Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-16 / 243. szám

Csütörtök, 2008. október 16. Aktuális 13 Az egykori Szeged-Temesvár vasútvonal Magyarország és Ausztria 1913-as vasúti térképén I is kun danasai a. rtéffiLs fii A , jfi^ttf^xdl"^ h'amaraJtcrdá OdSrUftVT lfisxomorr ^d&fav • z""535®* VaavantmOdoiHIsS-Hk . ^álvc ^wf „ íjr v t^v^Sg^ '**** srJ^K^ ZaRÜtWi* I Xagymmio* (satiw zm, \ / ., Szattondras Kukurüá jfi* fádé, Ha^kikinda cnyetni-' ,ljatufifcs Ada 'rí'srí^or Adu Vivítáiálíilh jjocsár f Válom 7 Kariovoj X wmm Zsombolya­er Vurfárska dm-grafika Régi álmokat váltana valóra a tiszai vasúti híd Folytatás az 1. oldalról A polgármester reméli, a csúcs részt­vevői elkötelezik magukat az útvonal megtervezése mellett - ez a procedúra 3-4 évig is eltarthat, s ha befejeződik, akkor lehet benyújtani a közös uniós pályázatot. Amint arra már Balogh Imre, a Dél-al­fóldi Regionális Fejlesztési Tanács Kht. projektmenedzsere is rámutatott: a tér­ségben jó másfél évtizede napirenden van a Szeged-Temesvár vasútvonal új­jáélesztése. Már az előző polgármester, Bartha László hangoztatta, még 2001 ok­tóberében: az új híd jelentős mértékben elősegítené a térség gazdaságának fejlő­dését - ő akkor 2006 és 2010 közétette a projekt megvalósulását. Am azóta legfeljebb a sürgető igény fogalmazódott meg, például számos szegedi szakmai konferencián, vagy éppen Becsey Zsolt, az Európai Parla­ment fideszes képviselője terveiben: a híd újjáépítése szerinte nemcsak inf­rastrukturális szempontból lenne jelen­tős, de a Tisza két partjának összekap­csolásával szimbolikus szerepe volna. A képviselő célja, hogy a határon át­nyúló vasútfejlesztés bekerülhessen az EU 2013 utáni fejlesztési ciklusába. Egy ilyen beruházáshoz ugyanis több ország összefogása szükséges: az Adriai- és a Fekete-tenger vasúti ösz­szekötése olasz, szlovén, horvát, szerb, magyar, román és bolgár érde­keket is szolgálhatna. A magasba szö­kött olajár ugyanis felértékelte a kör­nyezetvédelmi szempontból szintén előnyösebb vasúti szállítmányozást. A vonal az áru- és személyszállításban szintén új perspektívát jelentene. Bláth József, a nagykikindai vasút­H Együtt szavaztak Temes ás Csongrád képviselői Együtt ülésezett tegnap a Csongrád megyei önkormányzat és a Temes megyei tanács közgyűlése a szegedi megyeházán. Az elnökök, Magyar Anna és Constantin Ostaficiuc által vezetett tanácskozáson mindkét testület kinyilvánította abbéli szándékát, hogy szükség van a kát megyeszékhely közötti vasúti kapcsolat helyreállítására, a kiszombori átkelőhelyhez vezető kerékpárút romániai továbbépítésére, és arra, hogy az M43-asra átvezessék a két megye közötti teherforgalmat. A magyarcsanádi Szent Gellért-híd újjáépítése mellett érvelt Farkas Jánosné magyarcsanádi polgármester és Viorel Matei temesi képviselő. A testületek abban maradtak, javasolni fogják, hogy a Maros-híd szerepeljen a kormányülés programján. Segítséget kérnek kormányaiktól a megyei vezetők a határon átnyúló gyógyítás megkönnyítése érdekében is. Makón már most is sok romániai beteget kezelnek, de mint kiderült, Temesváron van PET-CT, amely olcsóbban vizsgál, mint a legközelebbi magyarországi készülék. így megérné odaküldeni innen is a betegeket. Temesvárról pedig Szegedre küldik arcműtétekre a pácienseket - ha végre sikerül elérni, hogy a beavatkozás költségét mindenki számára a saját biztosítója állja. ITT PÖFÖGÖTT AZ 0RIENT EXPRESSZ IS. A Szeged-Temesvár vonalon járt története első öt évében, egészen 1888-ig a legendás Orient Expressz. A vasút Újszegedtől Újszentivánig futott magyar területen, óbébától Nagykikindáig a mai Szerbiában, majd Zsombolyától Romániában, egészen Temesvárig. barátok elnökségi tagja, okleveles közgazdász szerint a Duna-Körös-Ma­ros-Tisza Eurorégió egyik legfonto­sabb feladata lenne ennek a vonalnak a felújítása - ezt tavaly novemberben nyilatkozta lapunknak, mikor munka­társaink a 150 éve létrehozott Sze­ged-Temesvár vasút egykori nyomvo­nalán utaztak végig, útba ejtve az utolsó hazai emléket, az Újszentiván határában álló, igen megviselt egykori őrházat is. Mibe kerülne, hogy ez ismét megtel­jen élettel? A MAV Tervező Intézeté­nek 2001-ben készült egy előzetes ta­nulmánya: a 110-120 kilométer hosszú­ra becsült szakaszt egyvágányúra, 100-120 kilométeres sebességre alkal­masnak tervezik. Hiába kötne össze a vasút ma is létező pályaszakaszokat, ezek nagy része olyan mellékvonal, amely évtizedek óta erodálódik, így gyakorlatilag a teljes szakaszt újjá kel­lene építeni. Az új vasúti híddal együtt ehhez nagyságrendileg 40-60 milliárd forint kellene - vagyis nagyjá­ból Szeged egyéves költségvetése. Építik a légimentő-bázist Szentesen Elkészült a szentesi légimentó'-bázis betonaljzata, a kórház területén pe­dig kijelölték a leszállópályát. Az ideiglenes szolnoki bázisról most is érkeznek ide helikopterek. BIAHŐ GABRIELLA Három héttel az alapkőletétel után az építők elkészültek az úgynevezett be­tonaljzattal, erre teszik majd rá az acél­szerkezetet a szentesi légimentő-bázi­son. A kivitelező Magyar Aszfalt Kft. Csongrád megyei igazgatója elmondta, várhatóan a jövő héten állítják fel a fal­szerkezetet, amely kétségkívül az épít­kezés látványosabb fejezete lesz. Tari Jenő közölte, a 225 négyzetméteres han­gár mellett egy 96 négyzetméteres he­lyiség épül a mentősök számára. A bá­zis közvetlen közelében lesz az üzem­anyagkút, egyelőre a közművek építési engedélyét igyekeznek beszerezni. A betonalap és az acélszerkezet elkészíté­séhez egyaránt szentesi alvállalkozókat szerződtetett a kivitelező. Az építkezés vezetője szerint december közepénél hamarabb biztosan nem végeznek a munkával, de semmi okuk nincs abban kételkedni, hogy addigra befejezik. A kórház területén már kijelölték a mentőhelikopter leszállópályáját, ame­lyet ma is használnak. Az ideiglenesen működő szolnoki bázisról most is érkez­nek helikopterek a területre - tájékozta­tott Várkonyi Katalin. A kórház főigazga­tója elmondta, az igazgatóság épületével szemben, a Kurca partján zöld felületen szállnak még le a légi mentők. A fenn­tartó megyei önkormányzat azonban pályázik megfelelő leszállópálya építé­sére a sürgősségi betegellátás fejleszté­sének érdekében. Az ügyben a szakmai állásfoglalást az egészségügyi miniszté­rium adja majd, a főigazgató bízik ab­ban, hogy napokon belül megszületik a döntés. A pályát össze kell kötni azzal a járdával, amely a sürgősségi osztályra vezet, ezért egy újabb, rövid betonút építése is szükséges. Ehhez a kórház en­gedélyt kért a városi önkormányzattól, amely tulajdonosa a területnek. A város és vidéke is nyertese lett annak, hogy a király „vigyázó szemét" Szegedre vetette. ÚJSZÁSZI ILONA A király nyomában Kormányprogramot fogalmazott meg Ferenc József, amikor -1879. márci­us 17-én csónakról szemlélve a Víz világra szóló pusztítását, a látványtól megrendülten - azt ígérte: Szeged szebb lesz, mint volt. Ez az uralkodói jó­indulat kellett ahhoz, hogy ide koncentrálódjon a kor technikai és építé­szeti tudása, szervezőereje, Európa támogatása, és így mindössze négy év alatt Szeged újjászülessen. E világraszóló teljesítményről újabb királyláto­gatáson a maga szemével győződött meg Ferenc József. Az uralkodó 1883 októberének közepén szűnni nem akaró programsorral 3 nap alatt szer­zett bizonyságot arról, hogy Szeged , . , egy modern szerkezetű, közművekkel, j. A varos es Vldeke közintézményekkel, parkokkal, árvízi mm ÍS nyertese lett védmüvekkel, új közúti híddal ellátott városként született újjá. A diadalív és diadalkapuk mu­tatta útvonalon a király nyomába ere­dőnek most, 125 évvel később szinte egy hét kellene ahhoz, hogy minden, az uralkodónak bemutatott létesítményt és teljesítményt szemrevételez­zen - hallottuk a várostörténeti sétát szervező Nyéki Tamástól. A szege­di királynapok nyitányán, október 14-én a vonattal a városba érkező uralkodó díszmenettel vonult a Széchenyi téri városháza melletti bérhá­zig. Ottani lakosztályából a néhány hónappal korábban befejezett új közúti hídon át Újszegedre sétakocsizott. Este megnyitotta az újonnan épült színházat, megnézte a város kivilágítását és a tiszteletére rende­zett tűzijátékot. A második napot a katonai intézetek és az árvízi véd­müvek, a Templom tér, a Rozália