Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-28 / 252. szám

61 Megyei tükör Kedd, 2008. október 28. TŐZSDEI ELEMZŐK MUNKA KÖZBEN. RÉSZVÉNYTULAJDONOS POLITIKUSAINK SOKKAL RITKÁBBAN NÉZIK, MENNYIT NYERTEK VAGY VESZÍTETTEK Hatalmasat buktak a szegedi politikusok az OTP- és Mol-részvényeikkel a tőzsdén a gazdasági válság miatt. Szőke Péter szocialista önkormányzati képviselő, volt szegedi rendőrkapitány elmondása szerint a bank- és olajpapírjai most az egyharmadukat érik a tavaly nyári árhoz képest. A fideszes Bodó Imre reméli, rövid időn belül helyreáll a világ rendje, de azért félti az országot a spekulánsoktól. SZABÓ C. SZILÁRD A budapesti értéktőzsde két vezető részvénye, az OTP és a Mol tegnap kéz a kézben zuhant, egy időre fel is függesztették ezek kereskedését. A bankés olajpapírok tehát tovább gyengélkednek a gazdasági válság miatt. I - Aki tőzsdézik, tudja, hogy egyszer fenn, egyszer pedig lenn van az árfolyam. Akkor is mozgott a részvényárfolyam, amikor stabil volt a gazdaság - magyarázta Szőke Péter. Az MSZP-s városatya, volt szegedi rendőrkapitány a kilencvenes évek derekán vásárolta első részvényeit. OTP- és Mol-papűokból van neki a legtöbb, de Rába- és Richter-részvényeket is jegyez. Elmondta, nem spekulatív céllal vágott bele a tőzsdézésbe, egyszerűen kíváncsi volt erre a világra, amin azóta is jól szórakozik, folyamatosan nyomon követi az eseményeket a számítógépén. - Most nagy spekuláció van, hiszen semmi sem indokolja az OTP- és a Mol-részvény árfolyamának ekkora zuhanását. A nagycápák kihasználják a pánikhangulatot, azt gondolják, sokan megijednek, és eladják papírjaikat. Tüdőm, hogy hatalmasat buktam, de nem adom el a részvényeimet, mert azt tartom: ha veszett a fejsze, vesszen a nyele is. Én ilyen ember vagyok - mondta Szőke kapitány, akinek a részvényei - számítása szerint - most az egyharmadukat érik a korábbi legmagasabb árhoz képest. Olyan kevés pénzt kapnék most a részvényekért - érzékeltette, mekkorát bukott a tőzsdén hogy abból egy tisztességes használt autót sem tudnék venni. Éppen ezért, amíg élek, nem adom el a papírjaimat, azokat örökül hagyom az utódaimnak. Kenyeres Lajos és fél éve 350 OTP-részvényt vásárolt, darabját i 6200 forintért, s fy í **azóta még vett ki- J lencvenet, darabonként 7400 fo2550 forinton állt - a szerk.) Az SZDSZ-es önkormányzati képviselő elmondta, minden megtakarítását OTP-részvénybe fektette, mert a vételkor szép haszonnal kecsegtetett. - Most elúszott a haszon, és úgy néz ki, hogy a tőke is - közölte Kenyeres, aki a rendszerváltás óta tőzsdézik. Elmesélte, volt olyan papír, amin kicsit veszített (Fotex), de olyan is, amin hatalmasat nyert (Prímagáz), amikor eladta. - Liberálisként kutya kötelességem támogatni a magyar részvénypiacot. Az életbiztosítás nem az én stüusom. A tőzsde izgalmas, érdekes, gyors, kockázatos és változatos, hol fent, hol lent van az árfolyam - adott magyarázatot arra, miért tőzsdézik, s miért nézi meg napjában többször is a teletexten a tőzsdei hűeket. Kenyeres szerint a tőzsde leképezi Balogh elúszott részvényei Balogh Lászlónak korábban 23 