Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-20 / 221. szám

Szombat, 2008. szeptember 20. Szieszta 111 IDŐUTAZÁS A 2010-BEN100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1923 (1A. RÉSZ) PÜSPÖKI SZÉKHELY A TISZA-PARTON NAPI HÍREK Nyolcvanhét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, idó'utazásra hívjuk olvasóinkat: hétró'l hétre egy-egy esztendő' újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának tizennegyedik állomása: 1923. ÚJSZÁSZI hona Felekezeti szempontból a római katolikus egyházhoz tartozik a szegediek 1920-ban 87, 1930-ban 88 százaléka. A katolikus egyház befolyását növeli, hogy az Apostoli Szentszék rendelete lehetővé teszi: a trianoni békeszerződés által három részre szakított csanádi egyházmegye püspöke a magyar területen maradt részbe, Szegedre költözzön. E február 4-i döntést, pontosabban a polgármestertől származó értesülést teszi közzé lapunk március 27-i száma. „Glattfelder Gyula megyés püspök szerdán délután személyvonattal érkezik Szegedre Budapestről, hogy itt most már véglegesen berendezze püspöki székhelyét." Elűzött egyház Ostromállapotot léptetett életbe Temesvár kerületére a román nyugati területek főparancsnoka - adjuk tovább a temesvári jelentést. Valószínű, hogy a Glattfelder püspök „pásztorieve után keletkezett izgatottság ijesztette meg a parancsnokot". A csanádi püspök, Glattfelder Gyula új székhelyére érkezéséről a Szeged néven jelentkező Délmagyarország március 29-i számának 3. oldalán tudósít. SoA Rozália Kápolna előtt a szegedi papság köszöntötte a városba költöző Glattfelder Gyula megyés püspököt. Ideiglenesen „püspöki palotává" nyilvánítják a Belvárosi plébániát FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY mogyi Szilveszter polgármester üdvözletére „mély csöndben kezdte meg válaszát Glattfelder Gyula püspök. - Egy pillanatig sem kételkedtem azon, hogy Szeged város szeretettel fogadja az ő püspökét. (...) Nem tagadhatom azonban, hogy ez a szeretet a mai napon nekem fájdalmat szerez, mert nem úgy jöhettem körükbe, mint ahogyan különben szerettem volna. (...) Nagy veszteségek után térek meg önökhöz. (...) Én bennem a hit, a remény és vallásos meggyőződés azt súgja, hogy ami ma van, nem lehet örökké, mert örök csak az igazság és a jóság. £n az igazság és a szeretet főpásztora vagyok. Ha a gyűlölet és az igazságtalanság uralkodik, köArcél: Móra Ferenc (1879-193A) Móra Ferenc - rövid tanárkodás után - újságíró lett. 1902-től 1922-ig a Szegedi Napló munkatársa, 1913 és 1919 között főszerkesztője. A Szegedben, a Délmagyarországban 1922-től haláláig (főmunkatársi minőségben) dolgozott, lapunkba 1929-ig rendszeresen írt vezércikkeket, „irodalmiasabb igényű" tárcákat. „A szegedi körtöltésen kívül is széles körben népszerű médiaszemélyiség: a Világ, majd a Magyar Hírlap főm un katá rsa, jól fizetett tá rcaírója... vérbeli újságíró, aktualitásokra reagáló, azokat értelmező s magyarázó véleményformáló" - írja Móráról Lengyel András. Az irodalomtörténész szerint „elsőrangú, profi újságíró", „az újságírásnak nemcsak praktikumával, de nagy elvi kérdéseivel is - már fiatalon - tisztában volt." „Móra a modem médiaszemélyiség egyik első, s mindjárt számottevő formátumú példája a magyar kultúrában." telességem, hogy az igazságot és szeretetet hirdessem, ha ennek végrehajtásában ma akadályozva is vagyok." Csonka tornyok A tudósítás szerint a megyés püspök kocsiba ült, és az állomásról a fellobogózott Boldogasszony sugárúton a Templom térre hajtattak, ahol „iskolás gyerekek és nagyszámú közönség éljenzése közben mentek a Rozália kápolna elé. Itt Várhelyi József pápai prelátus a csonka Csanád megyei papság élén a következő szavakkal üdvözölte a püspököt: - Fájdalmas érzés szállja meg szívünket, amikor Méltóságodat a szegedi fogadalmi templomromjai előtt fogadjuk, mert ezek a romok szomorúan jelképezik Szent Gellért egyházmegyéjének széttépett köntösét..." Válaszában a püspök azt mondta: „Egyházmegyénk kicsi lett, de minél kisebbek lettünk, annál nagyobb lelkesedéssel és több hűséggel kell munkálkodnunk, mert nagy feladat áll előttünk. Az apostoli munkában és az ország felvirágoztatásában legyünk mindnyájan hü követői Szent Gellértnek." Baldachin alatt a püspök, kíséretével egyetemben a Szent Demeter-templomba vonult, ahol hálaadó imát mondott, és áldást osztott az egybegyűltekre. A püspöki rezidenciát - „amig más megfelelő helyet nem találunk" - a belvárosi plébánián rendezik be. A nagyheti ájtatosságok szertartásait a püspök B KRONOLÓGIA: 1923. május 2.: Üzembe helyezik Csepelen az első, beszéd és zene sugárzására is alkalmas rádióadót. Június A.: Shvoy Kálmán a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. Október 19.: Kormányrendelet tiltja, hogy az állami alkalmazottak olyan politikai egyesületbe lépjenek, amely „pártatlanságukat befolyásolná". November 20.: Királypárti demonstráció Habsburg Ottó születésnapján a budapesti bazilikában. vezeti a szegedi belvárosi templomban. Szerzetesrendek Az 1920-as évek elején hat szerzetesrend működött Szegeden: a nagy múltú obszerváns ferencesek, a minoriták, a piaristák mellett a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek, Páli Szent Vince Szeretetleányai (Irgalmas Nővérek), valamint a jezsuiták. Az energikus Glattfelder óriási lendülettel látott hozzá a megcsonkított egyházmegye életének újjászervezéséhez: új plébániákat hozott létre, átszervezte a területi beosztást, szerzeteseket telepített le, nagyarányú építkezésekbe fogott. Mindennek eredményeként 1931-ben hivatalosan is püspöki székhely lett Szeged. KORONOLÓGIA: 1923. május 2.: SZEGEDIEK A BUDAPESTI ÁRUMINTAVÁSÁRON A budapesti „árumintavásárra kiküldött munkatársunknak alkalma volt meggyó'zó'dni róla, hogy a szegedi ipar nemcsak teljesen egyenrangú a fővárosival, de azt sok iparcikkben felül is múlja" - írjuk a Szeged néven megjelenő Délmagyarország május 27-i számában. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi fémiparosok közül „Tóbiás Márton Valéria téri vas- és fémárugyára kiállított sárgaréz bútorvereteivel vonja magára a figyelmet... Benkóczy Pál lakatosárugyára lemezáruit vitte a vásárra... Horváth Vendel lakatosmester kiállítását állandóan nagy közönség vette körül... A Hungária vasárugyár bútorzárakat állított ki... A Párisi Nagy Áruház játékárugyára egy csapásra meghódította a piacot... A Szegedi Bútorgyár részvénytársaságról is csak a tavaszi vásáron tudtuk meg, hogy az ország egyik legszámottevőbb bútorgyára... Szvaton és Kucses műszaki és elektrotechnikai gyára nem ismeretlen olvasóink előtt... Az Ariadné kötött- és szövöttáru gyár mintegy 60 kiállított mintája nemcsak a közönséget lepte meg, de a szakembereket is, mert azok óriási haladásról tanúskodnak... A Szegedi Hús- és Vásárpénztárról Szegeden annyit tudnak, hogy sertésfeldolgozással foglalkozik és hogy főleg zsírt és szalonnát szállít. A tavaszi vásáron mint szappangyár mutatkozott be... A Czinner szalámigyár mint a magyar szalámitröszt egyik oszlopa szerepelt... A Világ cipőgyár alig néhány hónapos múltra tekinthet vissza, de gyártmányait máris a főváros előkelő közönsége hordja... AZ UTOLSÓ SZÖGEDI SZAKÁCSNÉ • A fenti képen látható „Tisza-étterem gyászol. Gyászol a tulajdonos, a pincérek és maguk a vendégek is gyászolnak vasárnap óta. Mert mindenkit nagy veszteség ért, aki szereti a gyomrát, márpedig azt sokan szeretik. Aki miatt gyász van, az egy egészen egyszerű, szerény nőszemély volt: szakácsnője a Tiszának. Csakhogy a jobbik szakácsnék közül való, amolyan igazi magyaros fó'ztű aszszony, aki valóságos fó'zó'talentum volt, Szegeden utolsó a maga nemében" - kezdődik a különös nekrológ a február 15—í lapszámban a tegnapi temetés után. „Özvegy Dukay Józsefnét mindenki Szülének, vagy Szülikének szólította. Tizennyolc év előtt került a tűzhely mellé, s azóta rendületlenül főzte a déli és esti étlapok váltakozó ételeit. (...) Híres bankettek kiszolgálója volt, aki tizenöt évvel ezelőtt gróf Tisza István számára főzött politikai vacsorát. Az ő különleges halászléjéből evett József főherceg és ő készítette el azt a Pazar menüt, amelyet Horthy Miklós kormányzó fogyasztott el szegedi látogatásakor. (...) A francia szakácskodás, amely lassan teljesen kiszorítja az országból a magyar konyhát, Szülére nem tudott hatást gyakorolni. 