Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-25 / 250. szám

101 Szieszta Szombat, 2008. október 25. Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1928 (19. rész) KESERGŐK Nyolcvankét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb-lapja sorozatának tizenkilencedik állomása: 1928. Nagyszegednek hívta és százhatvanezer lakosúnak álmodta Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a Tisza-parti várost. Szeged képviselőjeként is latba vetette befolyását, hogy erkölcsi és anyagi támogatással egészítse ki a városi erőfeszítést - például az egyetemi építkezések folytatását. E beruházások szociális hatása, hogy sokan munkaalkalomhoz jutottak. De ez nem ellensúlyozhatta a város különböző rétegeit nyomorgató gazdasági bajokat. Munka nélküli munkás Nélkülöző munkáscsaládokról beszél Lájer Dezső. A szegedi szociáldemokrata párt titkára elismeri: tavaly és most több munkaalkalom volt az építőiparban, mint előtte, de ez is csak annyit jelentett, hogy „az idén 2-3 héten át nem volt munkanélküli épitőmunkás Szegeden". E rövid időszakot leszámítva 100 körülire becsüli az állástalan építők számát, miközben „a szabó- és ripésziparban a válság állandó, és nem akar szűnni". Következtetése: „a munkásság fogyasztóképességének hiányát sínyli a város egész gazdasági élete". A „gond", a „legnagyobb lélek, egészség és erörabló" gyötört 1928-ban (az 1929-33. évi nagy gazdasági világválság előtti esztendőben) mindenkit, „aki két 1 Szinte csak az építőmunkások találnak munkát. Épül a szegedi klinikasor FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY keze munkájából menti át magát és családját egyik napról a másikra" - állítja Gábor Arnold a lapunk december 28-i, évet értékelő összeállításában. Doktorok panasza „- Az állandó gazdasági válságot a Trianoni kényszer-békeszerződés okozta, stabilizált jellegű kereskedelmi és ipari pangást talán legjobban az orvosi kar érzi a lateiner-pályák között és ami a legszomorúbb, a javulás minden reménye nélkül" - rögzíti kündulópontját dr. Erdélyi Jenő „közkórházi főorvos" (mellesleg lapunk újságirónője, Lengyel Vüma férje). Az ok: az arányok torzulása. Például „a nagy, hatalmas vidékkel renArcél: Lengyel Vilma (1893-1983) Szegeden született 1893-ban Lengyel Vilma. 191U-ben mint a január12-én megalakult Feminista Egyesület szegedi csoportjának elnöke és dr. Erdélyi Jenőné (Lengyel Vilma) bukkanunk nevére a Szeged monográfiában. Nem készült újságírónak, véletlen fölkérésnek engedett - jelentette ki Apró Ferencnek. A helytörténésznek 1981-ben adott interjúban hangsúlyozta: „sosem kerestem a rosszat. Kritikáimban az elért művészi eredményt emeltem ki, igyekeztem rámutatni a továbblépés lehetőségeire". Ezért dedikálta neki Juhász Gyula úgy a Testamentom című kötetét, hogy „a megértő és jóindulatú kritikus ideáljának, Lengyel Vilmának". Újságírói emlékei között említi hogy olyan személyekkel készíthetett interjút, „mint például Max Liebermann, Alfréd Kerr, Kálmán Imre és mások". Részt vett az Alföldi Művészek Egyesülete 1928-as megalakításában, de tagja volt a Délmagyarország és a Szegedi Friss Újság vállalkozásában induló Szegedi Szabadtéri Játékok 1933-ban megalakult intézőbizottságnak is. Apró Ferenc szerint „lényeglátás és magas színvonal, képgazdagság és kifogyhatatlan színesség jellemezte cikkeit". Lengyel András irodalomtörténész állítja: „professzionális szintű zeneértése, műveltsége messze a szokásos vidéki átlag fölé emelte ilyen vonatkozású munkásságát. Bartókról, Kodályról írott cikkeit, hangversenykritikáit ma is számon tartja a zenetörténeti kutatás". Lengyel Vilma életének utolsó éveiben Budapesten élő lányához költözött, ott hunyt el 1983. október 13-án - huszonöt éve. delkező Szegeden, mely Bácska és Bánát természetes gócpontja volt, 40-45 orvos látta el az egészségügyi szolgálatot, s nem lehet mondani, hogy békében itt orvoshiány lett volna. Ma 160, az egészségügyi intézetek orvosait beleszámítva közel 200 orvos gyógyítja nem a régi, de a határvárossá lett Szeged és jelentéktelenné zsugorodott környékének betegeit". Ám miközben „500 százalékos" az eszkimók szaporodása, „a fókák alaposan megfogytak és