Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-05 / 208. szám

Péntek, 2008. szeptember 5. Kapcsolatok 113 Széles szakkörválasztékkal készülnek az iskolák Vannak olyan foglalkozások, amelyek még a legkrónikusabb iskolaundorban szenvedő gyereket is a tanintézetbe vonzzák. Szeptembertől újra beindulnak a szakkörök, amelyekre iskolánként több száz gyerek jelentkezik. BOBKÓANNA A legtöbb szegedi általános iskolában nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a gyerekek szabad idejüket is hasznos dolgokra fordítsák. A szakkörök évtizedek óta nagy népszerűségnek örvendenek, de míg korábban a szaktantárgyak mellett szinte csak a kézművesszakkör dívott, mára számtalan, modern témával foglalkozó órán vehetnek részt a gyerekek. A Gedói Általános Iskolában még nem indultak be a szakkörök, de a kínálatot végignézve megállapíthatjuk: a gyerekek biztosan nem fognak unatkozni. - A foglalkozásokat a napközis tanulás után, délután három órától tartjuk. Akkor indítunk be egy órát, ha FESTÉS A SZEGEDI HAMMIDO MŰVÉSZETI ISKOLÁBAN Fotó: Segesvári Csaba EJ ÉVENTE TÖBB SZÁZAN. A Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában már arra is volt példa, hogy a nebulók kezdeményezésére indítottak el egy szakkört. - Technikatanáraink nagyon szép modelleket készítettek. A gyerekek szerették volna, ha ezekkel nem csak a tanórán foglalkozhatnak, ezért elindítottuk számukra a barkácsszakkört, amely nagyon nagy népszerűségnek örvendett - mondta Bácsi János igazgató. A Juhász Gyula különböző szakköreire évente több mint 800 tanuló jelentkezik. legalább tízen jelentkeznek rá - tudtuk meg az iskola igazgatójától, Kissné Szamosközi Brigittától, aki fontosnak tartja, hogy a gyerekek minél szélesebb kínálatból választhassanak, s szabad idejüket a lehető legtartalmasabb módon töltsék. Ezért az alsósoknak idén - többek között - közlekedési szakkört hirdettek meg. Azok a gyerekek, akik erre jelentkeznek, megismerkedhetnek a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályaival, a KRESZ-táblákkal, s azt is megtanulják, hogyan illik viselkedni a tömegközlekedési eszközökön. A gyerekek ezenkívül jelentkezhetnek természetbúvár-szakkörre, de a kínálatban szerepel kézműves-, furulya-, logikai, matematikai, német nyelvi, újságíróés iskolarádiós szakkör is. „Lenni vagy nem lenni?" - hasonló komolyságú kérdés talán nem hangzik el a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola színjátszó körén, de gyerekeknek szóló bábjátékokat biztosan előadnak. Mivel az iskolában művészeti oktatás is folyik, A Juhász Gyula a szakkörök Mekkájának számít. A zeneművészet, a táncművészet, a képzőés iparművészet, valamint a színművészet és a bábművészet iránt érdeklődő tanulók is megtalálhatják a számukra leginkább tetsző tanórán kívüli, de iskolán belüli elfoglaltságot. Az órák szeptember 8-ától indulnak. A Gedóihoz hasonlóan a Juhász Gyulában is ingyenes a legtöbb szakkör. Bácsi János igazgató azonban elmondta, a törvényi előírás szerint a művészeti foglalkozásokért félévente 6000 forintot kell beszedniük. KENYTELEN ELKÜLDENI A MAGYARCSANADI D0LG0Z0IT A HUNGERIT Perlik az állatvédőket M 7JL A Tg j^*®1 < I l^lttSH! EGYKOR ITT VÁGTÁK A HÍZOTT KACSÁKAT ÉS LIBÁKAT SZENTESEN. MOST ÜRES A CSARNOK Folytatás az 1. oldalról Guvat Zoltánné hálás a szentesi gyárnak, mert a 80 kilométerre lévő otthonától utaztatja őt, és megélhetést nyújt. - Más munkahelyen már harmincöt éves kortól nem vesznek fel embereket - mondja. Nagyon elkeseredett az állatvédők akciója miatt, amely létbizonytalanságba taszítja öt a családjával együtt. A férje beteges, van egy tizenöt éves lányuk, akit taníttatniuk kell. Érthetetlen számára, hogyan képes a Négy Mancs „emberek sorsával játszani". - Miattuk kerülünk az utcára - nyugtázza Guvatné. Ö már tudja, mit jelent a munkanélküliség. Pedig szakmája is van, péknek tanult, mégis tíz év telt el, amíg befogadták a Hungeritnél. - Baj, hogy ide jutottunk - fakad ki Gán Mihályné, akinek a férje még munkanélküli-segélyre sem jogosult, az egyik gyermekük pedig hosszú ideje beteg. Nem tudja, mi lesz velük, hogyan fogják a gáz- és a villanyszámlát kifizetni. Az 1600 lelkes Magyarcsanádon nincs munka, de még a 15 kilométerre lévő Makón sincs sok. Ezért örültek, hogy Szentesen felvették őket a gyárba. Nagyon fárasztó a munka, de mindenképp meg akarták tartani az állásukat. - Két év alatt csak egyszer voltam táppénzen, amikor tüdőgyulladásom volt - mondja az asszony. A 49 éves Léderer János azért kesereg, mert hitelt vettek fel, hogy a házba bevezettessék a gázt, ám nem tudja, Illusztráció: MTI férfi 95 százalékosnak gondolja, hogy elküldik őket. Azért gondolja, mert ők laknak a legmesszebb Szentestől. Engem sehová nem vesznek már föl mondja, azon keseregve: a huszonezer forintnyi szociális segélyből hogyan fedezi majd télen a fűtés költséÜgyvédet keresnek Most azt fontolgatják a magyarcsanádiak, hogy ha felmondanak nekik a Hungerit Zrt.-nél, akkor ügyvédet keresnek. Az állatvédő alapítvánnyal szemben tervezik jogaikat érvényesíteni. Azt mondják: a Négy Mancs miatt veszítik el állásukat, ezért fizessen nekik ez a szervezet, hogy ők meg tudjanak élni. Lapunkhoz eljuttatott elektronikus levelében a magyarcsanádi állatorvos, Czinder Péter szintén elítéli az osztrák székhelyű Négy Mancs akcióját, amely szerinte nem annyira a tömés és a Hungerit, sokkal inkább Magyarország ellen irányul. miből fogják azt visszafizetni. - Ezt a munkahelyet mi hosszú időre gondoltuk, jó itt lenni - állítja a férfi. A feleségét leszázalékolták, eddig egyedül ő keresett, nyolcvanezer forintból éltek ketten. - Így is fizetéstől fizetésig - teszi hozzá János. De ha elküldik a gyárból, akkor fizesse vissza az állatvédő szervezet a kölcsönüket a pénzintézetnek. Az egyedül élő Muzács József 55 éves lesz. A nyolc általánost végzett geit. Éppen a tél előtt kerülnek az utcára. Azt már Gán Mihályné kérdezi: Ez nem emberkínzás, hogy mi az utcára kerülünk? Abban mind a négyen egyetértenek: nem gondolták, hogy ilyen világ vár rájuk. Még a biztos talajt is kihúzza egy civilszervezet a lábuk alól. Pedig ők dolgozni akarnak, tisztességes munkából szerzett jövedelemből megélni, nem szeretnének segélyért menni. IDÉN 1378-AN KÉRTEK MENEKÜLTSTÁTUST HAZÁNKTÓL, 122-EN KAPTÁK MEG Nehéz új országban új életet kezdeni Csongrád megyében minden negyedik illegális határátlépő a békéscsabai szűrőtáborban köt ki. Többségük koszovói. Eddig 1378-an kértek menekültstátust hazánktól, 122-en kapták meg. XISSSÁBOBSERGŐ - Munkatársaink idén 504 személyt fogtak el, aki Csongrád megyében a zöldhatáron keresztül lépte át illegálisan az országhatárt: 124-en adtak be menekültstátus iránti kérelmet. Túlnyomó többségük koszovói állampolgár, másodikak a szerbek, őket a grúzok követik - mondta Tuczakov Szilvána rendőrségi szóvivő. Aki menekültügyi státust kér - hacsak nincs ellene folyamatban levő eljárás azt a békéscsabai szürötáborba viszik. Itt tizenöt nap alatt annyit állapítanak meg róla, hogy elfogadható-e a kérelme. De kiből lehet menekült? - Abból, aki külföldi, és öt meghatározó ok miatt üldözik. Politikai okból, faji, vallási okból, vagy a nemzetisége miatt, illetve valamilyen, meghatározott társadalmi csoport tagjaként tudtuk meg Ördög Istvántól. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi izgatóságának főosztályvezető-helyettese utóbbira a tíz-tizenkét év közötti kameruni lányok példáját említette, akiket hazájukban a szexuális csonkítás fenyeget, ök is lehetnek menekültek. Akit azonban a maffia üldöz, az nem lehet. Ez persze nem jelenti azt, hogy hazaküldenék: ő oltalmazott-státusba kerül, és itt maradhat. - Uniós állampolgár is kérhet menekültstátust, de ezt szinte kivétel nélkül elutasítjuk. Az EU jogilag biztonságosnak minősül - magyarázta Ördög István. Békéscsabáról a debreceni befogadóállomásra már csak azok kerülnek, akik megfelelnek a fenti kitételeknek. Hatvan napon belül kivizsgálják, hogy pontosan miért is jött el hazájából. Következő állomás az elöintegrációs bicskei tábor. A három hónapos menekültügyi eljárás eredményét itt kapják kézhez az emberek. Akit elutasít a bevándorlási hivatal, az felülvizsgálatért a fővárosi bírósághoz fordulhat. Ha itt ALBÁN MENEKÜLTEK VÁRJÁK SORSUK RENDEZŐDÉSÉT SZEGEDEN Fotó: Schmidt Andrea KÜLÖNBSÉGEK. A menekültet csak az különbözteti meg a magyar állampolgártól, hogy olyan állást - például köztisztviselőit nem tölthet be, amelynek feltétele a magyar állampolgárság. Országos választásokon nem vehet részt, de területi választásokon szavazhat. A menekült addig kapja meg ezt a státust, amíg le nem mond róla vagy nem lesz magyar állampolgár. Aki oltalmazott, annak ötévente felülvizsgálják a helyzetét. Ő semmiféle választójogot nem kap. sem adnak neki igazat, még egyszer kezdeményezheti az eljárás teljes lefolytatását: két jogerős elutasítás után az illetőt kitoloncolják az országból. - A többség azonban ezt nem várja meg. Mivel mind a debreceni, mind a bicskei tábor teljesen nyitott, elhagyhatják az itt élők - beszélt Ördög István. Tavaly 3419-en kértek menekültstátust hazánktól, 169-en kapták meg azt. Idén eddig 1378-an folyamodtak ugyanezért - 122-en menekültek, 44-en oltalmazottak lettek. A befogadóállomásokon élők költségeit a hivatal állja: az emberek napi fejadagja ötszázötven forint, amiből napi háromszori étkezést biztosítanak nekik. - A többség becsületes, dolgos ember. Sajnos azonban a munkáltatók hazánkban nagyon elutasítók velük szemben - beszélt a tapasztalatokról a szakember.