TVK- és 16 Rába-részvénye volt, ami elúszott. A KDNP-s önkormányzati képviselő A - U a ^ brókernél vásárolta a papírokat, ám a brókercég S, fa csődbe ment, s a politikus a mai napig nem jutott hozzá $ a részvények után járó pénzéhez. - Senki se gondoljon £ jB óriási pénzre, jelképes összegről, pár ezer forintról van szó - közölte Balogh, akinek van még 300 darab Magyar Telekom-részvénye. Közölte, ezek miatt nem aggódik, nem foglalkozik a papírokkal, mert tudja, hogy egyszer fenn, egyszer lenn van az árfolyam. (Tegnap a Magyar Telekom 525 forinton zárt - a szerk.) RÉSZVÉNYEKBE IS FEKTETIK PÉNZÜKET, DE NEM AGGÓDNAK POLITIKUSAINK Hatalmasat buktak a kishalak a tőzsdén Fotó: MTI/AP/Alastair Grant az életet. A politikus jobb időkre vár, többéves kifutásban gondolkodik, tartja a bankpapírjait, s nem bánkódik amiatt, hogy nem adta el akkor a részvényeit, amikor közel a dupláját kaphatta volna a beforgatott pénzének. ^^^^ Bodó Imre fideszes országgyűlév si képviselő, tiszaszigeti polgármester elmondása szerint az édesapja halála után örökölt pénzből vásárolt Egis-részvényt - 1,6 millió forint értékben. - Évek óta megvannak a részvényeim, nem szoktam háborgatni a papírokat. Nem nézem az interneten az árfolyamokat, nem nagyon foglalkozom a tőzsdén történt dolgokkal, csak annyira, amit a hírekben hallok. Azt mondják, hogy a gyógyszergyártó cég részvényei stabilak - magyarázta Bodó, aki reméli, tartja majd értékét az Egis-papír, és egy kis hasznot is hoz neki. Bár bizakodó, s reméli, hogy fél-egy éven belül helyreáll a világ rendje, aggódik is - mint mondta -, félti az országot a spekulánsoktól. AZ ÁLLATORVOSI KAMARA BEKEMÉNYÍTETT A LIBAMÁJ ÜGY MIATT Nem ivartalaníthat a Négy Mancs A libatömés elleni kampánya miatt nem ivartalaníthat a magyar állatmenhelyeken a Négy Mancs Alapítvány. Az állatorvosi kamara többek között a májkonfliktusra hivatkozva tagadta meg az együttműködést a szervezettel. A magyar állatorvosok szerint itt az idő, hogy létrehozzanak egy állatvédelemmel foglalkozó alapítványt. BAKOS ANDRÁS A Négy Mancs Alapítvány jobban tenné, ha a kutyamenhelyeket segítené ilyen vélemény is elhangzott a szentesi Hungerit dolgozóinak szeptemberi budapesti tüntetésén. Ezt az üzenetet bizták rá a tüntetők arra a kutyára is, amelyet Gergely Zsófiának, az alapítvány akkori programvezetőjének adtak át. A jószágot a szervezet aktivistái megetették, megitatták, de szerintük felelőtlen dolog hosszan buszoz tatni egy kutyát, csak azért, hogy egy frappáns mondat kíséretében átadják. Szeptember 19. óta a Négy Mancs Alapítvány a libatömés elleni kampánya miatt a baromfiipar és az agrárminisztérium mumusává vált. Ugyanakkor a közvélemény többsége által negatívan értékelt szereplése pozitív folyamatokat is elindított. Az egyik az, hogy ötpárti összefogás született a parlamentben a libamáj hungarikummá nyilvánítása ügyében. Lehet, a Négy Mancs kellett ahhoz is, hogy végre törvény készüljön a hungarikumokról. Különböző hűek kapnak szárnyra a szervezettel kapcsolatban. A legutóbbi arról szól, hogy a hatósági állatorvosok végigjárják az összes állatmenhelyet