Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-29 / 228. szám

Hétfő, 2008. szeptember 29. Hegyei tükör 17 KÖZEL 200-AN. Mintegy 7 órával a rajt után ért be a célba az utolsó versenyző - a leggyorsabb ebben a kategóriában Kiss Zita volt, 4 óra 13 perc 50 másodperces idővel, a férfiak között lukovics Béla 4 óra 58 perc 44 másodperccel diadalmaskodott. A férfi váltót a Napraforgó Light, a nőit a Röszkei Napraforgók Csapata nyerte. 13 egyéni futó, 13 felnőtt váltó és 27 kerékpáros - összesen közel 200 fő - teljesítette a távot. együtt futottak, átlagban ezer-kétezer métert. - Melegítsetek! - hangzott a tanári utasítás, s a gyerekek máris szétszéledtek a közeli park fái között. - Nehéz a gyerekeket megmozgatni, mikor a szünet végén kérdeztem őket, mivel telt a nyár, a legtöbben így feleltek: sokáig aludtak, tévéztek - mondta a testnevelést tanító Ördögh Erzsébet, hozzátéve: akik viszont itt vannak, imádnak mozogni. Így lehet ezzel Kiss Zita is, az idei 12 órás maraton magyar bajnoka - aki a lelkes amatőrökkel, görkorisokkal és biciklisekkel együtt fél 10 körül vágott neki a távnak. A gyerekek rögtön mindent beleadtak: trappoltak az út jobb oldalán Zákányszék felé. Ilyet sem látott még a Homokhátság: egy gazda éppen tanyájáról tartott az út felé, mikor elhaladtak előtte a futók - igencsak meglepődött. Néhány lovas kocsi is feltűnt az úton, a gyerekek kipirult arccal, zihálva sandítottak a méltóságteljesen mellettük ügető állatokra. - Hajrá, gyönyörűm! - buzdította az egyik futót a helyközi buszra váró Cseh Lajosné. Édesanyjánál volt, s egy nagy szatyor szőlőt cipelt haza, Szegedre. Egy fürttel kevesebb lett a teher, mikor feltűnt a színen egy rózsaszín felsős kislány - sietve a kezébe nyomta az édes gyümölcsöt. Voltak, akik 26 perc alatt teljesítették az első, 7,7 kilométeres résztávot. Zákányszéken pazar svédasztal várta őket: alma, keksz, meggyes, narancsos üdítő, víz. - Sör van? - érdeklődött tréfálkozva Csaba Katinka. Az 59 éves asszony éppen csak felmarkolt két kocka csokoládét, s a szőlőlugasokkal, barackfákkal dekorált panorámában máris tovatűnt az üllési úton. Ér rovrttt FOTÓK > lámiriit u tntornattn! www <Mmagy,v.hu - Nem tudom, mi a neve, de elég kicsi ahhoz képest, hogy egy bagoly. - Igazad van. Ö a kuvik. A köznyelvben: „halálmadár". - Miért kapta ezt az elrettentő jelzőt? - A haldoklók mellett gyakran égő lámpa „társaságában" virrasztottak a hozzátartozók. A vidéki házaknál a fény odacsalta az ablakhoz a tücsköket, lepkéket, azok pedig a kuvikot. A madár ugyanis ezekkel a rovarokkal táplálkozik. Gyakran odaült a párkányra, és „kuvikolt". A párbeszéd péntek éjszaka zajlott füvészkertben. A hetedik osztályos Bata Lilla érdeklődve kért LILLA EGY VITORLÁZÓREPÜLŐ MŰSZERFALÁN PRÓBÁLT KIIGAZODNI A DÓM TÉREN leginkább 10-18 éveseknek szánt programok valóban felkeltik-e a tinédzserek érdeklődését a tudományok iránt. Mi is gumicsizmát húztunk, zseblámpát ragadtunk, és este nyolc órakor a fiatalokkal együtt nekivágtunk a füTöbb mint 30 program Szegeden, a Kutatók éjszakáján több mint harminc programmal várták az érdeklődőket a város különböző pontjain. A13 éves Lilla még a Szegedi Repülő Egyesület vitorlázórepülőjébe is beleült a Dóm téren. Ricsit nem kötötte le a repülés, szerinte uncsi. A fizikához azonban látszott, konyít egy keveset. Rögtön megmagyarázta, mi az a vízüveg, és mire jó a szilárd szén-dioxid, amikor Szolomájer János vegyész kísérleteket mutatott be a tér egyik sátrában. Lili egy élethű műanyag csecsemőt is felöltöztetett, bepillantást nyert a gyerekgondozás nehézségeibe. Mindketten az öregségi szimulátort élvezték leginkább. A merevítőkkel és súlyokkal felszerelt ruha segítségével a gyerekek az idős emberek bőrébe bújhattak néhány percre. Átélhették: milyen érzés rosszul hallani, látni, nehezen mozogni és tapintani. Egyetértettek: nem akarnak megöregedni. magyarázatot a néphiedelemre Balogh Lajos biológia-környezettan szakos hallgatótól éjszakai kalandtúránk első állomásán. A Juhász Gyula gyakorló diákját, Lilit és a rólcusi általános iskola tanulóját, Bartus Richárdot elkísértük a kutatók éjszakájának néhány szegedi rendezvényére. Azt figyeltük, hogy a vészkertnek. Öt állomáshelyet kellett megtalálnunk. A találkozási pontokon feladatokat teljesítettünk. Mindössze egy térkép segített a tájékozódásban. - Az biztosan egy fülbemászó - találgatott Ricsi második helyszínünkön. Fehér lepedőn megvilágított állatokat és növényeket kellett felismerni. - Jaj, ugye ezek nem igaziak?! - viszolygott Lili. Ennek ellenére nagyon élvezte a feladatot. Negyedik állomáshelyünket - bár jól eldugták a bokrok közé, de - könynyen megtaláltuk. Néhány röpke perc alatt a fiatalok bebizonyították: szaglás alapján is jól ismerik a fűszereket. A 60 percesre tervezett kirándulás két és fél órásra sikeredett. A hármas és ötös állomást egyszerűen nem találtuk. Arlcot ugrottunk, vaksötétben botorkáltunk a hideg éjszakában. Körbe-körbe bolyongtunk. Elfáradtunk. - Már nagyon fázik a lábam, eredetileg a plázába készültem. Ti se tudjátok, hol vagyunk? - kérdezte a kilencedik osztályos Fanni. Orosházáról utazott Szegedre a kutatók éjszakájára. Négy osztálytársával próbálta megtalálni a helyes irányt. Negyed tizenegykor végre rábukkantunk utolsó célállomásunkra, ahol ízfelismerő kézségünket tesztelték. A datolyás, szilvalekváros abonett nagyon finom volt, a narancsos és fokhagymakrémmel megkent kukoricapehely már kevésbé esett jól. De addigra már olyan éhesek voltunk, hogy azt is megettük. mpm.,,m„ fotók «IntniMtm! wwwdttimseyír.hu KÖZEL 200-AN TELJESÍTETTÉK AZ 56 KILOMÉTERES TÁVOT Szupermaraton a szőlőlugasok között A MÓRAHALMI ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK MINDENT BELEADTAK Fotók: Schmidt Andrea Lili és Ricsi kalandtűrája a vaksötét füvészkertben A13 ÉVES BATA LILLA ÉS BARTUS RICHÁRD A VADÁLLATOKKAL ISMERKEDETT A SZEGEDI FÜVÉSZKERTBEN Fotók: Segesvári Csaba A kutatók éjszakáján, pénteken este kalandtúrára indultunk két 13 éves tinédzserrel a szegedi füvészkertbe. Árkot ugrottunk, vaksötétben botorkáltunk a hideg éjszakában. Néhány Dóm téri programra is ellátogattunk: az is kiderült, a tudomány mely területei érdeklik leginkább a hetedikes Lilit és a nyolcadikos Ricsit. 56 kilométert teljesítettek, akik szombaton végigfutották az első homokháti szupermaraton teljes távját. A Mórahalomról indult mezőnyben rengeteg iskolás is szerepelt vígan kerülgették az utakon a lovas kocsikat, volt, aki egy fürt szőlőt is kapott egy buszmegáílóban. Más a sört hiányolta. R. TÓTH GÁBOR Egyesek sportkrémmel kenték magukat, mások Sportszelet-illatban sós kekszet és kiflit majszoltak szombat reggel Mórahalmon, a futócipők és bedurrant vádlik napján - az először megrendezett homokháti szupermaratonra készülődtek így. A versenyt szervező Napraforgó Futóklub elnöke, Lévai Imre elmondta: a cél, hogy testedzési, sportolási lehetőséget biztosítsanak a futás iránt érdeklődőknek, s hogy új sportkapcsolatok köttessenek a Homokhátság települései között. AZ 59 ÉVES CSABA KATINKA FUTÁS KÖZBEN EGY FÜRT SZŐLŐVEL „DOPPINGOLT" Bőven akadt erre lehetőség: 56 kilométer volt az össztáv, Mórahalomtól Zákányszéken és Üllésen át Rúzsáig futottak a résztvevők, s innen kanyarodtak vissza Mórahalomra. - Én futok elöl, mert én bírom a legtöbbet - jelentette ki az ötödikes Zsivics Dusán, bár a mellette ugrándozó Mojzes Zoltán ezt erőteljesen cáfolta: „nem, én!" A mórahalmi alsósok és felsősök, összesen 36-an, KANCSÁR TÍMEA svlciöí lódéynámcrfié BIBLIAI MŰKINCSEK TÁRLATA A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN! //f\ Múro Ferenc jsfflk;^ www.mfm.u-szeged.hu