Délmagyarország, 2008. szeptember (98. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-13 / 215. szám

Szombat, 2008. szeptember 13. Szieszta - Programajánló 111 Időutazás a 2010-ben 100 éves DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1922 (13. RÉSZ) KÖLTEMÉNY, TÁRCA AZ ÚJSÁGBAN Nyoicvannyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy viszszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának tizenharmadik állomása: 1922. ÚJSZÁSZI ILONA Lelki mérleg a címe 1922 első vezércikkének, melynek szerzője azt kívánja: az új évben „az önzetlenség, a becsületes igyekvés, a mások érdemének megbecsülése, a magunk érdemének túl nem becsülése, a haza érdekében való s az önérdeket csak másodsorban szolgáló munka" produkálja az egyenleget - „a nemzet javára". A lelkierő növelésében az irodalomnak is szerepet szán az év elején még délutáni, májustól reggeli lapként jelentkező Szeged. Irodalmi élményt nyújtani Biztatás például Juhász Gyula Nincs halál... című, az új év első napján közölt költeménye. „Múló világ felett / Örök csillagok élnek, / Hiába hullanak / Hervadt lombok, remények, / Mindig akar, szeret, dalol az élet." Az irodalmi szolgáltatás nagyságát jellemzi: napilapunk 1910. május 22,-július 31. között 61 (közte 15 külföldi) író 93 szépirodalmi jellegű írását közölte - a Kikli Tivadar kéziratos dolgozatában lelt számítás szerint. A szerzők között találunk Ady Endrétől és Ambrus Zoltántól kezdve; Balázs Hírlapírók, költők, írók a Közművelődési palota előtt, 1923-ban. A fotón - többek között - Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály (középen), továbbá Móra Ferenc (jobbról, kabáttal) látható FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY Bélán és Gábor Andoron át; Karinthy Frigyesig, Krúdy Gyuláig, Mikszáth Kálmánig és Móricz Zsigmondig számos irodalmi nagyságot. Literátus újságírás Ide jó tollú, jól író emberek írnak. Literátus újságírás jellemzi a múlt század első harmadában megjelenő újságot. EkkoriB Arcél: Vermes Ernő (1877-19AA) A Szeged címen megjelenő Délmagyarország egyik szerkesztője: Vermes Ernő. 1877-ben született mint Weisz Ernő - tudtuk meg fiától, a Makóról elszármazott Vermes Gézától, az oxfordi akadémikustól, a világ egyik legismertebb vallástörténészétől. Kortársai körében Vermes Ernő költőként is ismert: az 1909-ben Temesvárott kiadott, Járok a tarlón című verseskötetéről Karinthy Frigyes a Nyugatban írt kritikát. A hírlapíró Vermest Lengyel András irodalomtörténész „mérsékelten baloldalinak" minősíti. 1928-tól 1938-ig Gyulán működött mint a Békés Megyei Hírlap, Az Alföld és Visszhang felelős szerkesztője és több budapesti napilapnak volt munkatársa. Gyulán 1929-ben jelent meg a Csanád vármegye tíz évvel Trianon után című emlékalbuma. 1938-ban a zsidó törvények következtében kizárták az újságírói kamarából. 1944 májusában egy koncentrációs táborba vitték, azután eltűnt. ban a vidék sok kiváló munkást szolgáltat a fővárosi sajtónak. Exportvárosnak mondja Szegedet - Nagyvárad és Arad mellett - Szabó László a Modern újságírás című munkájában. Csevegés címmel - „a vonal alatt", „emberi dolgokról, kicsinyekről és nagyokról" - új tárcasorozattal jelentkezik vasárnaponként Juhász Gyula: például május 21-én a repülőről ír, június 4-én a választási láz helyett a szerelmi láz a téma a 2. oldalon, miközben a 3. lapon közlik tőle az Epilógust. Sziporkázik július 2-án is: miközben a Csevegésben méltatja Pékár Gyula kultuszállamtitkárt, a 3. oldalon, a Görbe tükör rovatban Bót doktor lányáról ír - Gyalu néven. Petőfi és József Attila Címlapra is kiverekszi magát a vers 1922 utolsó napján. így ad súlyt lapunk a Petőfi-centenáriumnak. Kitüntetett helyen a „Prolog. Irta: Voinovich Géza." Beljebb Petőfi-morzsákat olvashatunk Móra Ferenctől, aki a Dugonics Társaság ünnepén a költőóriást KRONOLÓGIA: 1922. április 1.: IV. Károly volt osztrák császár és magyar király meghal Madeira szigetén. Május 27.: A választásokon Szeged nemzetgyűlési képviselője lett Teleki Pál (kormánypárti), Peidl Gyula (szociáldemokrata), Kószó István (kormánypárti). Szeptember 18.: A Népszövetség közgyűlése Magyarországot egyhangúlag felveszi tagnak. méltatva kissé a jelennek is üzent a fölidézett anekdotával: „Mindenki tudja, hogy Petőfit a rettenetes debreceni tél után Vörösmarty mentette meg az elpusztulástól. Vörösmarty maga is szegény ember volt, aki csak erkölcsi támogatást tudott adni..." „Rímel" erre a történetre a Szépség koldusa: 1922-ben jelenik meg József Attila első kötete, előszavának szerzője: Juhász Gyula, Szeged poétája, lapunk publicistája. PORTRÉ A FELESÉGTŐL A FÉRJRŐL „A főispán, a polgármester, a főkapitány, a nemzetgyűlési képviselő, a körletparancsnok, ez meg az a tanácsnok... folyton ezt kénytelen olvasni a közönség. (...) Ezt már mindenki unja..." - véli „(v.j.)", aki szalonok ajtaján kopogtatva kérte az asszonyokat, mondják el „Mi a véleményük férjükről?" „A kérdés a nevezett úrasszonyokat kissé frappírozta, azonban kivétel nélkül lekötelező szívélyességgel fogadtak..." MUNKATÁRSUNKTŐI A városi közigazgatás, a politika főszereplőiről ad újszerű portrét lapunk 1922. évi első száma. Dr. Aigner Károlyné: „A főispánné méltósága" írásban küldött válasza szerint a családi tűzhely nem a nyilvánosság szenzációéhségének kielégítésére berendezett közös konyha. „Az uram működésére vonatkozó véleményem sem a nyilvánosság számára alakult ki, hanem egyedül csak az ő számára." Kószó Istvánné: „Az államtitkárné őméltósága a magyar asszonyok legnemesebbjei közül való. Csupa őszinte szeretet, egyszerűség és munka... leányai, fiai és kis unokák hangulatos társaságában fogadott..." Azt mondta: „A mostani helyzetben csak sajnálni tudom az uramat, mert mindig szabad pályán volt, és most egyszerre hivatalnok lett. Ezt igazán csak a hazájáért tette... Annak örülnék, ha azt, amit az uramtól várnak, be tudná váltani. Ezt még a mindennapi imádságomban is elmondom. Remélem, hogy használni fog az uram a magyarságnak!" Dr. Somogyi Szilveszterné: „A város első polgárának felesége, mint asszony, ugyancsak az elsők közé sorozandó..." Nyilatkozata: „Az uram, mint családapa és férj igazán a legjobb, csupán az a baj, hogy soha nincsen itthon, mert örökösen a város dolgaival van elfoglalva. A házi dolgokba nem is szól bele, aminek egyrészt örülök, másrészt viszont sokszor itthon is jó lenne az ő tanácsa. Mást nem mondhatok az uramról... A feleség jobb, ha nem szól semmit. Hogy is lehet ilyet kérdezni?" A SZEGEDI KÖZIGAZGATÁS FŐSZEREPLŐI. AIGNER KÁROLY FŐISPÁN ÉS NEJE, VALAMINT SOMOGYI SZILVESZTER