Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-25 / 225. szám

121 Kapcsolatok Csütörtök, 2008. szeptember 25. L Az Ügyvéd válaszol i I Dr. Juhász György Ki élhet az elővásárlási joggal? Tisztelt ügyvéd úr! Egy ikerházban lakunk, ami közös telken van. A szomszédunk eladta a házrészét. Amikor megkötötték az előszerződést, az ügy­védjük megküldte nekünk, hogy kívánunk-e elővásárlási joggal élni. Mi visszaírtunk, hogy igen, azt a fiunk meg akarja venni. Ennek ellenére nem ő lett a vevő, hanem az eredeti vevővel kötöt­ték meg a szerződést. Mi erről akkor nem tudtunk, csak most, hó­napokkal később, amikpr az új tulajdonos beköltözött. Mit tehe­tünk? Mi nagyon szerettük volna, hogy a gyerekek itt legyenek mellettünk. Ehhez képest most megint egy idegen családdal kell együtt laknunk. Tisztelt olvasó! Egy többlakásos épület, mint például az ikerház, alapvetően két módon lehet nyilvántartva a földhivatalban. Az egyik eset, hogy az ingatlan a tulaj­donosok osztatlan közös tulaj­donában van, amit egy külön megállapodásnak vagy a kiala­kult gyakorlatnak megfelelően használnak. Ebben az esetben a Ptk. 145. § (2) bekezdés alap­ján a tulajdonostársakat egy­más tulajdoni hányadára elő­vásárlási jog illeti meg. A má­sik lehetőség, hogy az ingatla­non társasházat alapítanak. Ekkor az alapító okirat rendel­kezéseitől függ, hogy a társas­ház tagjait megilleti-e elővásár­lási jog a tulajdonostárs külön tulajdonában álló ingatlanjára. Ha olyan ingatlant akarunk el­adni, amire valakinek elővá­sárlási joga áll fenn, akkor a kapott ajánlatot teljes terjedel­mével közölni kell a jogosult­tal. Ha az elővásárlásra jogo­sult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tar­talmát magáévá teszi, a szerző­dés közöttük létrejön. Ha a jo­gosult a szerződési ajánlat elfo­gadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkoza­tot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelő­en vagy annál kedvezőbb felté­telek mellett eladhatja. Esetükben a problémát az okozhatta, hogy az ingatlan­ban önök a tulajdonosok, így önöket illeti meg az elővásár­lási jog. Levelükben viszont azt írták, hogy a fiuk kívánja megvásárolni. Az elővásárlási jog viszont úgynevezett sze­mélyhez kötött jog, ami azt je­lenti, hogy azt átruházni vagy annak gyakorlását másnak át­engedni (néhány kivételtől el­tekintve) nem lehet. Tehát önök mint jogosultak nem él­tek elővásárlási jogukkal. Azt, hogy a fiuk is meg szerette volna venni azonos feltételek­kel, az eladó nem minősítette az elővásárlási jog gyakorlásá­nak. Ha mindenképpen csalá­don belül szerették volna tud­ni az ingatlant, akkor önöknek kellett volna megvenniük, és legfeljebb ezt követően to­vábbadták vagy odaajándé­kozták volna a fiuknak. Persze ez jelentős többletköltséggel, így például kettős illetékfizeté­si kötelezettséggel járt volna. Ennyi információ alapján saj­nos azt kell mondanom, nem igazán tehetnek semmit. Eset­leg adhatnak egy visszautasít­hatatlan ajánlatot az új lakó­nak. Ami persze szemet szúr a történetben: önök szomszédok voltak. Normál esetben kom­munikáltak egymással. A szomszéd el akarta adni a ház­részét, amit szívesen megvet­tek volna, pláne, ha tudnak ró­la, hogy eladó, ök mégis egy kívülálló, harmadik személyt választottak vevőnek. Gyaní­tom, hogy viszonyukat nem a közös kerti partik jellemezték. Meggyőződésem szerint az ilyen kérdésekben elsődlege­sen nem a jog eszköze nyújt megoldást. Tessék szépen a szomszéddal jó vagy legalább beszélő viszonyban lenni! UTÁNAJÁRTUNK 01VAS0INK PANASZAINAK Villanyvezetékeket veszélyeztető fák Balázs Lászlóné szegedi olva­sónk a Murányi utcából jelezte: a töltés baktói oldalában a Sze­fa JCK-498-as rendszámú mun­kagépéről tövig kivágtak egy csomó fát. Kérdezi: az áram­szolgáltató bizta-e meg a céget? Szerinte a villanydrótok alatt máshol „fejelik" a fákat, tehát nem vágják ki. Itt miért nem ezt a megoldást választották? Foly­tatódik az akció? Merthogy a villanyoszlop közvetlen tövé­ben maradt még pár fa. Érdekel­né az is, hogy miért most kellett a több tíz éves fákat eltávolítani a sok éve ott átmenő villanyve­zeték alól? Ráadásul több évig a drótok közé fel volt akadva egy műanyag sárkány, az nem ve­szélyeztette az áramellátást? • A Démász Zrt. kommunikációs osztályától azt a választ kaptuk, hogy a villamosenergia-ellátást számtalan jogszabály és előírás szabályozza, mint az emberek éle­tét alapvetően meghatározó tevé­kenységet. „A vezetékek környe­zetéről - konkrétan a villamosmű biztonsági övezetéről - a 122/2004. POSTABONTÁS Összefogás egy beteg kislányért Négy általános iskola - a dorozsmai Or­czy és Jerney, valamint a szegedi Béke ut­cai és Rókusi - a múlt hétvégén jótékony­sági műsoros estet és gyűjtést rendezett Dudás Júlia dorozsmai kislány gyógyulá­sáért, aki csontvelő-átültetésen és több hónapos kórházi kezelésen van túl. A be­folyt összeggel (amely több mint 600 ezer forint) a gyermek otthoni gyógyulásához szükséges steril körülmények kialakítását szeretnék támogatni a szervezők. A segítségnyújtásba nemcsak az isko­lák tanulói, szülői közösségei és tanárai, hanem Dorozsma lakói is bekapcsolód­tak. Dudás Júliának jobbulást kívánnak a diákok, a tanárok és a szülők. Kókai Árpád igazgató, Rókusi Általános Iskola, Szeged BETEG TÁRSUKÉRT TÁNCOLTAK - NAGYSIKERREL Fotó: DM/DV Olimpia és erkölcsi válság Kétszer használta fel Kalmár Ferenc önkormány­zati képviselő ürügyként az olimpiai ered­mény(telensége)t a kormány és annak tevékeny­sége elleni támadásra. Szeptember 1-jei írásában elmarasztalással szólt az olimpiai eredményekről, majd a kor­mányt okolta a szerinte rosszul sikerült szereplé­sért. 16-i gondolatait „Ismét gratulálni szeretnék a magyar győzteseknek és érmeseknek..." felve­zetéssel indítja. Az nem derül ki, hogy korábban hol, mikor és miként szólt elismerőleg a sporto­lókról (l-jén csak elmarasztalás volt olvasható). Soraiban ismét a kormány bírálatához kanyaro­dik, és olyan mély erkölcsi válságról beszél, amilyenben az ország nem volt az elmúlt 30-40 évben. Sokszor hallottunk már erről a „mély erkölcsi válságról". Konkrétumok nélkül ez általánosító megfogalmazás. Ezért próbáltam olyan momen­tumokat találni, amelyek korábban hiányoztak a magyar politikai palettáról, igazolva az állítás hitelességét. Íme, a teljesség igénye nélkül né­hány: A hivatalban lévő miniszterelnök elhíresült beszédében beismerte, hogy hazudtak a válasz­tóknak, és ez így nem mehet tovább. Itt a beis­merés a példanélküli. Hiba, hogy a beismerés késve és előzetes szándék nélkül került nyilvá­nosságra, de a jövőbeni változtatási szándékot is figyelembe véve ez szerintem még nem erkölcsi válság. A korábbi miniszterelnök riporteri kérdésre szemrebbenés nélkül állította, ő még soha nem hazudott. Ezen állítást talán nem kommentál­nám. A FIDESZ és KDNP frakciója közel két éve rendszeresen kivonul az ülésteremből, ha a mi­niszterelnök megszólal a parlamentben (nem tu­dok hasonló sorozatról). Ugyanezen pártok prominensei olykor olyan beszédstílust engednek meg politikai ellenfele­ikkel szemben, amelyik még az