Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-24 / 224. szám

61 Megyei tükör Szerda, 2008. szeptemberit*. KUKÉRA ISTVÁN (JOBBRÓL) ÉS MODELLJEI EGY BUDAPESTI VERSENYEN. BALRÓL JOBBRA: KISS GÁBOR, BOLDIZSÁR MARIETTA ÉS ROGOZ PETRA Fotó: DM/DV Dublinban futott be Sityu, a szegedi fodrász A hajvágás 18 ezer, a melír t*2 ezer forintba kerül abban a dublini szalonban, ahol a szegedi Kucsera István dolgozik. A 25 éves fodrász versenyeken indul. Célja, hogy aranydiplomát szerezzen Vidal Sassoonnál. bohó anna Akik azt fontolgatják, hogy jobb élet reményében külföldre költöznek, azokra a szegedi Kucsera István, bece­nevén Sityu története biztosan inspi­rálóan hat. A huszonöt éves fodrász egy évvel ezelőtt hagyta hátra addigi életét, és Írországba repült, hogy meg­csinálja a szerencséjét. - Szegeden, Zsiga Renátánál voltam tanuló, majd négy évig dolgoztam az üzletében. Versenyekre jártam, haj­show-kon szerepeltem, fotózásokra, bemutatókra készítettem frizurát. De szerettem volna szakmailag tovább fejlődni, és tapasztalatot szerezni ar­ról, milyen a nyugati felfogás a munka terén. Ezért döntöttem úgy, hogy Dub­linba költözöm - magyarázta Sityu. Két hónapig az IBM-nél dolgozott, ahol irodai munkát végzett, majd - ígéretes portfoliója láttán - felvették Írország egyik legelitebb üzletébe, a Free Spirit szalonba, ahol most is fodrászkodik. ANUBIS-FEJJEl LETT MÁSODIK. Si­tyu Magyarországon több verse­nyen is indult. Az Intercoiffure-on Anubis egyiptomi isten ihlette meg. így varázsolt hajból hatalmas sa­kálfejet modellje fejére. Második helyezést ért el. Írországban hétfőn a Wella Trend Vision döntősei közé került be. Ha őt választják elsőnek, a szegedi fiú képviselheti Írországot a portugáliai világversenyen. - Az árak jelentik a legnagyobb kü­lönbséget a hazai és a kinti szalonok között - vallja a szegedi fiú. Írország­ban egy hajvágás 75 euróba (18 ezer 450 forint), a melír - hosszú hajnál ­170 euróba, azaz közel 42 ezer forintba kerül. Míg a magyarok fegyelmezetten dolgoznak, az írek sört isznak hajbe­mutató közben. Kint a szakmát is máshogy tanulják: nem járnak iskolá­ANATOLIJ VASZIUEV ÉS MARTON ÉVA ISTAGJA A GRÉMIUMNAK Világhírű művészek az operaverseny zsűrijében A nemzetközi operaverseny döntőjé­be került tizenkilenc énekes várja, hogy november 3. és 17. között az öt operaprodukció versenyszerepeiben bemutatkozzék a Szegedi Nemzeti Színházban. MUNKATÁRSUNKTÓL A Nemzetközi Operaverseny és Feszti­vál a Mezzo Televízióval zsűrielnöke Anatolij Vasziljev színigazgató-rende­zö lesz. Havas Ágnes fesztiváligazgató a tegnapi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a verseny zsűrije két testü­letből áll majd, a „felsőház" elnöke a jeles orosz színházi szakember lesz, aki mellett a világsztár szoprán, Mar­ton Éva és a Mezzo Televízió igazgató­ja, Philip de la Croix dolgozik. A má­sik grémiumba, a „kamarába" három operaigazgatót hívtak: a versenyben partnerként közreműködő intézmé­nyek vezetői közül Michael Capassót, a New York-i Dicapo Operaház, Jerzy Snakowskit, a gdanski Balti Opera és Alain Surranst, a Rennes-i Opera igaz­Krisztus-ábrázolások gatóját. A versenyt záró gálaesten ad­ják át a legjobb női és a legjobb férfi előadó díját, a két győztes felkérést kap egy önálló koncertre a Dóm térre, 2009. augusztus 21-ére - ezt is sugároz­za majd a Mezzo. Fiatal, de már képzett hangú elő­adók felfedezése volt a verseny egyik alapítójának, a Szegedi Szabadtéri Já­tékoknak a fő célja - hangsúlyozta Bá­tyai Edina, a fesztivál igazgatója. Hor­váth Zsolt, a döntőben és a november 17-i díjkiosztó gálán is közreműködő Pannon Filharmonikusok igazgatója szerint a verseny és fesztivál az utóbbi két évtized legjelentősebb újítása az operajátszás terén. Az egyik verseny­produkció, A salemi boszorkányok rendezője, Alföldi Róbert elmesélte: az opera szeptember eleji New York-i premierje előtt csak két és fél hetet próbálhatott. Azonban ez fölért az itt­hon szokásos hat és fél héttel, mert „a bizalmat nem kell hosszú győzködés árán megszerezni, az énekesek nyílt lélekkel lépnek a színpadra". munkatársunktól Corpus címmel tizenkilenc kortárs sze­gedi képzőművész Krisztus-ábrázolásai­ból nyílik kiállítás csütörtökön a szegedi olasz kulturális központ Dugonics téri épületében. A megnyitót este 6 órakor Pál lózsef egyetemi tanár, tiszteletbeli konzul és Tandi Lajos újságíró, a tárlat rendezője tartja. Üdvözlőbeszédet mond Paolo Guido Spinelli, az Olasz Köztársa­ság magyarországi nagykövete. Az ösz­szeállítás október 9-éig tekinthető meg. ba a fodrásztanulók. Három évig sza­lonban dolgoznak, ahol a gyakorlat­ban sajátítják el az ismereteket, majd a főnöküknél vizsgáznak. A munkáju­kért fizetést kapnak. Bár Sityu nem árulta el, pontosan mennyit keres, azt elmondta, hogy na­ponta nyolc-tíz vendég fejét „teszi rendbe". Csak a borravalója elég a na­pi betevőre. A fizetéséből pedig mind­össze tíz százalékot adózik. A kinti árak nem sokkal különböz­nek a magyarországiaktól: a ruhane­mű és az elektronikai berendezések ugyanannyiba kerülnek, az étel egy kicsivel drágább. S bármit dolgozzon is az ember, az itthoni fizetések nyolc-tízszeresét keresi meg. Sityu pél­dául három hónap alatt össze tudna gyűjteni annyi pénzt, hogy egy autót vehessen magának. Ö mégsem luxus­cikkekre herdálja el a pénzét. Arra gyűjt, hogy megvalósíthassa álmát: Londonban szeretne aranydiplomát szerezni Vidal Sassoonnál. Később szívesen dolgozna fodrászszalonban kreatív igazgatóként, vagy saját sza­lont nyitna. LANCHID-DÍJ TÓTH LÁSZtÓNAK Egy asztalhoz ültette a szemben álló feleket A Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elnevezésű Lánchíd-díjat azoknak ítélik oda, akik Magyarország külpolitikai érdekeinek érvényesíté­sében, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében kiemelkedő tevékeny­séget végeztek. A 200A-ben alapított dijat idén Tóth László, a Szeged Bizton­ságpolitikai Központvezetője kapta meg harmadmagával. fekete klára A Lánchíd-díjat a Szeged Biztonságpo­litikai Központ csaknem tízéves évfor­dulóján kapta meg annak vezetője, Tóth László ezredes. Mint mondotta, noha 1999-es alapítású a közalapít­vány és központ, már 1998-ban javá­ban dolgoztak az ötlet kivitelezésén. Mi inspirálta abban, hogy a volt ju­goszláv határtól 10 kilométerre létre­jöjjön a biztonságpolitika magyaror­szági fellegvára? Tóth László elmond­ta, koszovói, boszniai missziója során •j • Koszovói, boszniai # # misszióm során láttam, mire vezet a tolerancia hiánya, mi történik, ha az emberek nem értik egymást. Tóth László látta, mire vezet a tolerancia hiánya, milyen pusztítás történik, ha az embe­rek nem értik egymást. Amikor pedig hazajött a Balkánról, és Svájcban, a EL CAMIN0. Tóth László a nyáron végigjárta a 863 kilométer hosszú spanyol zarándokutat, az El Cami­nót: júniusban 29 napon át 38-A0 fokos hőségben napi 30-A0 kilo­métert gyalogolt, a Pireneusokon is átkelt. A középkori zarándokút Spanyolország Galícia tartományá­nak fővárosába, Santiago de Com­postelába vezet. genfi biztonságpolitikai központban tanult, elgondolkodott azon, mi lenne, ha Szegeden is létrehozna egy hason­lót. Mint a délszláv helyzet jó ismerő­je, attól tartott, hogy a válság