elszegényedtek". Az „ügyvédi nyomor" okait dr. Bartha Dezső ecseteli. Kereseti lehetőségeiket ugyanis „a kereskedők, iparosok és gazdák eladósodása és tönkrejutása" nagyban lecsökkentette. „A vagyon-felügyelöségek és csődök csak 1-2 szerencsés ügyvédnek jelentenek nagyobb jövedelmet." Vevőkre vár a kereskedő „- Elviselhetetlen adóterhekkel, zaklatással, háttérbeszorítással, működésében megbénítva, vérszegénnyé, beteggé és tönkre teszik a kereskedőt" - jelenti ki Varga Mihály, a „szegedi Kereskedő Szövetség elnöke". Állításának bizonyítékai a megszűnő üzletek, bezáró gyárak, elvándorló kereskedők. „- Elfásultan nézi saját végromlását" a kisiparos - mondja Gombos István, a „szegedi iparospárt elnöke". Például a pénzügyminiszter - miután elismerte: „több adót már nem bír el az adóalany, tehát adókönnyítések következnek" - 200-300 százalékkal emelte a forgalmi adót. A kormányt bírálja azzal is, hogy „a külföldi ipart KRONOLÓGIA: 1928. március 15.: Felavatják New Yorkban a magyar kivándoroltak által emelt Kossuth-szobrot. Június 21.: Lord Rothermere fiának látogatásával újabb revíziós kampány veszi kezdetét, melyet hallgatólagosan kormánykörök is támogatnak. Augusztus 31.: A numerus dausust enyhítő törvényre hivatkozva dr. Dézsi Lajos rektor kijelenti: zsidókérdés nincs az egyetemen, a szegedi egyetem eddig is liberálisan kezelte e kérdést. Október ll.-november 26.: A korszak legnagyobb szegedi munkabeszüntetése, a kendergyári sztrájk. pártolják azok, akiknek meg kellene védeni a magyar ipart". Az öregségi és rokkantbiztosításról szóló törvény megszületése miatt elégedett Berényi Nándor magántisztviselő. Ugyanakkor „az élettartási index 1928 november hóban 1913. év felett 48 százalékkal áll. Ugyan hány alkalmazott keres 48 százalékkal többet, mint békében?!" - kérdezi, majd maga válaszol: „Az alkalmazottak legnagyobb része csak küszködik, aminek a fogyasztás is kárát látja, s amellett az egészségi állapot rongálásával az élettartam is rövidül". Sok a panasz: aki dolgozik, azért dohog, mert „munkaidő terén teljes az anarchia" - akinek nincs mit a tejbe aprítania, azért sóhajtozik, müyen szívesen dolgozna, csak lenne munka! t Üdvözlet Szegedről Szegedi ipartestület háza J . -t SZMOKINGBAN Szögedi Színház című rovatában Juhász Gyula sajátos, de lapunkban szokásos módon görbe tükröt tart: Gyaluként döbbent rá nagyon is komoly társadalmi feszültségekre. Például február 12-i számunkban a Romeo szmokingban című írás alatt az aláírás: Gyalu. ulttfü<"4'" Ubtffct „Az ipartestület elöljárósága szerdán délután tartotta utolsó ülését a régi székházban - írjuk október 11-én. - Félszáz évig volt Szegednek ez a jellegzetes háza az iparosok hajléka, azelőtt pedig hosszú időn keresztül az iparostársulatnak volt a hivatalos helye." Most tartották az „ősi hajlékban" az utolsó tanoncszabadítást - több mint száz tanonc, köztük legalább ötven leány részvételével. Kertész József, a női ruházati szakosztály elnöke azzal bocsátotta útra őket, hogy „csak az a tökéletes iparos, aki lelkileg is képzi magát, aki lelki életét is a legfinomabbra csiszolja". Az elöljáróság nevében a vendégek előtt Körmendy Mátyás, az ipartestület elnöke elmondta: „a Horváth Mihály-uccai ház" lakóival megegyeztek, „az új építkezés megkezdésekor, bizonyos rekompenzációk ellenében elhagyják" az épületet. „Október 13-án kiírják a tervpályázatot és 23-án döntenek a munka kiadásáról". Egyébként a régi házat „annak idején 27.300 forintért vásárolták". „A héten megint megforgatták sírjában a szegény Sekszpirt, ebben a szezonban már másodszor, de remélhetőleg nem utoljára. (...) nem ártana egy kicsit megfejelni és megtalpalni ezt a históriát, korunk szellemében és a hazai viszonyokhoz alkalmazva. Például a következőképpen: Montag Romeo ötödéves orvostanhallgató és lírai költő halálosan szerelmes Kaposi Júlia elsőéves medikába, Kaposi Márta szép és művelt nővérébe. Júlia a Mefhosz tagja, ellenben Romeo másvallású és nem tagja semminek se. A szülők mindkét részről hevesen ellenzik a dolgot, az öreg Montag, mint a Pallavicini-uradalom bérlője és az öreg Kaposi, mint bélistás nyugalmazott összekötő miniszter faji és felekezeti