Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-15 / 242. szám

Szerda, 2008. október 15. Megyei tükör 17 A HÁLÓ ÖBLÉBŐL SZÁKKAL MERTÉK KI A HALAT - TÖBBEK KÖZÖTT EZT A HARCSÁT IS Fotók: Frank Yvette Félmázsas harcsak, busák a Maty-erbol Félmázsás harcsák, busák feje fölött edzettek és versenyeztek kajakosaink a Maty-éren: a megdöbbentő' valóságra tegnap derült fény. A horgászegyesületek megyei szövetsége ugyanis hálóval menti halait a leeresztett evezó'spályáról. Bár az elmúlt tizenkét évben sokan pecáztak itt, ezek a nagy halak eddig elkerülték a horgot. BAKOS ANDRÁS A Maty-éri evezőspályán már csak középen, keskeny sávban csillog a víz amikor látszik a sirályoktól. Milliónyi fehér madár repked a zavaros lé fölött, tisztes távolságra az emberektől, akik tegnap a déli gátnál dolgoztak. A szobányi területre összehúzott, kitámasztott hálóból nagy szákokkal ládákba merítették, és rögtön válogatták is a halat. A Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségének társadalmi munkában dolgozó tagjai mentik az evezőspályáról a vagyont. A halmentő halászat irányítója, Láda Gáspár ügyvezető elnök azt mondta, nem mérik meg, összesen mennyi halat fognak most ki, de 200 és 400 mázsa között becsüli a mennyiséget. A pontyokat, kárászokat, keszegeket, süllőket az Atkai-holtágba hordják tartályos teherautóval. A halászati jogot gyakorló szövetség 1996 óta halasítja tervszerűen a vizet, amely mesterséges tó - de azért, mint kiderült, így is rejt meglepetéseket. A vízálló „tacsiruhát" viselő emberek negyven-ötven kilós harcsákkal birkóznak a hálónál. Csak üggyel-bajjal tudják beleemelni ezeket a bivalyerős jószágokat a műanyag ládákba. - Ez azért volt meglepetés, mert az elmúlt években ötkilósnál nagyobb harcsát nemigen fogott itt senki - kommentálja az iszapbirkózást Gáspár. - A busákra sem számítottunk, főleg ekkorákra nem. Ezek valószínűleg annak idején a Tiszából kerültek ide a vízzel, talán még ivadékkorukban teszi hozzá Papp András megyei halászati felügyelő. A harminc-ötven ldlós busákat és a nagy harcsákat egy folyamatosan frissített vizű medencébe engedték bele, ezekért jött a halkereskedő. A busát azért adják el, mert egyrészt tájidegen halfajta, másrészt elég nehéz kifogni horoggal, és a víznek se tesz jót, ha sok van belőle. A harcsa ugyan őshonos nálunk, de ilyen nagy méretben horgásztavon már azért nem kívánatos, mert farkasétvágya van, és kilós pontyokkal táplálkozik. Az ikrapusztító, amerikai jövevényeket, a törpeharcsákat is kifogják - lehetőleg az utolsó darabig. MÁRCIUSBAN ÚJRAKEZDIK. Amikor márciusban, a Maty-éri beruházás után újból teleengedik a medret, a halasítás is elkezdődik. Akkor csak őshonos fajok kerülnek a vízbe. Ili,, itihl FOTÓK a témáról az interneten! | www.delmagyar.hu •••HMM GYERMEKKORI NAPLÓK - NEM CSAK KARINTHY FRIGYESTŐL Titkok őrzője, a kapcsos könyv RÉG BARÁTNŐK, DE EGYMÁS SZÁMÁRA IS CSAK MOST DERÜLT KI: DEÁK L0LITA ÉS HORVÁTH D0RINA IS NAPLÓT ÍR Kedves Naplóm! - kezdődik a klasszikus megszólítással a kapcsos könyvbe kézzel írt titkok sora. Karinthy Frigyes 1898-ban kezdett, 1987-ben a Helikon Kiadó által megjelentetett gyerekkori naplójába beleolvasva merült fel a kérdés: manapság, a számítógépes „pötyögtetés" terjedésével vezetnek-e naplót a kamaszok. Szegedi tinikkel beszélgetve kiderült: a kisebbek kemény fedelű füzetekbe körmölnek és rajzolnak, a gimnazista meg a PC memóriájára menti a vallomásszerű mondatokat. ÚJSZÁSZI ILONA - Lakattal zárható titokkönyvbe írtam az első naplómat. Ez már a második szorít magához egy kemény fedelű füzetet Horváth Dorina. A szegedi Gedói általános iskola hetedikese elárulja: otthon, a mamája tudja, hogy unokája leírja, ha öröm vagy bánat éri. De e titokkönyvbe csak egyik barátnőjének, Deák Lolitának engedte meg, hogy belekukkantson. Neki is csak azért, mert épp most derült ki: mindketten naplót vezetnek. - Micimackós füzet az első naplóm akkor kezdtem vezetni, amikor a betűket tanultam. Jólesett leírni a fontosabb dolgokat. Aztán azt is, ami bántott. Én nem törtem-zúztam, hanem így adtam ki magamból a feszültséget. Azóta saját történeteket is írok: épp arról, amiről olvasok - például a vietnami háborúról - magyarázza szokásainak alakulását Redenczki Attila Roland. A szegedi Petőfi általános iskola hetedikese most éppen egy zöld fedelű, „sima" füzetbe ír és rajzol is - mutat egy ceruzás gyöngybetükkel írt, autós vázlatokkal kiegészített oldalt. - Én senkinek se mutatnám meg a Fotó: Segesvári Csaba naplómat - nyugtázza a fiú gesztusát az osztálytárs, Kaszner Tóth Lilla. Ezért is haragudtam, amikor a szülinapi bulimon két srác megtalálta, s belenézett a kapcsos könyvembe. A naplómba harmadikos korom óta olyanokról írok, amikről másnak nem beszélnék, vagyis titkokról - jelenti ki Lilla, példaként pedig a „szeretem"- és „utálom"-listát említi. Közösen kezdett naplót írni Berkes Veronika és Bacsa Nikolett. A barátnők - Lilla és Roland osztálytársai - úgy emlékeznek, egy tornaórára készülődtek az öltözőben, amikor az egyik lány előjött a naplóírás ötletével. Ok napköziben, miután kész volt a lecke, suttogva beszélgettek, aztán „összegzésként" külön-külön leírták, milyen fontos dolgok történtek velük. Azóta otthon körmölnek, de egymásnak, csakis egymásnak megmutatják az újabb és újabb fejezeteket. A négy naplóíró petőfis abban egyetértett, hogy a bejegyzések leggyakoribb témája az, ami az iskolában történt. Aztán írnak barátnőkről, vagy olyan történetekről, melynek főszereplője, egy kislány elveszti a szüleit, de az élményekből időnként vers is születik. Azt mondja Niki: addig ír naplót, amíg el nem éri a célját, s állatorvos nem lesz. Niki viszont hallott egy asszonyról, aki 105 évesen is naplót vezetett. ÍGY ÍRTOK TI! Két szegedi gimnazistát kérdeztünk, vezetnek-e naplót. Egyikük kislány korában írt néhány fejezetet, ma már gyerekes elfoglaltságnak találja. Másikuk bevallotta: a PC memóriájára menti mondjuk az MSN-ezés melléktermékeként születő vallomásokat, ezeket időnként kiegészíti, és kész a napló, ő olvasta Karinthy Frigyes Gyermekkori naplók 1898-1899, 1899-1900 címmel nyomtatásban is megjelent, az így írtok ti! szerzőjének első szövegét. E két kis remeklést pszichológus- és pszichiáterjelöltek, leendő tanítók, tanárok, de minden mai és leendő szülő számára is kötelező olvasmánnyá tenné. A napló az ember őszinte megnyilatkozása.