átterjed­het Magyarországra. Utólag is úgy gondolja, ennek reális esélye volt. Ezt követően elérte, hogy a még harc­ban álló felek Szegeden egy asztalnál ül­tek - igaz, nem szóltak egymáshoz. Ezt a helyzetet kellett feloldani nem kis erőfe­szítéssel. Sikerült: Boszniában, Szerbiá­ban normalizálódtak a viszonyok, min­den adott ahhoz, hogy - Albániával, Ma­cedóniával, Montenegróval együtt ­ezek az országok is a NATO és az Euró­pai Unió tagjai legyenek. Szeged és a „szegedi folyamat" ne­vét Tóth Lászlónak köszönhetöen is­merte meg a világ. Az elmúlt tíz évben 54 országból 12 ezer 700-an jöttek el a Tisza-parti városba - több tízezer ven­dégéjszakát töltöttek Szegeden. I Névjegy Az 1956-ban született Tóth László okleveles villamosmérnök, ezredes - 197A óta hivatásos katona -, az 1999-ben létrehozott Szeged Biztonságpolitikai Központ Közalapítvány kuratóriumi elnöke, egyetemi docens. Számos speciális felkészítésben vesz részt katonai pályája során. 1980 óta több alkalommal külszolgálatra vezénylik. 2001-ben a koszovói tényfeltáró csoporttagja, a Daytoni egyezmény keretén belül elemző főtanácsadó Szarajevóban, a regionális stabilizációt irányító csoportot vezeti Mostarban. Kiemelkedő szerepet játszik az úgynevezett „szegedi folyamatban". Vígjátékkal indul a színi évad Tizennégy premiert tart a szegedi színház pénteken kezdődő új évad­jában. Bővül a komolyzenei reperto­ár. Nem gondfelejtő, hanem gondol­kodtató előadásokat ígérnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Sok igényes munkával a közönségnek nem felhőtlen szórakozást, inkább a problémák feldolgozását ígérte tegna­pi évadnyitó sajtótájékoztatóján a Sze­gedi Nemzeti Színház júliusban kine­vezett főigazgatója, Gyüdi Sándor. Nem rétegszínházat, hanem minden­kinek szóló előadásokat terveznek. Ezért a műsorfüzet sem praktikus in­formációt tartalmaz, részletes stáblis­tával az előadásokról, hanem gondo­latébresztő mondatokat. Az évad péntek este a nagyszínház­ban A kávéház című Goldoni-bemuta­tóval indul. Rusznyák Gábor soksze­replős, zenés produkciót rendez, mi­közben társulatot is épít. Felvállalta ugyanis, hogy az új tagok - igy Erdélyi Tímea és Schlanger András - munká­ját összecsiszolja a régebbi tagokéval. Ez a Goldoni-vígjáték és a kisszínház jövő heti bemutatója az egész prózai társulatot lefedi. Ott Szabó Máté állítja színpadra Machiavelli reneszánsz da­rabját, a Mandragórát, többek között Székhelyi Józseffel és az új taggal, Horváth Illéssel a főszerepben. A ren­dező „rereneszánsz" darabot ígér, va­gyis a reneszánsz vígjáték újragondo­lását. összesen tizennégy premier szere­pel az új évad műsorán: négy opera, egy operett, két balett és hét prózai darab. A komolyzenei előadások sorát bővíti még négy opera felújítása, a Mezzo Operafesztivál négy vendégelő­adása, valamint az operagála. A szín­ház szorosan együttműködik a szege­di egyetemmel, és két akciót is szer­vez: a teátrumépület 125. születésnap­ját október 14-én ünneplik. A DÉLMAGYARORSZÁG DIZÁJNEREIA REKLÁMHÉTEN • A szegedi reklámhét programjaihoz kapcsolódva az IH Rendezvényközpont­ban nyitották meg tegnap azt a kiállítást, melyen a Somogyi-könyvtár reklámtörténeti anyagait is láthatják az érdeklődők, va­lamint a helyi grafikai stúdiók, így a Délmagyarország dizájnerei is bemutatkoznak. Farkas Ágnes, Pécskői Iringó, Donáth Attila, Fekete Dániel, Gera Zsolt, Jacob Péter, Losjak László és Markulik Balázs tavaly októbertől ez idáig készült munkáiból választotta ki azokat, amelyeket október A-éig tekinthetnek meg az érdeklődők. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents