Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-10 / 238. szám

Péntek, 2008. október 10. Megyei tükör 17 Kétmillió forintot vasalhat be az ál­lam azoktól a frissen végzett szakor­vosoktól, akik elhagyják képzési he­lyüket - egy kiszivárgott tervezet szerint. Az egyetemi klinikák helyett pedig közkórházakban kellene tanul­niuk és dolgozniuk a rezidenseknek. TOMBÁCZ RÓBERT Sajtóhírek szerint visszafizettetné a kor­mány a szakorvosképzés alatt nyújtott, mintegy kétmillió forintos állami támo­gatást, ha a frissen végzett doktor nem a „képzőhelyén" vállal munkát. A javas­lat a szakorvosképzés átalakításáról szóló, régóta levegőben lógó koncepció­ban szerepel - és már a 2009-ben végző szakorvosjelölteket is érintené. A „fe­nyegetés" célja az elvándorlás megálb­tása és a kisebb közkórházak létszám­hiányának enyhítése. A tervezet másik eleme szerint ugyanis az orvosegyete­meknek - mint képzési helyeknek - jut­tatott 8 milliárd forintos költségvetési tá­mogatás jelentős részét ezentúl a köz­kórházak kapnák meg, mert két éven át náluk dolgoznának a rezidensek. Több sebből vérzik a szakmai körök­ben egy ideje már ismert javaslat, amelynek hátterében a közkórházak és az egyetemi klinikák lobbiharca áll - ál­lítja Hajnal Ferenc, a szegedi orvoskar szak- és továbbképzési központjának ve­zetője. A koncepció főleg a közkórházak javát szolgálná, hiszen a rezidensek al­kalmazásával megoldódnának létszám­gondjaik. A jelenlegi rendszer racionáli­sabb - állítja a professzor -, mivel egy ki­sebb kórházban végzett képzés alatt a re­zidensek és szakorvosjelöltek sosem szereznek annyi ismeretet, rutint, mint egy nagy egyetemi klinikán. Ráadásul számos kórházban nincsenek meg egy-egy orvosi szakma gyakorlásának feltételei, vagy például a szakvizsgához szükséges műtéti esetszámot nagyon hosszú idő alatt tudják „hozni" a szakor­vosjelöltek. A szegedi egyetemen jelen­leg 300-350 általánosorvos-rezidenst ké­peznek, kiesésük a betegellátásra sem lenne pozitív hatással. A professzor bízik benne, az egyetemi szakképzési közpon­tok is kifejthetik véleményüket. Nehéz eldönteni, hol lenne jobb el­REZIDENS ÉS SZAKORVOSJELÖLT. A jó esetben hatéves képzés után át­vett orvosi diplomával nem kezd­het el valaki automatikusan prakti­zálni, kétéves rezidensi képzésen kell részt vennie. A rezidens bérét a költségvetés állja. Utána következik a szakorvosjelölti időszak, 1-9 év, amelynek a végén szakvizsgát kell tennie, így lesz belőle szakorvos. Ehhez az időszakhoz „szponzort" kell találni, ami többnyire az a gyógyintézmény, amelyik gyakor­nokkéntalkalmazza. tölteni a rezidensi és szakorvosjelölti éveket - mondják nevük eltitkolását kérő szegedi rezidensek. Az egyetemi klinikákon ugyanis érdekesebb ese­tekkel találkoznak, egy közkórházban viszont nagyobb lenne az önállósá­guk. A támogatás visszafizetését sze­retnék elkerülni, és fontosnak tartják a mobilitás megőrzését is. Ezért ők is egyeztetésekben reménykednek. SAJTÓTÖRTÉNETI PILLANAT: MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉTA HÁROMMILLIÁRDOS BERUHÁZÁS EREDMÉNYEKÉNT ELKÉSZÜLT, A KOR LEGMAGASABB SZÍNVONALÁT KÉPVISELŐ, ÚJ NYOMDAGÉPÜNK A SAJTÓHÁZBAN Fotó: Segesvári Csaba Talpig színesben a Délmagyarország és a Délvilág Különleges nap, különleges lap ez a mai a Délmagyarország és a Délvilág éle­tében. Az, hogy mi itt a szerkesztőségben színesben látjuk a világot, még csak hagyján, de hogy önök is az újság valamennyi oldalát, az valódi ünnep, az sajtótörténeti pillanat! Nyomdai premier volt tegnap este a szegedi Sajtó­házban: hárommilliárdos beruházás eredményeként Magyarország egyik legmodernebb nyomdagépe kezdte meg működését kiadónk, a Lapcom Kft. jóvoltából. ÖRFI FERENC Múlt héten már megkezdtük a vissza­számlálást. Persze tudjuk, nem illik előre kibeszélni, ha ajándékot ad az ember, mégsem bírtuk megállni sej­tetés nélkül. Nap mint nap előhoza­kodtunk egy-egy olyan fekete-fehér fotóval, amely minden alkalommal megjelent színesben is, a szemközti oldalon. A képekre rendre egy-egy szám került, ami azt jelezte, mennyit kell még aludni ahhoz, hogy az új nyomdagépünkön nyomjuk napilap­jainkat. Titkolózásunknak immáron vége, felgördültek a függönyök, a színpadon a Délmagyarország és a Délvilág, mostantól talpig színesben, a kor legmagasabb színvonalán nyomva. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ott lehettem az újság első próbanyomá­sán, mint ahogy tegnap este a pre­mieren is. Leginkább úgy éreztük magunkat kollégáimmal, mintha egy repülőfelszálláson, templomszente­lésen meg az örömök kertjében len­nénk egyszerre. Izgalom, áhítat, szépség, harmónia. Ahogy a repülő­tisztek elkezdik nyomogatni a gom­bokat a pilótafülkében, ugyanezt tet­ték nyomdászaink is a vezérlőterem­ben - indul a gépóriás, felpörögnek a nyomóhengerek, ahogy a kifutópá­lyán a repülőgép kerekei. Az érzés ugyanaz, minden porcikánkban érez­zük, most van az a pillanat, amikor elemelkedünk a földtől. És valóban: belendültek az 500 kilós papírteker­csek, vidáman szaladva keresz­tül-kasul a nyomógép tornyain, hogy aztán nyomva, vágva, összehordva, hajtogatva, kötegelve ott sorakozza­nak nyomdai útjuk végén, az expe­diáló helyiségben. Többen egyszerre nyúltunk az első példányokért, lapozgattuk, simogat­tuk a friss, új nyomdaillatú újságokat, és csak lassan kezdtük bevallani egy­másnak: libabőrös a hátunk a gyönyö­rűségtől. Kedves olvasóink, ugyanezt az ér­zést kívánjuk önöknek is, fedezzék fel újra a Délmagyarországot és a Délvilágot! Vagy maradnak - vagy fizetnek BIBLIAI MŰKINCSEK TÁRLATA A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN! WWW.MFM.U-SZEGED.HU RÖGHÖZ KÖTNÉK A FRISSEN VÉGZETT SZAKORVOSOKAT

Next

/
Thumbnails
Contents