ellentétben állanak egymással. De Júlia mindenáron módosítani akarja a numerus klauzust Rómeóval szemben és a Zrínyi-bálon kikosarazza a többszörös földbirtokos Páris Pápai Aladár máltai lovagot. A szerelmesek csak titokban találkoznak a városháza erkélyén és Klekner anyakönyvvezető szobájában és Ady Endre verseit idézik. Az egyetemi igazoltatások alkalmával Merkucz Izsót eltanácsolják, mire az ifjú Montag bánatában Lőrinczy gyógyszertárában nagyobb mennyiségű veronait vásárol, amelyet Júliával közös elhatározásban elfő gyasztanak. A gyorsan előhívott mentők gyomormosást alkalmaznak, a numerus klauzus módosítását az egységes párt túlnyomó többsége megszavazza, a szegedi színház csővezetőjét áthelyezik az ország első műintézetéhez és ezzel az ügy a lovagiasság szabályai szerint elintézést nyer." NAPI Tükröt tart szülőva'rosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1928-ból. VÍVÓEGYLET. „Szombaton délután kez dödött a Szegedi Vívó Egylet kétnapos országos junior versenye..." Szegedről 9 vívó „jutott be a ma reggel kezdődő országos junior kardverseny középdöntőjébe" (január 15., vasárnap). KIHÁGÁSI BÍRÓSÁG. Dr. Hammer Fidél, Szeged kihágási bírója 1927-ben 5614 ügyet iktatott. „A múlt évben 4585 büntetőparancsot bocsátott ki. A bíróság 3235 ügyben tartott tárgyalásokat. (...) Pénzbüntetés és eljárási költség címén a bíróság 105 ezer pengőt szabott ki." A legtöbb kihágási ügy: „az iskolakerülő elemi iskolai tanulók szüleit büntette meg a bíró. A kirótt pénzbüntetések mértéke meghaladta a 34 ezer pengőt" (február 19., vasárnap). VITA A TEMPLOM TÉRRŐL. „A Magyar Mérnök és Építészegylet pénteken délután a Kultúrpalotában vitaülést rendezett, amelyen a felszólalók, legnagyobb részt építészek, a Templom tér rendezésével kapcsolatosan készített, vagy felmerült tervekről mondták el véleményüket." Például Tóbiás László építész szerint „a beérkezett pályaműveket csak eszmei terveknek kell tekinteni. Teljesen kielégítő megoldást egyik tervrajz sem ad, de a legjobbnak Rerrich Béla találta el a lényeget..." (március 17., szombat). AMERIKAI MILLIOMOS DESZKEN. „Vasár nap délután feltűnést keltett Szeged uccáin egy hatalmas amerikai autó, amelyben hárman ültek." Az utasok: dr. Vámbéry Rusztem, a kiváló és egész Európában ismert professzor, a a fia, „a harmadik utas pedig egy amerikai milliomos volt, Mister John O. Crane, aki a csehszlovák köztársaság elnökével van közeli rokonságban." Vámbéry és John O. Crane „báró Gerliczy Félix társaságában kiautóztak Deszkre, ahol a báró fényes vacsorát adott vendégei tiszteletére... Crane azért jött Szegedre, mert az eladó deszki kastélyt tekintette meg" (április 11., szerda). ANGOL NYELVŰ CÍMLAP. „Isten hozott Welcome" címmel jelenik meg lapunk, de beljebb is több cikket angolra fordítanak: például „A szerkesztő az olvasóhoz", vagy a Dettre János tollából származó „A magyar kisebbségek és a világsajtó" címűt. Az okot magyarázzák a címek: „Rothermere fia Szegeden, Ünnepi külsőségek között fogadja az alföldi város Harmsworth képviselőit, Negyvenezres tömeg tüntet Trianon ellen". „A program" szerint 11 órakor Budapestről autón érkezik, a nagygyűlés fél 12-kor kezdődik, a Klauzál téren díszsátort állítanak, részt vesz az egyetemi díszközgyűlésen, a vidékieket különvona-, tok hozzák, s lapunk közli Lord Rothermere és Esmond Harmsworth fotóját is (május 20., vasárnap). FINN MESTERDALNOKOK. „Holnap, pénteken fél 8 órai kezdettel a Tisza-szálló dísztermében a Finn Mesterdalnokok adják gyönyörű műsorú hangversenyüket. A Laulu Michet budapesti szereplése volt a finn-ugor kongresszus legnagyobb zenei szenzációja. A társadalmi eseményként lezajló művészi hangverseny jegyei 1-5 pengőért a Harmóniánál" (június 14., csütörtök). 91 SÍR SZŐREGEN. „A szegedi múzeum októberben Szőregen kezdett nagyarányú ásatásokat, ahol olyan nagy kiterjedésű bronzkori temetőre találtak, amilyent még eddig nem ismer ebből a korból nemcsak a magyar, de a közép-európai régészet sem. Eddig 91 sírt tártak fel, de a próbaásatások mutatják: „itt a sírok százait rejti magban a föld" (november 11., vasárnap). fi További lafonaációk, TOTÓK .lámáról a www.delmdgyar.hu