Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-22 / 248. szám

Szerda, 2008. október 22. Októberi forradalmunk 111 Almási Andor Zoltán kertészmérnök '56-os „múltja" A SEMMIÉRT LETT REF-ES SZEGEDI EGYETEMISTÁK VOLTAK A FflDDAnAinft •rUlf IfAVHLUP Vajda Tamás, a szegedi egyetemi levéltár vezetője is azt szeretné, ha 1956 a közgondolkodás részévé válna FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Szegeden kezdődött a forradalom, innen rajzottak ki a hazai felsőoktatási intézményekbe a MEFESZ-küldöttek, s lettek kovászai a helyi eseményeknek. Ezt is igazolja, miközben a hazai egyetemek és főiskolák 1956-os forrada­lomban játszott szerepét jeleníti meg korhű dokumentumokon, fotókon ke­resztül a Magyarországi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban címmel kiadott kötet. MUNKATÁRSUNKTÓL - A 14 egyetemi intézményi levéltár kö­zös vállalkozásaként az 1956-os forrada­lom ötvenedik évfordulójának évében kezdődött a munka, melynek eredmé­nye a Magyarországi felsőoktatási intéz­mények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban című kötet - tudtuk meg Vajda Tamás történésztől. A Szege­di Tudományegyetem levéltárának veze­tője hangsúlyozza: a kötet szegedi részén együtt dolgozott Kiss Róbert Károly jo­gász-történész kollégájával. Sokszor a bőség zavarával küzdöttek, mivel 1956 históriájának egyik legsokoldalúbban feldolgozott területe a szegedi esemény­sor, mert itt számos megkerülhetetlen mű gazdagítja a helytörténeti repertoárt. Az emlékezés és a tudományos is­meretterjesztés a könyv szerkesztők által megfogalmazott célja - nyilatkoz­ta Tyekvicska Árpád, a Magyar Levél­tárosok Egyesületének elnöke. A kö­tettel azt akarták elérni, hogy 1956 ré­sze legyen a közgondolkodásnak. A szegediek azért örülnek a kötetnek, mert nyilvánvalóvá és bizonyítottá te­szi: a Tisza-parti városban kezdődött az 1956-os forradalom. el az ország különböző egyetemeire, kovászai lettek a forradalomnak ­mondja Vajda Tamás. - Ugyanakkor azzal, hogy elutaztak a városból, Sze­geden „leült" a hangulat, vesztett len­dületéből a történéssor. Miután no­vemberben visszatértek, az 1956. de­cemberi-1957. januári passzív ellenál­lás is markáns arculatot kapott. Az Osváth Zsolt és Zsidi Vilmos ál­tal szerkesztett műben 19, akkor léte­ző világi egyetem és főiskola szere­pel. A forradalom történéseit felidé­ző dokumentumokon és tanulmá­nyokon, korhű fotókon keresztül ki­rajzolódik az olvasó előtt az egyete­mi ifjúság szerepe a helyi forradalmi közösségek, például a nemzetőrség megalakításában. Ugyanakkor kro­nológia és gazdag bibliográfia is se­gíti a tájékozódást. -1956 forrásai a rendszerváltás után kerültek nyilvánosságra, ebben a le­véltáraknak nagy szerepük volt. A kis vidéki levéltárak kincseket őriznek ­mutatott rá Tyekvicska Árpád. A for­radalom történéseit megidézve ki­emelte: nem mondható, hogy azok­ban a napokban az egyetemi ifjúság egy-egy eszme mögé sorakozott volna fel. - Nemcsak az események, hanem az emberek is radikalizálódtak, sok új gondolat került felszínre. A forradalom leverését követő meg­torlás az oktatók és a hallgatók 2-5 százalékát érintette. Ezenkívül 2700 oktató és hallgató menekült a megtör lás elől külföldre. Abban az időben mintegy harmincezer nappali tagoza­tos hallgató tanult az egyetemeken. - Tudatosan megkonstruált, rafinál­tan végigvitt megtorlás történt, amely célzottan érintett társadalmi csoporto­kat és helyszíneket - hangsúlyozta Oral history Az oral history (az elbeszélt történelem) vonulatát erősítené, ezért visszaemlékezéseket vár az egykori egyetemi oktatóktól és hallgatóktól, a kronológia és a bibliográfia kiegészítésére