és gyepmesteri telepet. Az ellenőrzésnek az az oka, hogy az alapítvány következő akciója a telepekhez kötődik. Ezt a hűt a Magyar Állatorvosi Kamara cáfolta. Ugyanakkor Gönczi Gábortól, a MÁOK elnökétől megtudtuk, a Négy Mancs elveszítette azt a lehetőséget, hogy egy régi, hagyományos állatvédelmi „szakmában" tevékenykedhessen Magyarországon. A MAOK honlapján is olvasható az a közlemény, amely szerint a kamara elnöksége nem járul hozzá, hogy a Négy Mancs ivartalanítási akciót folytasson. Ez a libamájvita következménye a közlemény szerint: „az alapítvány az akciójával a magyar mezőgazdaság egyik ágazatának kifejezetten kárt okozott, ezzel veszélyeztetve az ágazatban dolgozó kollégáink egzisztenciáját is". A Négy Mancs tudomásul vette a döntést. - 2005-ben volt egy közös, buszos ivartalanítási akciónk az alapítványnyal - mondta Gönczi. - A szervezet eredetileg az utcán talált kóbor állatokat ivartalanította volna, de mivel ezt nálunk a szabályok nem teszik lehetővé, a menhelyeket járták. Közben kiderült, hogy a buszon dolgozó aktivistáik az Unió szabályai szerint nem számítanak állatorvosnak, így jött két osztrák állatorvos. Az együttműködést később - mert szabálytalanságokat találtunk - megszüntettük. Ezt szerette volna megújítani most a Négy Mancs, amit mi azért sem támogattunk, mert a problémára nem ez a legjobb megoldás. A történteknek ezúttal sem csak negatív következménye van. A MAOK elnöksége ugyanis még idén javasolni fogja a küldöttgyűlésnek, hozzanak létre a magyar állatorvosok egy állatvédelemmel foglalkozó alapítványt. S BULGÁRIÁBAN JÁRJÁK A VIDÉKET. A Négy Mancs idén nyáron Bulgáriában tartott ivartalanítási akciót. A műtőnek kialakított busszal járták Belitsa várost, és rvartaianftották a kóbor kutyákat, macskákat, elkerülve a nem kívánt szaporodást. Egy idő után sorba álltak a járműnél azok is, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy pénzért végeztessék el ezt a műtétet kedvenceiken. Nálunk ez kutyáknál akár negyvenezer forintba is kerülhet, súlytól függően, de az állatorvosok - például a Tappancs Alapítvánnyal közösen - akció idején 5-13 ezer forintért végzik el a műtétet. Egymillió Vajda aranylapátjáért MUNKATÁRSUNKTÓL Egymillió forintot ajánlottak fel Vajda Attila (képünkön) lapátjáért, melyet egy szegedi férfi, Buresch Zoltán készített kézzel, s amellyel a kenus a 2008-as pekingi olimpián Magyarország első aranyérmét szerezte. Az aukció a Sláger rádióban 100 ezer forintos kikiáltási árral indult, s néhány hónap alatt 665 ezer forintot ért el. Ezt egészítette lei a rádió egymillió forintra. Az összegből a fővárosi Tűzoltó Utcai Gyermekklinikán folyó rehabilitációs munkát támogatják. Az adományt tegnap adták át a khnika játszóházában. A gyerekek saját készítésű ajándékokkal köszönték meg a segítséget. Az átadón ott volt az aranylapát új tulajdonosa is, aki a legmagasabb összeget ajánlotta fel a sporttörténeti eszközért, s akinek a kislánya jelenleg is a klinikán fekszik. SZENTESI KUTYA A NÉGY MANCS ALAPÍTVÁNY IRODÁJÁBAN. MIUTÁN MUMUSSÁ VÁLTAK, NEM KÉR BELŐLÜK AZ ÁLLATORVOSI KAMARA Fotó: Karnok Csaba