kápolna szemléjének és magánkihall­gatásoknak szentelte. A fölemelő eseménysorról a korabeli újságok (a Szegedi Napló és a Szegedi Híradó) részletesen tudósítottak. Innen tudja a helytörténész is az olyan anekdotát, miszerint az uralkodó Tápén is járt, ahol ajándékba egy gyékényből szőtt vadásztarisznyát kapott. Ma 125 éve Ferenc József korán reggel Asotthalomra vonatozott, megnézte az elemi iskolát és az erdőőri szakiskolát, majd délután 1 órakor megnyitotta a Somogyi-könyvtárt, este a színházbeli bál dísz­vendégeként intett búcsút, s a vasútállomásra hajtatott. A város és vidéke is nyertese lett annak, hogy a király „vigyázó szemét" Szegedre vetette. Hasonló nagyságrendű eredményt várunk mindig, amikor nekünk is jut az aktuális hatalmat nyomon követő ref­lektorfényből. Ilyen jeles esemény lehet a magyar és a román kormány Szegeden tartandó együttes ülése. A királyian gazdagnak ígérkező ked­di eseménysor fajsúlyos témája lehet annak a vasúti hídnak a helyreál­lítása, amelyen 1879-ben Ferenc József is áthaladt. A híd ívének újraé­pítése méltó módon kapcsolna egybe népeket és éveket - kormány­programokba foglalva, a király nyomán. Blázsik Ildikó nem harcol tovább gyermeke pénzéért Az ügyészség után az APEH sem talált kivetnivalót abban, hogy az Érzőszív Alapítvány csupán 200 ezer forintot adott át az összegyűjtött egymillióból a nyitott gerinccel született, beteg csongrádi kisfiúnak, Blázsik Patrik­nak. A hároméves gyermek édesanyja már csak a bírósághoz fordulhatna, de nem fordul. Feladta a harcot. SZABÓ C. SZILÁRD - Ennyi volt, nem folytatom tovább a harcot - kommentálta szomorúan az adóhatóság döntését Blázsik Ildikó. A nyitott gerinccel született, beteg csong­rádi kisfiú, Blázsik Patrik édesanyja júli­us óta küzdött az igazáért. Megírtuk: az újkígyósi Érzőszív Alapítvány egymülió forintot gyűjtött össze négy hónap alatt - márciustól júniusig - Patriknak, de csupán 200 ezret adott át a 3 éves gyer­mek családjának, a többit saját műkö­désére fordította. Miután ez kiderült, az édesanya az alapítványok törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséghez fordult. A hatóság azt állapította meg, hogy az alapítvány működése megfelel a jogsza­bályi rendelkezéseknek. Az édesanya nem hagyta annyiban a dolgot, kérte az adóhatóságot, vizsgálja meg a szervezet gazdálkodását, mert továbbra is úgy ér­zi, hogy „lenyúlták a gyermekét, s nem az alapítvány támogatta a családot, ha­nem a család az alapítványt". A vizsgá­lat lezárult, az APEH mindent rendben talált az Érzőszív háza táján. LOiTTÖ) AZ ÖTÖSLOTTÓ VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HÉTEN: 2 milliárd 106 millió Ft azaz kettőmilliárd-egyszázhatmillió forint itasnWiSB Blázsik Ildikó már csak a bírósághoz fordulhatna az ügyben, de nem teszi. - Ehhez már nincs sem erőm, sem energiám, sem pénzem. A botrány ki­robbanása, július eleje óta semmilyen hivatalos értesítést nem kaptam az ala­pítványtól a szerződésünkre vonatko­zóan, így attól tartok, hogy még min­dig gyűjtenek Patrik nevében - mondta a fiatalasszony. Kovács Ferenc kuratóri­umi tag nyilatkozata szerint - Blázsik Il­dikó kérésére - már júliusban felfüg­gesztették a gyűjtést Patriknak. A még esetlegesen beérkező pénzeket vissza­kapják az adományozók. Kovács sze­rint az anya bármikor felmondhatja írásban a támogatási szerződést, de eh­hez előbb be kell mutatnia azt a 80 ez­res számlát, amit építési támogatásra kapott az alapítványtól. Az Érzőszív négy hónap alatt 120 ezer forintot utalt át Patrik támogatá­sára, és 80 ezret adott a konyha felújí­tására. - Tegnap feladtam a levelet az alapítványnak, amelyben kértem, hogy bontsuk fel a szerződést. Egyben azt is kértem, hogy ne gyűjtsenek a továbbiakban se helyben, se országo­san Patriknak. Azt is kértem, hogy pontosan számoljanak el nekem a pénzzel és a tárgyi eszközökkel, mert úgy tudom, hogy a kisfiamnak számí­tógépet, tisztálkodási eszközöket és játékot is adományoztak a jóakaratú emberek, amiből mi semmit sem lát­tunk - mondta Blázsik Ildikó. Ö. SZERENCSEJÁTÉK ZRT. Bármikor Bejöhet! www szerencsejalek hu

Next

/
Thumbnails
Contents