POLGÁRMESTER ÉS FELESÉGE NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1922-ből. MUNKATÁRSUNKTÓL ÓVOTT TORONYÓRÁK. „A város tanácsa versenytárgyalást hirdetett a városháza és a rókusi templom toronyórájának gondozására és kijavítására..." Az egyik pályázó, a Brauswetter cég 3 évig évi 8 ezer koronáért végezné a munkát. A másik, Csűri Ferenc a kiíráson túl a belvárosi és alsóvárosi templom óráját is hajlandó karbantartani évi 18 ezer koronáért. Ö nyert, (január 3., kedd) RENDŐRTOBORZÓ. „A magyar királyi államrendőrség létszáma a trianoni békeszerződés következményeképpen a megállapított 1200 főt még nem érte el". Az „őrszemélyzetet toborzás útján" kiegészítik. A rendőr fizetése évi 10.800 - 21.000 korona, az altiszteké 28.800 korona. „Ehhez járul 1560 koronától 3420 koronáig emelkedő rendőrségi pótdíj, ezenfelül lakás és lakáspénzpótlék vagy természetbeni elhelyezés, élelmezési adagváltság a saját és családtagjai részére, családi pótlék, természetbeni ruhaellátás..." (március 5., vasárnap) FÖLDBIRT0KREF0RM. „Algyö népe teljesen szegény és az ott duzzadó munkaerő a földhiány miatt parlagon hever..." A Pallavicini-uradalom „az algyői határban földvagyonváltság fejében mintegy 200 hold földet fog leróni a kincstárnak...". A föld árának kifizetéséhez „a jogosítottak kedvező hitelt nyerhetnek'" az Altruista Banktól. (április 30., vasárnap) ÚJ REKTOR. „A szegedi Ferenc József Tüdományegyetem tanári kara csütörtökön rektorválasztó gyűlést tartott és az 1922-23. tanévre dr. Pfeifer Péter nyilvános rendes tanárt, a gyakorlati természettani és eletrokémiai intézet igazgatóját bízta meg az egyetem vezetésével." (május 21., vasárnap) HATÁRKIIGAZÍrÓK. „A nagylaki Pannónia gyárat csak úgy lehet üzemben tartani, ha Csanádpalota és Magyarcsanád között 10 kilométeres vasútvonalat építünk, mert a nagylaki állomást és az Arad-Csanádi vasútvonalnak ezt a szakaszát a románoknak ajándékozták. A szerbeknek ítélte a határkügazító bizottság Horgos községet, amely tulajdonképpen elővárosa Szegednek azzal az indoklással, hogy fontos vasúti csomópont. A Szeged-bajai vasút... (a nagyvárad-fiumei fővonal egy szakasza) Magyarországon kezdődik, aztán bemegy Jugoszláviába, majd Bácsalmás közelében ismét kifut Magyarországra. A trianoni békemünek egyik legszebb esete!" (június 4., vasárnap) B LISTÁK. „A szegedi tanfelügyelöségre tegnap megérkezett a B listára tett tanítóknak újabb névjegyzéke, akik között most a polgári iskolai tanárok szerepelnek nagyobb számban. Szegeden körülbelül ötven polgári iskolai tanár van, akik közül most tizet bocsátottak el." (július 6., csütörtök) NEMZETKÖZI BOKSZMÉRKŐZÉS. „A szege di Vígszínpadon még nem látott, rendkívül izgalmas mérkőzések szombati eredménye: I. Milton angol bajnok győz Wollrat magyar birkózó ellen. II. Bob the Snake amerikai győz Poll ellen. III. Cyrano olasz hosszas küzdelem után győz Bertók ellen." (július 9., vasárnap) BEZÁRT A SOMOGYI. „Kultúrbotrány", az egyetemisták számára a tanulás lehetetlenné vált, hogy „bezárták a Somogyi-könyvtárt. Nincs tüzelőanyag. A város hatósága nem gondoskodott róla... Az is szomorú, hogy Szegednek eddig egyetlen ingyenes kultúrintézménye volt, a Somogyi-könyvtár." (október 24., kedd) Továböi íoföfmJKíáh. TÖTÖK 1 témáról ax íirt«met«n!|