'Paraszti' tempóval főzött és nem szívelte a receptet. Nem kellett neki szakácskönyv, az ő tudománya az ujjbegyében volt." Tükröt tart szülővárosának ás a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1923-ból. munkatársunktól PIACI SÉTA. A tojásért a múlt héten elkértek darabjáért 44 koronát is, szerdán azonban már 24-ért is szívesen adták. „A tojás olcsósági hulláma azonban nemigen terjedt át a többi portékára. Egypár tyúkért bátran elkértek 1300-1600 koronát, a csirkéért 700-1000 koronát, a hízott libáért 5000 koronát is "(január 11., csütörtök). CSELÉDEK. „A pénzügyminiszter rendelete értelmében a gazdáknak január" 31-éig be kellett jelenteniük a gazdaságukban alkalmazott cselédek számát „a kereseti adó kivetése érdekében". „Felső tanyán mindössze egy gazda jelentette be cselédjét, ez is maga az adóügyi tanácsnok volt... A szegedi tanyákon hozzávetőleges számítás szerint - legalább harmincezer gazdasági cseléd van" (február 9., péntek). KÁVÉSOK ÉS CIGÁNYOK. A cigányzenészek közül minden prímás külön tárgyal a saját kávésával. „Kijelentették, a régi napidíjak mellett hajlandók muzsikálni." A zenészek 200, 250 és 100 koronát kértek „az elsőrendű, a másodrendű és a harmadrendű kávéházban" (március 1. csütörtök). LÉGIFORGALOM. „A Páris-Budapest-Konstantinápoly légiforgalmi társaság repülőjáratokat rendezett be, amelyek levél- és csomagposta, illetőleg személyszállítást végeznek. A repülőgépek Budapestről minden nap 14 óra 15 perckor indulnak. Szeged fölött átrepülve Belgrád, Bukaresten keresztül, Konstantinápolyba, 10 óra 15 perckor pedig Wien, Prága, Strassburg, Párison keresztül Londonba" (május 5., szombat). PAPRIKA KÜLFÖLDRE. Dr. Somogyi Szilveszter a fővárosi paprikaankétról hazatérve nyilatkozta, hogy „a paprika korlátlan kivitelének engedélyezése mellett foglalt állást és remélhető, hogy a kereskedelmi miniszter is honorálja majd a kívánságot" (május 6., vasárnap). JUHÁSZ GYULA JUBILÁL. „A legnagyobb élő lírikusok egyike, Juhász Gyula pünkösd vasárnapján ünnepli írói pályájának 25 éves évfordulóját. Ugyanakkor most tölti be Juhász Gyula 40. életévét, és ez alkalommal a szegedi újságírók gondoskodnak arról, hogy az irodalomés művészetpártoló közönség egy országos ünnepség keretében áldozhasson a mai magyar irodalom egyik büszkeségének, Juhász Gyulának" (május 13., vasárnap). Babits Mihály és Kosztolányi Dezső szombaton este a gyorsvonattal érkezik Szegedre... Rajtuk kívül „Móra Ferenc, az aranyszavú író és maga a jubiláló költő adnak még elő, végül pedig R. Étsy Emília lép a rivalda elé és Juhász Gyula költeményeiből szaval" (május 15., kedd). KITÜNTETETT GYÁRI MUNKÁS. „A keres kedelmi miniszter az iparkamara felterjesztésére Kovács József kőművest, aki 30 év óta állandó alkalmazottja a szegedi gázgyárnak, elismerő oklevéllel és 2000 korona jutalommal tüntette ki" (június 27., szerda). SZAK AUSZTRIÁBAN. „SzAK-Alsóausztriai válogatott 1:1 (1:0) Eldöntetlenül végzett a SzAK Ausztria vidéki reprezentánsai ellen, mindvégig nívós, hatalmas küzdelem után. A vezető gólt az első félidő 18-ik percében a balöszszekötőt játszó Hapa rúgta..." (július 1., vasárnap). GYERMEKGYILKOSSÁG. „Vasárnap délután a fürdőző közönség egy hét-nyolc hónapos fiúgyermek hulláját fogta ki a Tisza vizéből. (...) A rendőrség széleskörű nyomozást indított az embertelen bűncselekmény felderítése érdekében" (július 17., kedd). Ö fovábbí F0T0K a tékáról I az interneten! www.deliragyaf.hu