számít a Szegedi Tudományegyetemnek a Szilléri sugárúti épületben működő, önálló honlappal is rendelkező intézményi levéltára. A szemtanúként elbeszélt történelem, az életútinterjú is gazdagítja a levéltári dokumentációt, és pontosítja a közelmúltról alkotható képet. - Vitathatatlan a fiatalok, különösen az egyetemisták és főiskolások szere­pe az 1956-os követelések megfogal­mazásában, a forradalom elindításá­ban. A szegedi egyetemisták pedig az­zal, hogy követeléseik és a MEFESZ megalakításának hírét maguk vitték Tyekvicska Árpád. - Bárcsak tanulná­nak elődeiktől a mai egyetemisták! ­fogalmazta meg óhaját Vajda Tamás, aki ilyen erénynek tartja az egyetemi fiatalok kezdeményezéseinek demok­ratikusságát és a mindenkire kiterjedő képviseletet. BESZERVEZÉSI KÍSÉRLET? Almási Andor Zoltán egy alkalommal az Erfurtban rendezett virágki­állításra utazott volna diákok­kal. Előtte azonban megkereste őt egy szegedi rendőr százados azzal, találkozzanak a népkert­ben. A százados azt akarta, hogy adjon információt vele utazó munkatársairól. Almási nem vállalta ezt a feladatot, ezért útlevelet sem kapott. Vé­gül a Földmüvelésügyi Minisz­tériumból telefonáltak a válla­lathoz, hogy jelenjen meg a mi­nisztérium 3. kapujánál. Ott megkapta az úti passzust, s utazhatott a Szőke Mátyás ál­lamtitkár vezette küldöttséggel. - Egészen 1958 nyaráig zavartala­nul folyt az életem. Akkor azonban beidéztek a városi rendőrkapitány­ságra. Arra akartak rábeszélni: is­merjem el, hogy sztrájkot szervez­tem. Hiába mondtam, hogy egész es­tig dolgoztunk, készítettük a koszo­rúkat. Végül határozatot kaptam ar­ról, hogy ellenforradalmi tevékeny­ség miatt rendőrségi felügyelet alá helyeztek. A nyugalmazott kertészmérnök ma úgy gondolja, hogy Nagy Imre minisz­terelnök és társai június 16-i kivégzése lehetett az oka, hogy az országban so­kakat rendőrségi felügyelet alá he­lyeztek. Az esetleges megmozdulások­ra számítva elrettentő példát akart statuálni a hatalom. - Mindenkit meglepett a vállalatnál, én pedig igazságtalannak találtam a határozatot. A következő év nyaráig, míg meg nem szüntették, csak reggel 6 és este 8 között tartózkodhattam a városban, de nem mehettem moziba, színházba, vendéglőbe vagy sport­mérkőzésre. Egyszer meghívott vacso­rára egy ismerős család, csakhogy ne­kem és a feleségemnek este 8-ra haza kellett mennünk. Alig vettük le a ka­bátot, már csöngettek is a rendőrök, akik hetente egy-két alkalommal el­lenőrizték este, éjszaka, hogy otthon vagyok-e. Minden vasárnap délben pedig a kapitányság kapualjában alá kellett írnom, hogy megjelentem ­mondta. - A rendőrségi felügyelet alá helye­zés csak kellemetlen volt számomra, de nem befolyásolta pályámat, amit az is bizonyít, hogy 1963. június l-jével kineveztek a vállalat főmérnökének ­tette hozzá Almási Andor Zoltán. A 77 éves Almási Andor Zoltán vásár­helyi kertészmérnök ma sem tudja, miért helyezték 1958-ban egy évre rendőrségi felügyelet alá. 1956-ban a Kertészeti Vállalat munkástanácsa elnökségi tagjává választották, de a forradalom nagy részét békés mun­kával töltötte. Harminc-negyven ember munkáját irá­nyította a Kertészeti Vállalat telepvezető­jeként Almási Andor Zoltán 1956-ban. A fiatal kertészmérnök a parkgondozás vezetőjeként kismotorral járta a várost, sok dolognak szem- és fültanúja volt. - Október 23-án összefutottam a Kossuth téren Kertész Dezsővel a For­radalmi Bizottság tagjával, s megbe­széltük a pesti helyzetet. Naponta be­jártam a városházára is, hiszen a vál­lalat a műszaki irodához tartozott. Ott voltam, amikor Gyáni Imre, a Forra­dalmi Bizottság vezetője, illetve Ker­tész Dezső beszédet mondott a