással tanulják a magyar nyelvet, és a jelnyelvet csak ellesik egymástól. A palotaiak fiatalos Jézust kértek az üvegfestőtől Kevesen ismerik a jelnyelvet A HALLÁSSÉRÜLT FILÁK0VICS DIJÁNÁ (SZEMBEN) A JELTOLMÁCCSAL, VÖRÖS KRISZTINÁVAL KOMMUNIKÁL Fotó: Frank Yvette