Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-18 / 245. szám

16 | Szieszta - Rejtvény Szombat, 2008. október 18. Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1927 (18. rész) PERPATVAR ÉS NUMERUS CLAUSUS A Horthy-internátusba csak a „bajtársi" egyesületek tagjait engedték be FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY Nyolcvanhárom hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bo­csátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visz­szaszámlálásként, időutazásra hív­juk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését át­lapozva fölvillantjuk, milyennek lát­tatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának tizennyolcadik állomá­sa: 1927. A szélsőjobb nyomására alkotta meg 1920-ban a Teleki-kormány a numerus clausus törvényt, aminek módosításá­ra Bethlen István most kísérletet tesz. Országos vita bontakozik ki a hét éve Haller István vallás- és közoktatás­ügyi miniszter nevéhez kötött „zárt­szám" rendszerű szabályozásról, mely a felsőoktatási intézményekbe felve­hetők számára kvótákat állított fel az országban élő „népfajok és nemzetisé­gek" nagysága szerint. Lapunk ankétja Ankétot tart a Délmagyarország a nu­merus claususról - az egyetemi és főis­kolai professzoroknak azon a szakérte­kezleten, melyet a szegedi egyetem meghívására tartanak a Tisza-parti vá­rosban - adjuk hírül május 26-án. A la­punk által fölvetett téma kényes, hi­szen erről „nyilatkozni szinte politikai hitvallást jelent manapság". Május 27-i, kolumnás összeállításunkban öt tudós álláspontja olvasható. Dr. Tóth Károly, a szegedi Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem rektora és felső­házi képviselője elmondja: a vitatott Haller-féle törvény hatásának politikai hatásával nem kíván foglalkozni, mert szerinte az nem tartozik az egyetemre. A gazdasági szempontok közül kiemeli, hogy a numerus claususról szóló tör­vény „arányosította a fővárosi és vidéki egyetemek között" a diákság megoszlá­sát. Ugyanakkor „a lateiner osztály" számára előnyös, csökkentette a konku­renciát azok szempontjából, „akik meg­élhetést akarnak teremteni maguknak a diplomával". A törvény hatását tudo­mányos szempontból rossznak tartja, mert „egy ország kultúrájának fokmérő­je mindig az, hogy a lakosság hány szá­zalékának van egyetemi végzettsége". Pesti minta A Numerus Clausust Védő Liga nevű jobboldali szervezet 1927 szeptembe­rében országszerte tiltakozó nagygyű­léseket szervez. „Pesti mintára igazoltatnak a szege­di egyetemen és hangosan tüntetnek a Belvárosban" - mondjuk október 27-én, csütörtökön. A címek is beszé­desek: „összevertek egy orvostanhall­gatót, Furcsa események az anatómiai intézetben, Altalános rendőri perma­nencia; Nem engednek az egyetemre zsidó hallgatókat addig, amíg vissza nem vonják a még be sem nyújtott nu­merus clausus revíziós javaslatot". A természettudományi intézetbe tartó if­júság a korzón azt kiabálta: „Éljen a numerus clausus! Le a zsidókkal! Ab­cug Délmagyarország!" A központi egyetem épülete előtt a tömeg neki­rontott a rendőröknek, a „zsidó vallá­sú hallgatónőket pfujolni és zsidózni kezdték". „Bajtársak" sztrájkja „Az egyetemi bajtársak elhatározták, hogy hétfőig nem látogatják az elő­adásokat" - kezdődik a diáknagygyű­lésről szóló november 26-i, szombati tudósítás. A Horthy-internátusban rendezett összejövetelre csak azokat engedték be, akik „valamelyik bajtár­si egyesület igazolványát fel tudták mutatni". Az ötszáz résztvevő több felszólalást is meghallgatott, majd el­határozták: „a sztrájkot beszüntetik és szombattól rendesen látogatják az elő­adásokat", majd kommünikét adtak ki. Ígérik: az ifjúsági egyesületi veze­tők meg fognak akadályozni „minden igazoltatási, verekedési, vagy bármely atrocitást". Szeged egyik képviselője, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, akinek a feleségéhez utazott inter­júra Lengyel Vilma. A december 25-én közölt pillanatfölvétel jel­lemzi a Ferenciek téri bérpalota II. emeleti lakásába lépőt érő „imp­ressziókat". „(...) A grófné nyájasan, végtelen ked­vességgel fogadott. Ahogy szembe álltam vele, olyannak láttam, mint egy rámából kilépett Lawrence-képet, karcsú, sudár alakjával. Arcán a race­ba oltott finom vonásokkal. Hellyel kínált és leültünk. A szobában min­den otthonias és stílusos, a zongora, a brüsszeli csipketakarók, a valósi Au­buson gobleinek, a velencei csillár. Legmegkapóbb és legkedvesebb a grófné egyszerűsége. Mint akárme­lyik komoly polgárasszonyon, sötét szövetruha volt rajta, kötött szürke swetterrel. Nem pyjama, mint a mi mondáin hölgyeinken, sem szédítően gazdag japánselymekkel hímzett há­KRONOLÓGIA: 1927. Január 6.: A 38 tagú felsőház szegedi tagjai: Kószó István, Löw Imánuel, Pálfy Dániel, dr. Tóth Károly. Június 21.: H. S. Rothermere lord cikke a Daily Mail című angol lapban a magyar revíziós törekvések jogosságáról. Július 27.: Megalakul a Magyar Revíziós Liga, elnöke: Herczeg Ferenc. November 25.: A felsőház elfogadja március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítását. Az izraelita vallású egyetemi hallga­tók ugyanakkor a menzán tartottak értekezletet: „az előadásokon csak ak­kor vesznek részt, ha az illetékes té­nyezők most már minden kétséget ki­záróan garantálni fogják, hogy testi épségük nem forog veszélyben, ha megjelennek az egyetemen". Interpelláció a hálátlanságról „Nagyfokú hálátlanságnak" értékeli a történteket az együc városatya, ezért a törvényhatóság novemberi közgyűlésén interpellálni kíván az elmúlt hetek zava­ros történései miatt. Az egyetem támo­gatási feltételeként szabná a város, hogy „a szegedi egyetemen minden szegedi polgár fia szabadon és zavartalanul ta­nuljon". A november 27-i hír: „a kultusz­miniszter erélyes, de kissé késői figyel­meztetésének hatására megszűntek a zavargások, elcsendesedtek a feltüzelt kedélyek, helyreállt a tanulás és a mun­ka rendje". ziruha, csak sötét szövet és szürke swetter." Nem járt még Szegeden ­válaszolta az első kérdésre a kultusz­miniszter felesége, majd kijelentette: „a férjem annyi szépet mesélt arról a kedves városról, hogy egyszer okvet­lenül leutazom". „Nem politizálok, kizárólag a há­zammal és a családommal törődöm, a politika véleményem szerint nem való asszonyoknak, válaszolta a gróf­né, elég, ha a férjem áll kint a küzdő­téren, itthon legyen meleg, nyugal­mas otthona. Nem alapítok egyesüle­teket, nem szerepelek; gyengélkedő is vagyok, sokszor kellene lemonda­nom, de ezt sem akarom, tehát in­kább visszavonulok a közélettől és csak jótékony célokban veszek részt." Lengyel Vilma véleménye vendéglátójáról az, hogy „minden póz nélkül" élő asszony, aki „a nyil­vánosságot igaz, nem szereti. Ápolja azonban a bensőséges családi tűz­hely melegét, megértő hitves, aki minden jel szerint inspirációját adja eszmékhez, tervekhez". NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1926-ból. MEGNYÍLIK A SZEGED-TEMESVÁR VONAL? ötéves küzdelem után, melyet Szeged fejtett ki a temesvári vonal megnyitá­sa érdekében „hétfőn az a jelentés ér­kezett Szabadkáról, hogy a megálla­podás megvan, és a vonalat állítólag január 5-én átadják a forgalomnak" (január 4., kedd). A.B.C. „Több szegedi kereskedő panasz­szal fordult hozzánk, az itt nemrég meg­alakult A.B.C. című kereskedelmi alaku­lattal kapcsolatban." Szerintük „az A.B.C. túl erős konkurenciát jelent az olyan kereskedők számára, akik nem léphettek be ebbe az új alakulatba. Az A.B.C. elhódítja a többi kereskedő vevő­közönségét, különösen a tisztviselőket, akiknek körében igen nagy propagan­dát fejt ki" (február 22., kedd). KÁROMKODÁSI ÍTÉLETEK. „Amióta az er kölcsvédelmi rendelet életbe lépett, nem múlik el nap, hogy káromkodás miatt eljárás ne indulna olyan egyé­nek ellen, akiknek megrögzött szoká­sukká vált a káromkodás. (...) Az egyik kihágási bírónál a jövő héten lesz olyan tárgyalási nap is, amikor csak káromkodási akták kerülnek az asztalra" (március 10., csütörtök). BETEGJOG. „Az 1919-ben kibocsátott 5400 sz. miniszterelnöki rendelet" ér­telmében „egy év letelte után minden­ki tartozik egészségesnek lenni és 6-7 hónapig dolgozni. Aki ezt nem tartja be, azt sem segélyben, sem pedig ke­zelésben a pénztár többé nem segíti" (május 19., csütörtök). SZEGEDIKUMOK. A Szegedi Kereskedel­mi és Iparkamara évi jelentése szerint körzetében „a legerősebben vannak képviselve": a mezőgazdasági terme­lésben „a szegedi paprika, a makói hagyma, a csanádi és békési cirok, az iparban a kenderfeldolgozás, malom­és húsipar, a kereskedelemben pedig a terményüzlet különböző ágazatai". Ugyanakkor a malomipar súlyos vál­sággal küszködik, a szalámiiparban pedig „a négy szegedi gyár közül az 1926-27-es szezonban három szüntette be működését". „Szegedet a trianoni béke legérdekesebb vonzási területei­től fosztotta meg, melyek egész keres­kedelmi és ipari életének alapjait szol­gáltatták" (május 24., kedd). KÉTNAPOS REGATTA. „A szegedi hagyo­mányos országos regatta-versenyt szombaton és vasárnap bonyolítja le a Tiszai Regatta Szövetség a Tisza felső szakaszán. A versenyre a MAC-on, Hungárián és Vácon kívül az összes számottevő klubjaink beneveztek és így a verseny a régi fényben ismét Sze­ged vízisportjának kimagasló esemé­nye lesz" (július 12., kedd). KÖZLEKEDÉSI RENDŐR. Lapunk értesülé sei szerint Szegeden „az ősz folyamán (...) közlekedési rendőrszemek kerül­nek a főposta elé, a Dugonics térre, a MÁV üzletvezetősége elé és heti piaci napokon" a szükségesnek látott helyek­re. A rendőr mellett „biztonsági őr­szem" dolgozik, aki „csak az ucca for­galmát ellenőrzi" (szeptember 8., csü­törtök). SZTRÁJKOLÓ MENTŐK. „A mentőszolgá­latot 1922 óta orvostanhallgatók látják el". 1924-ben „egynapi szolgálatért 6 aranykoronát kértek - kaptak kettőt, kevesebbet, mint a köztisztasági tele­pen alkalmazott napszámosok". Ma „a város egy orvostanhallgatónak a 12 órai szolgálatért 1 pengő 60 fillért fi­zet", de csak azoknak, akik harmad éve végzik a mentőszolgálatot. Elhatá­rozták: a mentőalosztály beszünteti működését, „ha nem kapnak orvos­lást" (november 12., szombat). Ű További információk, FOTÓK |R|||HHM|I!M|| a tárnáról»brtinwt«tf|jjj|£jfjj|jj^fj||yj Magyar László (1900-1971) Magyar László 1900. június 12-én született a Szerém vármegyei Vinkovcén. Ám MÁV-alkalmazott apját - akit „Metzner Miksa néven jegyezték be az aradi zsidó hitközség anyakönyvébe" - Szegedre helyezték, így Magyar László iskolai tanulmányait itt végezte, „nyelvileg is e város szocializálta" - írja Lengyel András. Az irodalomtörténész szerint Magyart „az események s a véletlen tette újságíróvá", 1922-től lapunk munkatársa, „az elsők egyike volt Szegeden, akinek újságírói rangját már nem a vezércikk vagy a tárca adta meg, hanem az informatív jellegű riport, tudósítás, interjú". Ugyanakkor Magyar művészi ambícióit jelzi, hogy karikatúrákat is közölt, s 1928-ban Homokóra címmel saját lapot indított. Az újságírást kísérő illúzióvesztéssel magyarázza a sajtótörténész, hogy Magyarban „regényírói ambíciók is munkáltak, precíz, tárgyias, de mégis olvasmányos stílusban írt; az általa fogalmazott hírek is, a nevével vagy szignójával jegyzett riportjai is pontos, tárgyszerű tájékoztatást nyújtanak - a helytörténeti kutató ma is nyugodt szívvel hagyatkozhat rájuk". Elvetődött Budapestre, majd 19UA végén visszatért Szegedre, ő indította el a Szegedi Népszavát, majd a fordulat Budapestre lökte, a Pest Megyei Hírlap munkatársaként vonult nyugdíjba. Szegeden hunytéi 1971. október 3-án. „Hosszú évtized harcos, szóviharos álma vált hétfőn valóra: megindult az alsótanyai gazdasági vasút, vagy ahogy népsze­rűen nevezni szokták, a kisvasút" - kezdődik február 1-jei keddi számunk tudósítása. A hétfői ünnepen a Rudolf téri végállomáson (képünkön) Hermann Miksa kereskedel­mi miniszter adta át „a háború kitörése óta elsőnek fölépült új vasutat a forgalom­nak". A pálya hossza: 70 kilométer - a Rudolf tértől a gyermekklinika, Mihálytelek, Kunhalom, Széksóstó vonalon Alsóközpont állomásig. Az első szerelvény A66 utassal fut be a Rudolf térre. Lapunk 8-9. oldalán Szegedi Gazdasági Vasút - Az első kapavá­gástól a megindulásáig címmel kétkolumnás összeállításban mutatjuk be - például a tervező Szesztay Lászlót, a gőzmozdonyt és a személykocsit - egy-egy fotóval illusztrál­va. A történet az 1926. március 20-án kezdődő építkezés krónikájával zárul.

Next

/
Thumbnails
Contents