útszéli kocsmá­ban is kiverné a biztosítékot (szellemi képessé­gek hiányának emlegetése, hazaárulózás, leg­utóbb bandázás). A KDNP elnökének parlamentben eljátszott epizódszerepléseiről sok minden elmondható, de keresztényinek aligha nevezhető. Ha a politikai érdek úgy kívánja, megtorpe­dózható a munkahelyeket teremtő beruházás is, lásd Gyöngyös. Számít is az emberek érdeke, bár mindig azok akaratára történik a hivatko­zás. Említhetném még a hat év óta tartó totális és kíméletlen ellenzéki hadviselést, de hát ennek folyamatosan tanúi vagyunk. Mindenfajta kor­mányzati szándék (kis túlzással az ellenzék sze­rint elfogadhatatlannak minősítettel ellentétes is) elfogadhatatlan a jobboldalnak. Nem sorolom tovább. Ha ezek okozzák az er­kölcsi válságot, akkor nem kétséges, hogy kik­nek kell tenni a válság megszüntetése érdeké­ben. Kalmár úr 1-jei írásában 1100 éves történelmi múltunkra hivatkozik. Hát merítsünk belőle! A XV. század második felében adóemelések­kel és a kiváltságosok közteherviselésre kötele­zésével teremtett erős és virágzó Magyarorszá­got Mátyás király. Nincs új a nap alatt. Ma ezt megszorításoknak hívják, aminek senki sem örül. Az erős Magyarország megteremtése közös áldozatvállalás nélkül nagyon nehezen megy. A „merjünk kicsik lenni" szlogent szerintem a jobboldal találta ki és próbálja a baloldal szájá­ba adni. Ne erőltessék magukat. Azt pedig so­kan tudjuk, hova vezetett a múlt század harmin­cas éveiben, amikor egy néppel elhitették, hogy felsőbbrendű. Továbbra is azt tartom, legyünk reálisak önmagunk megítélésében. Végezetül: politikai csatározásra talán mégse használjuk fel a sportot, és főleg ne az olimpiát! Száll István, Sándorfalva MEGJÖTTÜNK SZEGED __ ___ HOLLÓS FRUZSINA Szeptember 20., 16 óra 32 perc, 3660 g. Sz.: Simon Anikó és Hollós Árpád (Szeged). HEGYI LÁSZLÓ Szeptem ber 23., 7 óra 51 perc, 3890 g. Sz.: Mátón Terézia és Hegyi László (Algyő). LACZI DÁVID DEZSŐ Szeptember 23., 12 óra 15 perc, 3400 g. Sz.: Lengyel Anita és Laczi Dezső (Szeged). PAP REGINA LILI Szeptember 23., 11 óra 40 perc, 3380 g. Sz.: Kónya Mónika és Pap István (Szeged). TARTOTT VILMOS Szeptember 23., 12 óra 20 perc, 3330 g. Sz.: Erdélyi Szilvia ás Tartott Zsolt (Balotaszállás). ZÖDI BORISZ Szeptember 23., 16 óra 45 perc, 3050 g. Sz.: Bomestar Branislava és Ződi Dániel (Szeged). MÉNESI KEVIN Szeptember 23., 19 óra 35 perc, 3700 g. Sz.: Fülöp Katalin és Ménesi Arnold (Szeged). MOLNÁR EMESE Szeptember 23., 21 óra 12 perc, 3370 g. Sz.: Balaton Barbara ás Molnár Róbert (Tiszasziget). SPISSÁK FLÓRA Szeptember 24., 3 óra 44 perc, 2880 g. Sz.: Bognár Judit ásSpissák Szabolcs (Vásárhely). VÁSÁRHELY MENYHÁRT ADÉL LILÍ Szeptember 23., 12 óra 20 perc, 3030 g. Sz.: Bugyi Brigitta és Menyhárt Tibor (Mindszent). SZENTES „ KOSZTOLÁNYI FERENC Szeptember 23., 1 óra 30 perc, 3590 g. Sz.: Juhász Melinda és Kosztolányi Ferenc (Csongrád). MOLNÁR LOTTI Szeptember 23., 18 óra, 2730 g. Sz.: Farkas Izolda és Molnár József j. (Budapest). KOZÁK-SZILÁGYI JÁNOS Szeptember 23., 11 óra 27 perc, 2700 g. Sz.: Farkas Tímea és Kozák-Szilágyi János (Szentes). Gratulálunk! A KAPCSOLATOK OLDALON KIZÁRÓLAG NÉVVEL VAGY TELEFONSZÁMMAL VÁLLALT VÉLEM ÍNYEKET, PANASZOKATTU­I IDUNK MEGJELEN­- U TETNI. számú GKM-rendelet előírásai rendelkeznek. A vezeték közvetlen környezetét, az ott végezhető te­vékenységet, az ott létesíthető építményeket, de akár a maga­sabb tárgyakat is ez a rendelet szabályozza - érthető okokból, hiszen ezek zárlatot, hibát, akár üzemzavart is okozhatnak. Ennek megfelelően a Démásznak ­konkrétan a hálózat karbantartá­sát végző Démász Partner Kft.-nek - kötelessége a gallyazás, ill. a nyiladékok tisztítása. Az, hogy ez milyen mértékű, az adott hálózat feszültségszintjétől függ. Az elő­írások be nem tartásából - úgy ültetnek fát, úgy építkeznek, ahogy nem lenne szabad - adód­nak problémák. Gyakran kell el­magyaráznunk, hogy a vezetékek környezetére - az üzemzavarok elkerülése érdekében - külön elő­írások érvényesek, amelyek az ott élőket is kötelezik, mindannyiunk jól felfogott érdekében. Társasá­gunk valamennyi, a működést be­folyásoló ágfennakadásról, a ma­darak megérkezéséről, de sérülés­ről, zárlatról, hibáról is automati­kusan és azonnal értesülünk. Ilyenkor a nagyobb problémák ki­védése érdekében vagy automati­kusan ki- és visszakapcsol a rend­szer - ez tizedmásodpercekben mérhető -, vagy sérülések esetén az adott szakasz lekapcsol (így működik a háztartási kisautomata biztosítója is). Ilyen esetben fel­léphet üzemzavar, amelyet igyek­szünk a legrövidebb időn belül el­hárítani. A kérdéses sárkány egyik kategóriába sem tartozhat, hiszen akkor nem maradhatott volna a rendszer számára észrevétlen éve­kig. De amennyiben kaptunk vol­na értesítést róla, tudtunk volna intézkedni, már csak az ott élők megnyugtatása érdekében. Ilyen alkalmakkor is - és bármilyen vélt vagy valós rendellenesség esetén - érdemes a műszakihiba-elhárí­tás 06/40-822-000-s telefonszá­mát hívni. Valamennyi bejelen­tésnek utánajárunk, és megkö­szönjük az ügyfelek jelzéseit." Se jegy, se menetrend Szeptember 13-án, délelőtt 10.30-kor próbált buszjegyet vá­sárolni a fiának Szegeden Szó­kéné Bera Szilvia, ám sem a Csillag téri, sem a Víztorony téri Volán-központ nem volt nyitva. Információra is szükségük lett volna a buszindulással kapcso­latban, mert a buszmegállóban nem volt menetrend. Egyiket sem tudták elintézni, és olva­sónk úgy gondolta: nem hajlan­dó dupla árat fizetni a buszso­főrnél megváltott menetjegyért, és azt sem tudta menetrend hí­ján, mennyit kellene várnia a gyereknek. Végül ő vitte el autó­val. Az említett pénztárak hétköznap 6 órától 12 óráig, valamint 13 órától 18 óráig tartanak nyitva, szomba­tonként viszont csak minden hó el­sejétől nyolcadikáig, a bérletvásár­lás időszakában nyitnak ki, tájé­koztatta lapunkat Draskóczy István, a Tisza Volán Zrt. helyi divízióigaz­gatója. A városban 130 üzletben árusítanak buszjegyet, és az utas a buszon is tud jegyet vásárolni, nem dupla árért: 220 forint helyett 280 forintot kérnek a járműn a menet­jegyért, 60 forint tehát az árkü­lönbség. E-MAIL CÍMÜNK: kapcsolatok@delmagyar.hu E-MAIL Elszántják a kerékpárutat Az idősebb vásárhelyiek talán még emlékeznek arra, amikor a mai főutcát, az Andrássy utca burkolatát felújításkor felszán­tották. Akkor született egy nó­ta. Nos úgy tűnik, a nóta új tar­talmat kap, és imígyen fog szólni: „felszántom a mártélyi kerékpárutat, vetek bele répát, zabot, csalamádét". A tréfát félretéve: úgy tudom, valamennyi szélességű füves padka tartozéka a kerékpárúi­nak. Ez van egyre több helyen eltűnőben, mivel szó szerint még az aszfaltba is belemar az eke. Ezt a sávot annak idején kisajátították, ellenértékét kifi­zették az érintett gazdáknak. Ezek nemcsak a kerékpárutat védenék a gazdáktól, hanem a nyári nagy melegben árnyat, hűvösebbet is adnának az erre kerekezőknek. Tüdőm, ez sok­ba kerülne, de lehet pályázni is. Valahogyan védeni kellene a kerékpárutat az elszántástól. Hézső Bálint, Vásárhely HIÁNYZIK A PADKA Fotó: DM/DV

Next

/
Thumbnails
Contents