Kos­suth téren, s részt vettem a mérleg­gyárban tartott városi munkástanács­ülésen. Mindeközben mindvégig dol­goztam, hiszen a halottak napjára mi szállítottuk ki a koszorúkat a temetők­be - idézte fel emlékeit. December 10-én Farkas Rózsa kollégájával a Ser­háztéri telepre kerékpározva elhalad­tak a Kálvin téri mérleggyári tüntetés mellett. Ezen kapott halálos haslövést Gácsi László, a forradalom egyetlen vásárhelyi áldozata. Almási Andor Zoltán ma már csak arra emlékszik, hogy katonák vagy karhatalmisták fe­küdtek lőállásban a földön, s egy tűz­oltóautó várakozott a közelben. Almásinak az egykori rendőrségnél kellett jelentkeznie FOTÓ: TÉSIK ATTILA RENDHAGYÓ TÖRTÉNELEMÓRÁK '56-RÓL VÁSÁRHELYEN ELSŐ KÉZBŐL TANULNAK A DIÁKOK Rendhagyó történelemórákon is­merhetik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc országos, illetve helyi eseményeit a hódmezővásár­helyi diákok. A város Nemzeti emlé­kezet hete elnevezésű programsoro­zatához kapcsolódó tanóráknak is az Emlékpont ad otthont. Aszfaltrajzversennyel fejeződik be holnap délelőtt Hódmezővásárhe­lyen az országban egyedülálló Nem­zeti emlékezet hete, amely immár második éve idézi meg az 1956-os forradalom és szabadságharc törté­néseit. A nagyszabású rendezvény­sorozat előadásainak, filmvetítései­nek az Emlékpont Múzeum ad ott­hont. A szervezők gondoltak a város diákságára is, akik rendhagyó törté­nelemórák keretében ismerhetik meg az 52 évvel ezelőtti eseménye­ket és az azokhoz vezető utat. A gye­rekek találkoztak már Dulka Andor ürményházi történelemtanárral, aki az 1944-45-ös délvidéki megtorlá­sokról beszélt, de itt volt Szabó Jó­zsef hadtörténész, egyetemi tanár is. - Érdekel 56, illetve a forradalom hőseinek élete és tettei - árulta el az egyik előadás előtt Benyhe And­rás, a Németh László Gimnázium és Altalános Iskola 11/A osztályos ta­nulója. - A könyvek többsége csu­pán a fővárosi történésekkel foglal­kozik, így külön örülök, hogy most a vásárhelyi eseményekről is töb­bet megtudhatok, ezen a téren ugyanis elég hiányosak az ismere­teim. A korombeliek nagy része saj­nos közömbös a magyar történelem e tragikus fejezete iránt. András megállapításával egyetért osztálytársa, Farkas Noémi is. A 17 éves lány elmondta: ezen a hozzá­álláson jó lenne valahogy változtat­ni. Az emlékpontos történelemórá­kat pedig jobban szereti a rendes iskola tanóránál, ugyanis ilyenkor sokszor olyanokkal találkoznak, akik részesei voltak az események­nek. - Ezeknek az előadásoknak teljesen más a hangulata, sokkal bensősége­sebb. A visszaemlékező mondatai pe­dig jobban bevésődnek az ember fejé­be - tette hozzá. A diákok ma a Pro Urbe díjas Ker­tész Dezső, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik helyi főszereplő­jének előadását hallgathatják végig. Az Öcsödön született, most 80 éves férfi akkoriban a vásárhelyi honvéd­ezrednél teljesített orvosi szolgálatot. Alapítója és tagja volt a város Forra­dalmi Katonai Tanácsnak. Fegyveres ellenállást szervezett a szovjet csapa­tok ellen, de harcokra végül nem ke­rült sor. November 4-e után több tár­sával együtt letartóztatták, majd hét év börtönre ítélték. H| PÁLYÁZAT ÉS VERSENY. Plakátpá­lyázatra is várják az általános és középiskolások jelentkezését az emlékezet hetének szervezői. A té­ma természetesen az 1956-os forra­dalom, a pályaművek beadási ha­tárideje november 4. A pályázat és a november 4-i történelemverseny eredményhirdetése december 4-ére várható, a díjakat Wittner Mária országgyűlési képviselő, 56-os halálraítélt adja majd át. Történelemórára gyülekeznek a diákok az Emlékpont előtt FOTÓ: TÉSIK ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents