Délmagyarország, 2008. október (98. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-09 / 237. szám

AZ EZERSZÍNŰ NŐI VILÁG MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA 2008. október 9. ©AZ IGAZI SZEMPILLA DARVAS! LÁSZLÓ iti * • ' ' i ' Távirányító Az első pillanatban nagyvonalúan legyintettünk a hírre, amely itt ért bennünket, a 125. utca és a Broadway kereszteződésében, a langyos New York-i őszben, ahogy a női lábakat figyeltük, feltehetően ameri­kai női lábakat, bokától lefelé, olyan szép is, hogy decemberig csak szandálban és papucsban lesznek, és zokni nélkül. Legyintettünk a hírre, ám bizonyos hírek nem nyomban robbannak, hanem lassan fejtik ki a kívánt hatást, lassan foltozzák be az emberi lélek törlőron­gyát, lassan lesznek mécsessé a gondolkodás útvesztőiben. Hát persze, hiszen már a magyar háztartásokban is annyi min­denből kettő van! Két tévé, két autó, két fürdőkád, két toalett, két hímtag-akkumulátor, és ha a feleségnek van törpeuszkárja, akkor a férfinak pittbull-tacskó keveréke, és ha a nő Aprillával gurul el ókori filozófiát tanítani, akkor a férfi minimum Verhovinával megy férfi­kozmetikába, hogy forró rummal égesse le a manduláján támadt fu­runkulust, na és szegény Pilinszky!, már régen nemcsak a párna nem közös, de gyakorta az ágy sem. A hír tehát úgy szólt, hogy egy amerikai professzor távirányítót vett a feleségének, úgy értjük, televíziós távirányítót. A már meglévő mellé vette ez utóbbi szerkentyűt ez a jólelkű és figyelmes professzor, következésképpen kettő darab távkapcsoló lett a lakásban, bírt vele a feleség, és bírt vele a férj is. Így néztek eztán televíziót, nem kéz a kézben, hanem távirányítóval a kézben, mindenki fogta a magáét, így lett teljes és kiegyenlített a családi demokrácia, hiszen egyértel­mű, akinél a kapcsoló, annál az erő, a hatalom. Normális esetben. Mert annyi, de annyi kérdés támad a hír kapcsán! Mert miért nem in­kább egy másik televíziót kapott a feleség?! És ha azt kapott, miért nem plazmatévét?! És ha plazmatévét kapott, akkor miért nem in­kább házi mozit?! És ha házi mozit kapott, akkor miért nem inkább Hollywoodot vették meg neki?! Igen, és a feleség most ott ül a tévé előtt, és nézi az amerikai baseballt, amelynek csatornájára egyszerre kapcsoltak át a férjével, egyszerre a két kapcsolóval. Ki ne tudná, hogy az amerikai professzorok nagyon erősek nagyvonalúságban, de még erősebbek meggyőzésben! Vagy inkább ez mégis magyar sa­játosság lenne? Veszek neked kapcsolót, személyest, saját használa­tút, hogy úgy kapcsolgass, ahogy - jó nekem! BÉCSBEN mindig történik valami... _ _ ..és velünk mindig ott lehet! 9350°^ VAN GOGH-KIÁLLÍTÁS ^u' * 2008. október 24. • Szabó András festőművész tárlatvezetésével! 2008. ADVENT BÉCSBEN (1 napos) ^Qfe: i. december 6., 13. és 20. • (Csokoládémúzeum, L——i ——7 Sissy Múzeum, Schönbrunni kastély) !3 350SftDVENT BÉCSBEN (2 napos) 2008. december 6-7., 13-14. és 20-21. (1 éjszaka 3 csillagos hotelben, reggelivel, fakultatív adventi koncerttel) TOPTOURS UTAZÁSI IRODA KFT. Szeged, Szentháromság u. 15. • Telefon: 62/635-295 toptours@toptours.hu » www.toptours.hu stmfaumn NŐI DIVAT A KÍGYÓ UTCA 3. ALATT. Tekintse meg új őszi-téli kollekciónkat! Német minőség, elegancia, kedvező árak. M-TRADE AKCIÓ! BŐRCIPŐ, CSIZMA 20-70% • Plaza 33-as Judit Cipő üzlet •Jókai u. 1., Nagyiruház taximegálló • Klauzál tér 1., Virág cukrászdánál • Kígyó u. 2. í Amíg a készlet tart! Nem minden napi! Vasárnapi DÉLMAGYARORSZÁG A tradicionális &ed cfLteavmóu^a étkészlet « 20% kedvezménnyel október 1-30. kőzött. Villtroy & Boch „260 év tapsttslstávsl" JL VIIUrov»Boch IMI MáHtaü/Jec S/xgcd, Kölcsey u. 2, let,: 62/310-063 www.viUcruy-bocb.cofn SUTEMÉNYESKONYVUNK FINOMSÁGAI A PULTON Az epres tiramisu pár óra alatt elfogyott a Délmagyarország és a Délvilág Nagy süteményesköny­vének eddig elkészült kínálatá­ból, melyet az A Cappella cuk­rászdában lehetett és lehet még a fotózás után megvásárolni. Nagy sikere volt a Rákóczi-tú­rósnak is. A sütihívők közül pe­dig többen érdeklődtek, hogy a cukrászda melyik édességet fog­ja beemelni saját választékába. LÉVAY GIZELLA A szegedi A Cappella cukrász­dában készítik el az olvasóink által beküldött receptek alap­ján a Délmagyarország és a Délvilág Nagy süteményes­könyvének ínyencségeit. Igazi kulináris kalandtúra egy-egy szerdai nap, amikor stábunk megjelenik ezen a nem szokvá­nyos „anyagfelvételen". Legutóbb például negyven­egy édességet sütöttek, főztek meg a mesterek, köztük rétes­tortát, kürtöskalácsot, Monar­chia-beli gözgombócot lekvá­ros és mákos ízesítéssel, vala­mint ananászkelyhet kivihab­bal, almás-mákos tortát, nagy­mamám francia krémeséf, és még sorolhatnánk. Mindet megkóstoltuk! És elfogultság Az édesszájúak örömére lapunk Nagy süteményeskönyvének próbadarabjait a fotózás után az A Cappella cukrászdában meg lehet vásárolni FOTÓ: KARNOK CSABA nélkül állíthatjuk, hogy nagyon finomak. Erre talán az is bi­zonyság, hogy már aznap elfo­gyott jó néhány belőlük, me­lyek a cukrászdában a fotózás után közvetlenül alapanyag­áron megvásárolhatók. - Az epres tiramisu még az­nap délután elfogyott. Még másnap is többen visszajöttek, hogy vásárolnának még. Ha­sonlóan jártunk a Rákóczi-tú­róssal is - büszkélkedett Gyuris László, a cukrászda tulajdono­sa, aki elárulta, hogy vannak visszatérők, akik kifejezetten a délmagyaros sütiket keresik. Sokan érdeklödnek, hogy az A Cappella melyik finomságot fogja saját kínálatába beemel­ni. Ilyen volt például a birsal­matorta. És várhatóan ilyen lesz a paraj- és a rebarbaratorta is. Mindhárom különlegesség a maga nemében, a kísérletező kedvű, bátrabb sütihívők pedig nem fognak csalódni. Dukayné, az „utolsó szögedi szakácsné" titkai MAROKKAL MÉRTE A HOZZÁVALÓT Gazdasszonyként igazgatta a szegedi Tisza-szállót özvegy Dukay Józsefné - emlékszik dédanyjára Tolnay József FOTÓ: MISKOICZI RÓBERT t Főzni és sütni annak is kell tudnia, aki szakácsnét tart. Ezen aranyszabály alapján a módosabb családokban nevelkedő lá­nyok is megtanulták a házvezetés és a vendéglátás tudományát az előző századokban - árulja el dédanyja, lapunk 1923-beli egyik számában az „utolsó szögedi szakácsnőként" méltatott özvegy Dukay Józsefné titkát Tolnay József. A Tisza-szálló nagy­tiszteletü gazdasszonyáról azt is megtudjuk: „tudománya az ujjbegyében volt". JLOMA „Valóságos főzőtalentumnak", „amolyan igazi magyaros főztű asszonynak" tartották Szege­den a bácskai földbirtokait hát­rahagyva, férjével, a magyarka­nizsai volt főjegyzővel együtt 1905-ben a Tisza-parti nagyvá­rosba érkező, itt a Tisza-szálló gazdasszonyaként hírnevet szerzett Dukay Józsefnét. A mindenki által Szülének vagy Szülikének szólított asszony­ságról halálakor mint az „utolsó szögedi szakácsnéról" emléke­zett meg lapunk 1923. február 15-i száma. E különleges nekro­lógot a dédunoka, Tolnay József is csak most, az Időutazás az 1910-ben 100 éves Délmagyaror­szággal című, szombatonként jelentkező sorozatunkban ol­vasta először. A korabeli mélta­tás kiegészíti a családi relikviá­kat és legendáriumot. Alkotóterepe: a konyha - Marokkal mérte a hozzávalót, mindig kísérletezett, így találta meg az alkalomhoz illő ízeket ­adja tovább a nagyapjától hal­lott mesét Tolnay József. A sze­gedi Móra-múzeumhoz tartozó Fekete Ház munkatársa a csa­ládtörténet részét jelentő ven­déglátással helytörténeti érde­kességként is foglalkozik. - Iga­zi gazdasszonyként mindenen rajta volt a szeme: piacra me­net Dukayné vonult elöl, mö­götte a cselédek, akiknek meg­mutatta, melyik zöldségből vagy húsból és mennyit vegye­nek. A Tisza-szálló konyhájá­ban meg magához vonta a só­zás és fűszerezés jogát. Recep­tet sose nézett, nem kellett neki szakácskönyv. A konyhában dédanyám alkotott, tudománya az ujjbegyében volt. Töredékes Bécsi linzer Dukayné született Kontsek Má­ria gazdag földbirtokos család leányaként nevelkedett, s-a ko­rabeli szokásoknak megfelelően - otthon leste el a házvezetés és vendéglátás titkait. Erre ösztö­nözte apja, Kuncsek Imre Her­cegszántó főjegyzője ugyanúgy, mint a lány korában bécsi élmé­nyeket is begyűjtő édesanyja, Tóth Mária. Tőle például a Bécsi linzer titkát is megtanulta „az utolsó szögedi szakácsné". - A Bécsi linzer máig karácso­nyi csemegénk, bár elkészítésé­ről nincs recept. Családi örökség­ként adom én is tovább a lánya­imnak, Adriennek és Dollynak ­mondja Tolnay úr, aki lapunk sü­teményeskönyvének készültekor is csak annyit árulhat el Dukay­né desszertjének titkáról, hogy a „szokásos" linzertésztába „a szokásosnál több" vaníliás cu­kor, és citromhéj is kerül, felébe pedig „egy maroknyi csokolá­dé". Aztán a vékonyra kinyújtott „sárga" és „barna" tésztát egy­másra helyezzük, föltekerjük, s e rúdból szelt vékony korongokat helyezzük sütőlapra, majd lassú tűzön „aranyosra" sütjük. Mitől jó a halászlé? Szülikét az egész országban úgy ismerték, mint a legjobb „szöge­di halászlé" készítőjét. Erről a tit­káról dédunokája csak annyit tud, hogy a halételt csípős szege­di paprikával ízesítette - akkor is, amikor gróf Tisza István számára főzött politikai vacsorát. De kü­lönleges halászléjéből evett Jó­zsef főherceg is. Dukayné hírét öregbítette az a menü, amelyet Horthy Miklós kormányzó fo­gyasztott el szegedi látgatásakor. - Miután özvegyen maradt, a családban is az övé lett az utolsó szó: mellette dolgozott a nagy­apám - Dukay Gyözö - mint fő­pincér, a nagyanyám mint kasz­szírnö - emlékszik őseire Tolnay úr. - De nemcsak ők szólították „Szülémnek", hanem például az állandó vendégek közé tartozó Tömörkény, Móra vagy Juhász Gyula. Él, míg emlékeznek rá.

Next

/
Thumbnails
Contents