Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-24 / 249. szám

A Délmagyarország és a Délvilág világjáró melléklete 2008. október 24. VIRTUÁLIS SÉTA KÖLNBEN Virtuális sétát tesz lehetővé az a szoftver, amelynek révén az érdeklődők megismerhetik, hogy milyen volt Németország negyedik legnagyobb városa, Köln csaknem két évezreddel ezelőtt. Köln a Rajna folyó két partján fekszik, Bonntól 30 kilométerre északra és Düsseldorftól 40 kilométerre délre. A települést germánok alapították, Julius Caesar hódításai nyomán a Római Birodalom határai észak felé tolódtak, s a rómaiak letelepedtek a Rajna partjain. Kr. u. 50-ben nyerte el hivatalosan a római város státusát - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon. A Köln név a római császárnőhöz, Agrippához vezethető vissza: Colonia Claudia Ara Agrippinensium (CCAA). Claudius felesége ugyanis a Rajna mellett született. A város a római időkben a Germania Inferior provincia székhelye, s fontos kereskedelmi SVÁJCI BUNKERBÓL NULLACSILLAGOS HOTEL Svájcban a turisták hamarosan kipróbálhatják a világ első nullacsillagos hotelét, egy korábban nukleáris bunkerként működő, föld alatti építményt. MTI Tizenöt főből álló csapat avatta fel az újdonsült szállodát, és töltött el egy éjszakát a művészi dekorációkkal díszített és valódi szállodai paplanokkal felszerelt exbunker falai között. Mindez csak próbafutamnak számított, hiszen a rendszeres üzemben tartáshoz a hotelnek működési engedélyre van szüksége Sevelen városától. A szálló St. Gallen kanton északkeleti területén helyezkedik el, és elsősorban az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező vendégeket célozza meg. „A művészet erejét felhasználva sikerült létrehoznunk egy alacsony költségvetésű, bájos hotelt, amely igyekszik figyelembe venni a vendégek személyes kívánságait is" - mondta Frank és Patrik Riklin. A közös fürdőszobát virágokkal díszített szökőkúttá alakították, és az ablaktalan épület egy hatalmas kivetítőjére élő webkamera küld képeket a külvilágról. Az ár egy éjszakára 10 vagy 15 svájci frank (1600-2500 forint). A művész ikerpárt a helyi hatóságok bízták meg, hogy varázsoljanak kulturális központot a közelben fekvő öreg gyárból és bunkerből. A város polgármestere, Román Zogg elmondta, hogy a nukleáris bunker legtöbbször üresen állt, kivéve azokat a ritka alkalmakat, amikor a hadsereg gyakorlatozásra használta. A bunker fenntartása rengeteg pénzt emésztett fel. A polgármestert hamar meggyőzte a hotel ötlete. A létesítmény helyet biztosíthat kulturális eseményeknek, és szolgálhat sí- és túraközpontként is. A hotel 24 órán belül visszaalakítható bunkerré, megfelelve annak a svájci törvénynek, miszerint veszély esetén minden polgári védelmi épületnek használatra készen kell állnia egy napon belül. A szálloda akkor kezdheti meg a működést, ha a város lakossága a következő gyűlésen jóváhagyja a 83 ezer frank összegű (mintegy 14 milbó forint) beruházási hitelt. központ volt. Az idők során a város neve Coloniára rövidült. Ez a név az évszázadok során volt Coellen, Cöllen, Cölln és Cöln is, míg végül kialakult a mai Köln. A számítógépes program segítségével a látogatók megtekinthetik az ókori város védelmére épített masszív falakat és a monumentális városi kapukat, eljuthatnak a fórumra, beleshetnek a proconsul (a római tartomány helytartójának) palotájába, s megcsodálhatják a 40 méter magas capitoliumi szentélyt. A szoftver a Kölni Egyetem régészeti intézetének, a Kölni Nemzetközi Formatervezői Főiskola, a kölni Römisch-Germanische Museum, a Potsdami Egyetem és más intézmények összefogásában született. Az még nem ismeretes, hogy mikor lesz elérhető a program az interneten keresztül, de a csoport immár az új projektjén, a modern Köln vizualizálásán dolgozik. KURUCOK ÚTJÁN Magyar vonatkozású földrajzi, történelmi és kulturáhs emlékhelyeket érintő turistaútvonal nyüt Kárpátalján. A négy túravonalból az egyik a honfoglalás útja, amely a Vereckei-hágón kezdődik és az ukrán-magyar határ mellett fekvő Mezőkaszonyban ér véget. A második a Tisza völgyében halad az ukrán-magyar határtól a folyó eredetéig. A harmadik a Rákóczi-szabadságharc kárpátaljai helyszínein vezeti végig a turistákat, míg a negyedik a régióhoz kötődő magyar festőművészek születési helyét, alkotói tevékenységük helyszíneit mutatja be az érdeklődőknek. Dávidra a látogatók jelentik a legnagyobb veszélyt FOTÓ: MTI SZETESHET DÁVID Darabjaira hullhat Michelangelo világhíres Dávid-szobra, s vesztét éppen a csodálói okozhatják - vélik olasz szakértők. A négy éve restaurált szobron ismét repedések jelentek meg. MTI Az ifjú harcost ábrázoló szobor márványból készült, és a restaurátorok szerint nemcsak mérete, alakja és anyaga miatt fenyegeti pusztulás: a legnagyobb kockázatot a csodájára járók lábdobbanásai jelentik, a rezgések nyomán ugyanis repedések támadnak a szoborban. A perugiai egyetem mérnökei most azt tervezik, kiküszöbölik a rezgéseket, hogy megkíméljék a reneszánsz alkotást. Az eljárás egymillió euróba kerülhet, de elkerülhetetlen, ha meg akarják menteni a firenzei Galleria dell'Accademia kiállítótermében álló szobrot. Négy évvel ezelőtt az akkor ötszáz éves mű komoly restauráláson esett át, ám az azóta végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a helyrehozott repedések ismét megnyíltak. A maga idejében Michelangelo diadalmas meztelen hősét a firenzei hatalom szimbólumaként ünnepelték: az ótestamentumi történet szerint a merész Dávid legyőzte az elpusztíthatatlannak hitt Góliátot. A szobor másolatai manapság giccsesesen pózolnak Las Vegas kaszinóitól a mediterrán bárokig - irta a BBC. Évente 10 ezer turista próbálja ki a T-55-öst egy német testvárpár birtokán BÁRKI VEZETHET TANKOT, DE LŐNI NEM LEHET A hatalmas por- és füstfelhőben T-55 típusú szovjet tankok dübörögnek a német tájon. A roham azonban egyáltalán nem katonai: a vezetőülésekben turisták láthatók. MTI Beerfelde a hajdani NDK területén található, félúton Berlin és a lengyel határ között, itt működik a „páncélosvezetői iskola". Szinte bárki eljöhet a kisvárosba és kipróbálhatja, milyen érzés a néhai kommunista tömb hadseregeinek egyik harckocsiját vezetni. A 8,5 hektáros, keréknyomoktól szabdalt erdőszéli terepen szervezett kaland évente mintegy 10 ezer embert csábít, valamennyien készek 136 eurót (38 ezer forint) fizetni azért, hogy egy fél órán át kegyetlenül rázassák magukat a 34 tonnás óriásokat vezérelve. „Ennek semmi köze sincs a kommunista éra iránti nosztalgiához" mondja a 47 éves Axel Heyde, a keletnémet hadsereg egykori harckocsivezetője, aki Jörge nevű testvérével 2003-ban hozta létre ezt a nem mindennapi bázist. „Vendégeink az egész országból, de külföldről is jönnek, az Egyesült Államoktól Üj-Zélandig. Nem feltétlenül a katonaság szerelmesei. Egy tank azért vonzza az embereket, mert titkos világnak tekintik, amelybe 38 ezer forintba kerül egy félórás „rázós futam" FOTÓ: MTI belépni tilos, és egy kicsit veszélyes is" - teszi hozzá Axel, akinek heti hét napon át működő vállalkozásában 12 főállású alkalmazott dolgozik. A mára megszűnt szocialista tábor egykori országaiból szerezték be a különben megsemmisítésre szánt páncélosokat, T-55-ös és BMP modelleket az utóbbiak az egykori Csehszlovákiában vagy Lengyelországban készültek az 1950-es és 60-as években. Lefegyverezték őket és részben „páncéltalanították" is, mert különben „háborús fegyvereknek számítanának, és nem kaptuk volna meg a szükséges engedélyeket" - magyarázza el a vállalkozás vezetője. Mielőtt felkapaszkodnának a monstrumra, a turisták pamutból készült fekete símaszkot húznak a fejükre, majd egy durva kidolgozású, rendkívül kényelmetlen fémsisakot. Ezután a felső tetőnyíláson át az irányító ülésre csusszannak, meghallgatják az instruktor magyarázatát - és hajrá! A szűk kabinból a két keskeny lőrésen át szinte semmit sem lehet látni. A kormányrúd szerepét betöltő botkormány kezelése is zavarba hoz. A sebességváltás még nehezebb. „Húzza meg, gyerünk! Nem kell megijedni, ha erősen beremeg, és ha a váltórúd kezdetben nem engedelmeskedik" - ordítja a parancsnok-instruktor, aki alig egy méterre van alkalmi növendékétől, de csak rádión tud kommunikálni vele a 600 lóerős dízelmotor iszonyú zaja miatt. Annak, aki kész megfizetni az árát, 1960-TÓl VAN T-55. A T-59 a Szovjetunióban kifejlesztett és gyártott közepes harckocsi. 1996-ban rendszeresítették a szovjet hadseregben, sorozatgyártása 1997-től 1962-ig folyt. Számos, a Szovjetunióval szövetséges országba exportálták, a hidegháború idejének legtöbb regionális konfliktusában alkalmazták. Javított változatával, a T-55-tel együtt máig a legnagyobb példányszámban gyártott harckocsi, mintegy 100 ezer darab készült belőlük. A T-551960-ban jelent meg, és számos fejlesztést egyesített, mint például a nagyobb teljesítményű motort. a páncélosiskola autóroncsot is biztosít, amelyet aztán a delikvens boldogan elgázol a tankjával. A „séta" végén a tetőtől talpig földes-sáros hős büszkén örökítteti meg magát a rohamlöveg mellett, oldalán a feleségével. Szombatonként akár 70-80-an is tolonganak a Heyse testvérek birtokán. „Mindenféle ember megfordul itt, fiatalok, öregek, és korántsem csak férfiak. Vannak törzsvendégeink is, akik rendszeresen visszatérnek" - magyarázta el az AFP-nek Ute Frischmuth, aki a vendégeket fogadja. Még hozzáfűzte: „Amikor elhelyezkednek a vezetőülésen, sokan megkérdezik, hol vannak a fegyverek. Nagy csalódást okoz nekik, hogy lőni nem lehet."