Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-27 / 227. szám

Szombat, 2008. szeptember 27. Szieszta 19 Anna néni egyidős a 80 éves Klebelsbergteleppel AZ ELSŐ LAKÓK VONATTAL JÖTTEK Klebelsbergtelepről átköltöztem Alsóvárosra, amikor férjhez mentem. Honvágyamat csak fokozta, hogy a harangszó alsóvárosi házunkig hallat­szott - meséli Kispéter Jánosné Csala Anna, aki egyidős Klebelsbergtelep­pel. Nyolcvan évvel ezelőtt, amikor az első vasutascsaládok ide érkeztek, nem volt se ivóvíz, se kocsiút, és utcából is csak néhányat nyitottak. Mára több száz család él itt. A telep folyamatosan fejlődik, egyre keresettebb az ingatlanpiacon. BOBKO ANNA Harangláb; Dezső, a fagyis; 74-es busz; sorompó. E fölsorolás hallatán az át­lagolvasóban valószínűleg csak külön álló képek jelennek meg. Viszont azokban, akik a körtöltésen kívül, a Rendező pályaudvar mellett laknak, már körvonalazódik otthonuk: Kle­belsbergtelep. Jó szomszéd vasutasok - Miért szeretek itt lakni? - ismételte meg kérdésünket a Rendező téri busz­megállóban Aradiné Gulyás Márta. ­Mert csend van és nyugalom. A csalá­dommal biztonságban érezzük ma­gunkat - hallottuk a fiatal asszonytól, aki még csak kilenc hónapja él Szeged kertvárosi részén, de a kezdetektől ta­pasztalta azt a különleges hangulatot, ami az első lakókat egy életre itt ma­rasztalta. - A trianoni békeszerződés után tí­zezrek menekültek Magyarországra. Az 1920 és 1921-ben, Vajdaságból több száz menekült vasutas család érkezett a Szeged-Rendező pályaud­varra. Kénytelenek voltak huzamo­sabb ideig a vagonokban lakni, vé­gül a pályaudvar mögött kaptak ház­helyeket - beszélt az első telepesek­ről Újvári Edit. A főiskolai docens a '90-es évek eleje óta a telep lakója. A Klebelsbergtelepi Polgári Kör Egye­sület kilenc évvel ezelőtti újjáalaku­lása óta a Hírharang című, havon­ként megjelenő helyi kiadvány szer­kesztője. Az itteniek ebből értesül­hetnek - többek között - a különbö­ző rendezvényekről (majális, fociku­pa, szemétszedő akció), a helyi civil csoportok működéséről, az új beru­házásokról. De a telepről szóló hely­történeti kiadvány is a főiskolai do­cens nevéhez fűződik. Szívesen mesél a múltról a nyolc­vankét éves Rózsa Lászlóné Fodor Ro­zália is, aki születése óta Klebelsberg­telepen él. Nem volt ivóvíz - Kezdetben csak ásott kutak tartoztak a házakhoz. A bátyám a Rendező pá­lyaudvarra járt át ivóvízért. Gyalogol­tunk mindenhova. Kocsit csak nagyon ritkán láttunk a telepen. Aki akart, az a kisvasúttal utazhatott. Ez a tanyavi­lágból indult, és egészen a Roosevelt térig (akkoriban Rudolf térnek nevez­ték) vitte az utazót - emlékezett gyer­mek- és fiatalkorára Rózsika néni, mi­közben régi iskolás képeket mutatott. A tanintézet 1928-ban nyitotta meg ka­puit. Első tanítója a Wéber házaspár volt, akikre az idősjek azóta is úgy em­lékeznek, mint a legkedvesebb embe­rekre a telepen. Áldozatos munkájuk­kal sokat tettek a helyiekért, fellendí­tették a közösségi életet. A tanító ter­EMBLEMATIKUS FIGURÁK. Klebels­bergtelep legidősebb lakója: a 94 éves Nagy János, akit alacsony ter­mete miatt mindenki csak Csöpi bácsinak hív. A bácsi a '40-es évek elején költözött a telepre. Mint sok más itt lakó, ó' is vasutasként dol­gozott. A háború alatt évekig hadi­fogolyként végzett kényszermunka nem törte meg: egészsége jól szol- . gál, és a humora is a régi - rend­szerint megnevetteti a nyugdíjas­klub résztvevőit. A telep legismer­tebb embere: Dezső, a fagyis, aki­nél forró nyári napokon szinte az összes itt lakó megfordul. Sok gye­rek nőtt fel legendás fagylaltján, aminek még a városból is a csodá­jára járnak. vei alapján készült haranglábat 1929-ben szentelték fel. Az ünnepsé­gen mint haranganya részt vett a kul­tuszminiszter felesége, gróf Klebels­berg Kunóné Botka Sarolta is. A ha­rangtorony azóta a telep szimbóluma. - Amikor férjhez mentem, átköltöz­tem Alsóvárosra. De nagyon hiányzott a telep. A honvágyamat csak fokozta, hogy a harangszó áthallatszott alsóvá­B Évek és nevek 1834-1922, Hattyas: a mai városrész akkoriban ártéri, belvizes terület volt. Az elnevezés valószínűleg onnan ered, hogy a hattyúk szerettek a vízinövényekkel benőtt részen úszkálni. 1922-1928, Vasutastelep: a Vajdaságból érkezett menekült vasutascsaládok házhelyeket kapnak a várostól a területen. 1928-1958, Gróf Klebelsberg Kunó-telep: a Vasutastelep küldöttsége felkeresi Budapesten gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisztert, járuljon hozzá, hogy a telep az ő nevét vegye fel. Ez év szeptemberében felszentelik az iskolát, egy évvel később Lapping Rózsa óvónő vezetésével megnyílik az óvoda. Júniusban felszentelik a haranglábat is, decemberben megalakul a gróf Klebelsberg Kunó-telepi Polgári Kör. 1932-ben fürdőhelyet létesítenek a polgári kör székháza, a jelenlegi Hársfa söröző udvarán és vízpartján. A fürdő 1967-ig működik. 1958-1991, Hattyastelep: a névváltoztatással a szocializmus idején a politikusok a Klebelsberg-tiszteletet akarják felszámolni. 1992-től napjainkig Klebelsbergtelep: Hegyi Ferenc, a telep tiszteletben álló lakója 420 aláírással ellátott kérelmet terjeszt be a szegedi önkormányzathoz, így kapja vissza egykori nevét a telep. m % - * V, " > ív. •"• • • í •v. ••>• • •.:-• - ­Klebelsberg-emléktábla a klebelsbergtelepi óvoda falán rosi házunkba - mesélte Kispéter Já­nosné Csala Anna. Miközben a telep­pel egyidős néni a múltbeli szép emlé­keken merengett, könny szökött a sze­mébe. Strand a Holt-Tisza partján Beszélt a színjátszó csoportról, a da­lárdáról, a régi óvodai oltárról, a foci­csapatról, s legkedvesebb nyári szóra­kozásukról: a strandolásról. Klebels­bergtelepen ugyanis partfürdő műkö­dött, melyet a polgári kör létesített 1932-ben. A Holt-Tisza partján volt te­kepálya, csónakkikötő, bérelhető ka­binok. Az úszni nem tudóknak fából épített kosár jelentette a biztonságot. Még a városból is ide jártak strandolni az emberek. A smaragdzöld, tiszta vízbe azonban később szennyvizet ve­zettek, ezért a partfürdő az 1960-as évek második felében megszűnt. Ahogy teltek-múltak az évek, s az első itt lakók szemük körül fölfedez­ték az első szarkalábat, úgy változott a telep arca is. Házak „bújtak ki" a földből, miattuk új utcákat kellett nyitni. Klebelsbergtelep kedvelt kert­városi résszé vált, egyre többen köl­töztek ide. A Holt-Tisza rehabilitációját még mindig nem sikerült ugyan véghez vinni, de sok újdonságról számolha­tunk be. Például, hogy a helyiek és az alsóvárosi ferencesek adományából a polgári kör felújíttatta a haranglábat. Vagy: várhatóan október végére befe­jeződik a munka a vasúti átjárónál, ahol kerékpárutat alakítanak ki. S bár a síneken át új út vezeti majd az ide érkezőt, a használattól néhány évente rendszeresen felrepedező aszfalt alól itt-ott előbukkanó macskakő emlékez­teti az új generációt a régmúltra. INGATLANPIAC. Klebelsbergtelep egyre keresettebb az ingatlanpia­con. Az utóbbi két évben több tucat család vásárolt régi építésű házat, melyet később felújítottak vagy le­bontottak, és helyére újat építettek - tudtuk meg Göröncséri Hajnalká­tól. Az ingatlan-tanácsadó az ér­deklődőknek azt is kiemeli, hogy a telepről szinte könnyebb bejutni a belvárosba, mint Újszegedről. A ré­gi építésű házak értéke 16-22 millió forint között mozog. A felújította­kért és az új építésűekért akár 20-40 millió forintot is elkérhet­nek. Pap Sándorné, Kispéter Jánosné Csala Anna (a polgári kör zászlajával, melyet ő hímzett) és Rózsa Lászlóné Fodor Rozália FOTÓK: MISKOLCZI RÓBERT

Next

/
Thumbnails
Contents