Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-13 / 240. szám

61 Megyei tükör Szerda, 2008. október 15. FRISS NOBEL-DÍJAS ÍRÓ MŰVEI CSAK A KÖNYVTÁRAKBAN De ki az a Le Clézio? MINDEN CSONGRÁDI HÁZRÓL, UTCASAROKRÓL ÉS HIEDELEMRŐL TUDNA MESÉLNI A VOLT IGAZGATÓ A szerző felvétele Gát László lett idén Csongrád díszpolgára Egyetlen kötetet találtunk a friss Nobel-díjas francia írótól, Jean-Marie Gustave Le Cléziótól Szeged könyvesboltjaiban. A magyarok többsége nem is hallott még róla. R. TÓTH GÁBOR - Az én lakásom könyvekkel van tele, imádok olvasni, az újdonságok iránt is érdeklődök, de ennek a francia írónak még a nevét sem hallottam sosem - vallotta be az egyik szegedi könyvesboltból kilépve Varga Arpádné. Nincs egyedül: a magyar olvasók zöme nem ismeri a múlt csütörtökön Nobel-díjjal kitüntetett Jean-Marie Gustave Le Clézio műveit. Megtalálni sem könnyű ezeket: a négy legnagyobb szegedi könyvesboltban összesen egy kötetet láttunk tőle a hétvégén. Magyarul öt műve olvasható az Európa Kiadó gondozásában: 1968 ban adták ki első, Láz című novelláskötetét, ezt követte 1970-ben a Háború, 1975-ben a Terra Amata - a most díjazott alkotás. Az 1990-es években jelent meg az Aranyhalacska, 2006-ban pedig a Körforgás című regény - utóbbiból találtunk egyet a Kárász utcai Alexandrában. - öt darab érkezett 2006 ban, idén januárban adtunk el egyet - árulta el a bolt eladója, Szabó István. Arra számít, most meglódul az érdeklődés, hiszen „Kertészt mint a cukrot, úgy vitték" 2002-ben, de Elfriede Jelinek Zongoratanárnője vagy Orhan Pamuk Hó című munkája is jobban fogyott, miután a szerzők megkapták a svéd királyi akadémia elismerését. - Valóban van hatása a díjnak az olvasókra, felkelti a figyelmüket, de csak akkor, ha amúgy is ismerik a szerzőt. Sőt Kertész Imrét még az is elolvasta, aki amúgy nem érdeklődik a szépirodalom iránt. Le Cléziót is biztosan keresni fogják, nem csupán az a három francia szakos egyetemista, aki amúgy olvasná - számolt be tapasztalatairól Bálint Erzsébet, a Fókusz könyvesbolt d NÉVJEGY. Le Clézio Nizzában született 19A0. április 13-án, egy Mauritius szigetére emigrált breton család leszármazottjaként. Első könyvét hétévesen írta a tengerről, amikor 'elkísérte édesanyját Nigériába, az ott dolgozó orvos apjához. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban tanult, katonai szakszolgálatát Thaiföldön, majd Mexikóban végezte. Mindössze 23 évesen jelent meg első regénye. eladója. Nála még nem keresték a díjazott könyvet, mint ahogy az Árpád téri Libriben sem. A pláza könyvesboltjában néhányan már érdeklődtek az elmúlt napokban, ám kötetet nem tudtak mutatni. Több szerencsével jártunk a könyvtárakban: a Somogyiban az öszszes, magyar nyelvű kötete megtalálható, s 11 kölcsönözhető példányból 6 még hozzáférhető; a TIK-ben pedig számos francia nyelvű mü is akad - a magyar nyelvűek mindegyikét kivették a napokban. Az írót az „új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis" kereséséért, környezetvédő attitűdjéért és a „kultúrák közötti párbeszéd és véleménycsere" bemutatásáért díjazta a Nobel-bizottság, amely honlapján szavazást indított - kiderült, látogatói 90 százaléka semmit nem olvasott a szerzőtől. - Sajátossága írásmódjának esszéisztikus voltában mutatkozik meg, ez is magyarázza, hogy a magyar olvasók számára miért nem túl ismert, hiszen Le Clézio nem ír egyszerűen elmesélhető történeteket - mutatja be a friss Nobel-díjast Gyimesi Tímea, a Szegedi Tudományegyetem Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszékének docense, hozzátéve: Le Cléziót kultúraköziség is jellemzi, hiszen élete több kontinensen folyt, folyik, ez különös érzékenységgel ruházta fel a kisebbségek problémái iránt. Gát László nyugalmazott iskolaigazgatónak, helytörténésznek adományozták idén a díszpolgári címet Csongrádon. A 73 éves tanárember a labdarúgásnak köszönheti, hogy históriás lett. Az idővel különös viszonyban áll: a múltat kutatva és a határidőt mindig betartva éli mindennapjait, szülővárosa épített emlékeit pedig félti az eljövendőtől. BÍRÓ DÁNIEL Minden csongrádi házról, utcasarokról és hiedelemről tudna mesélni Gát László - jól ismeri Csongrádot, és a csongrádiak is jól ismerik őt. A 73 éves tanárember - akinek a napokban ítélte oda a díszpolgári címet a város képviselő-testülete - nem csinál nagy ügyet a kitüntetésből, mégis, aki vele tart néhány órára, érzékelheti, mennyi formája van a gratulációnak. Ki hangosan, érdemeit felemlegetve, ki csendes mosollyal köszönti az egykori péklegényt, labdarúgót, edzőt, magyar-történelem szakos pedagógust, nyugalmazott iskolaigazgatót, históriás nagyapát. A kenyérsütés tudományát apja pékségében leste el. Jól tanult, és jól is futballozott, ezért Szegeden, ahol egyetemi éveit töltötte, bemutatkozhatott az NB I-ben is. A megyeszékhelyről hazatérve a csongrádi Kossuth-iskola katedráján és a helyi NB Iü-as labdarúgócsapatban találta magát. Ennek az együttesnek volt az orvosa dr. Tari László. A városi múzeum névadója - kezében Váry Gellért Emléklapok Csongrád múltjából című kötettel - egyszer szóvá tette az ifjú tanárnak, hogy abból is kellene tanítani a gyereket, majd hozzátette, hogy levéltárba is érdemes lenne járni. Gát László megfogadta a doktor tanácsát, és nekilátott a Csongrád örökös megváltása című tanulmány megírásának. Aztán a helyi sport történetének feldolgozása következett, s amint elindult a helytörténeti írásokat megjelentető Mozaik sorozat kiadása, már nem volt megállás, tervszerű műhelymunkában kutatták Dudás Lajossal, Sebestyén Istvánnal és még másokkal Csongrád történetét. - A megszerzett ismereteket beépítettem a tanrendbe, és ha az időjárás engedte, biciklivel jártuk a várost és a határt a diákokkal. Amit csak lehetett, megmutattam nekik, és minden érdekelt, amit továbbadhattam a gyerekeknek - mondja kutatásairól. Gát László 1960 és 1996 között a Széchenyi úti iskolában dolgozott, ahol helytörténeti gyűjteményt is létrehoztak. Ha nem edzést vagy órát tartott, a televíziót inkább elkerülve feledkezett bele a munkába, a régi irományokba, és olykor előfordult, hogy buzgalmában kétszer is kijegyzetelte ugyanazt a könyvet. Gondolatait mindig kézzel vetette papírra, s a mai napig idegen számára mindenféle billentyűzet. A politika sem érdekelte, nem akart tanácstag lenni, mégis arra kérték, vállaljon pozíciót a helyi vezetésben. A családja és az idő volt az, amihez mindenáron ragaszkodott. Ha elment otthonról múltat kutatni, mindig tudhatták szerettei, hol jár éppen, mikor tér haza, mert az időt rendre betartotta. De tart is az időtől, annak vasfogától, hiszen félti a festetlen fahidat, a felújításra szoruló Szent Rókus-templomot és a Nagyboldogaszony-templomot. Sajnálja, hogy az egykori téglagyár karcsú kéményeire már csak egy mérgezett bányató emlékeztet, de hiányérzete is van, mert a Kéttemető úttól délre eső földek még rejtegetnek titkokat, megfejtésre váró történeti feladványokat számára. A NOBEL-DÍJASOK TÁRSASÁGÁBÓL A FRANCIA ÍRÓ HIÁNYZIK Fotó: Segesvári Csaba Hoktóber 23-án veheti át a díjat Egy neves csongrádi sportoló, Szőllősi József életútját kutatja mostanában Gát László, de emellett lankadatlanul érdeklődik a Mámai-rét története iránt. Ha mások múltjába belefárad, a sajátját idézi fel, ugyanis felkérték, hogy a Kossuth Lajos iskola fennállásának 150. évfordulójára készülő kötetben emlékezzen diákkoráról. Tíz oldalt tervez, de lehet, hogy végez október 23-áig - akkor adják át neki ünnepélyesen a díszpolgári címet. A COTTON CLUB SINGERS SZEGEDEN TARTJA ÚJ MŰSORÁNAK ŐSBEMUTATÓJÁT Latin negyed az IH Rendezvényközpontban S Hazám, hazám... László Boldizsár Bánk bán nevezetes Hazám, hazám... áriáját énekli a Szegedi Nemzeti Színház 125 éves jubileumára rendezett, kedd esti gálaesten. A teátrum új tenoristája Pál Tamás karmester irányításával kifejezetten erre az alkalomra tanulja meg az áriát. - Veszélyes vállalkozás, mert ez az operasláger mindenkinek benne van a fülében, nem lehet hibázni benne. Sokan Simándy József előadásához hasonlítják a fiatalokét is, tudom, hogy nagyszerű tenor volt, de én nem gyűjtöttem a lemezeit, nekem mindig Franco Corelli volt a példaképem. Ő azon kevesek közé tartozott, aki idősebb korában is jól énekelt mondja László Boldizsár, aki Pál Tamás és Michael Sturm irányításával már javában készül az Adriana Lecouvreur című Cilea-opera előadásaira. Örül, hogy a teátrumban megértik: a Cotton Club Singerstsem szeretné elhanyagolni, így párhuzamosan készülhet a zenekari és a színházi premierre. Az eddig szinte csak szvinget játszó Cotton Club Singers új dologra készül: jövő szerdán Szegeden,az IH Rendezvényközpontban mutatja be Latin negyed című új műsorát. Az együttes frontembere, a szegedi operatársulathoz szerződött László Boldizsár előző este Bánk bán áriáját énekli. MUNKATÁRSUNKTÓL Salsa, csacsacsa, rumba, tangó, bossa nova - szinte az összes latin ritmus szerepel a Cotton Club Singers Latin negyed című új műsorában. A prog ram meglepő vállalkozása az eddig szinte csak szvinget játszó zenekarnak, amely saját latin feldolgozásai mellett a Buena Vista Social Club által híressé tett melódiákat is megszólaltatja a jövő szerdán 19 órakor az IH Rendezvényközpontban kezdődő, ősbemutatónak nevezett szegedi koncertjén. - Észrevettük, hogy a sok szvinges feldolgozás mellett csak kevés latin zenét játszottunk eddig. Most összegyűjtöttük ezeket a számokat, és hozzájuk csaptunk még jó néhányat. így nagyon színes, változatos, több mint kétórás műsor jött össze. A Cotton Club Singerst ezúttal egy nyolcfős, autentikus latin zenekar kíséri, amelyben zongora, bőgő, dob, ütőhangszerek, trombita, szaxofon és pozan is helyet kapott. így velünk együtt összesen tizenkét ember lesz a színpadon, ami szinte már big band méretű felállás. Vendégnek korábbi tagunkat, Zsédenyi Adriennt hívtuk meg, aki örömmel fogadta a felkérést. Azért rá gondoltam, mert ö korábban is mindig a latin dalokat favorizálta - árulta el az együttes frontembere, László Boldizsár, aki példaértékűnek tartja az IH Rendezvényközpont felújítását. A koncertre jegyek a helyszínen, a Belvárosi moziban és a színház jegyirodájában kaphatók. A COTTON CLUB SINGERS - KÖZÉPEN, ELÖL A SZEGEDI SZÍNHÁZHOZ SZERZŐDÖTT LÁSZLÓ BOLDIZSÁR Fotó: DMfDV