Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-04 / 181. szám

Hétfő, 2008. augusztus 4. Aktuális 15 Madarak a tányér körül LASSAN 10 ÉVE HÚZÓDIK AZ ÁSATÁS A SZEGEDI VÁRNÁL Üveggel fedhetik be a gödröt a Stefánián HORVÁTH FERENC: ELEINTE CSAK KICSIKET ÁSTUNK, MAJD PÉNZHIÁNY MIATT NEM ÁSTUNK, MOST PEDIG AZÉRT NEM ÁSUNK, MERT MINDENKI AZ MU3-AS NYOMVONALÁN DOLGOZIK Fotó: KarnokCsaba Pityut és Gyurinét, a Port Royal papagájpa'rját mindenki szereti, a kéregető verebekkel kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. Van, aki azért nem eteti a madarakat, mert egyszer olyat látott, amit azóta sem tud megbocsátani. SOMBA ZSUZSANNA A cukrászdák, éttermek teraszának báját nyáron jelentősen emelik a szomszéd asztalok körül repkedő madárkák. A szomszéd asztal ebben az üm^Sá' J5\ II ffjt S S-- ' • 1 ^ | I*" ^ Í

SgttnabM • ELŐRELÁTÓN TÁBLA FIGYELMEZTETI AZ A CAPPELLA VENDÉGEIT Fotó: Frank Yvette esetben fontos kitétel, a kávénkban fürdő tollasokkal kapcsolatban ugyanis nem biztos, hogy a bájos a legkifejezőbb jelző. A kávéfürdő valóban megesett, az egyik szegedi cukrászda pincére mesélte: a tálcán lévő süteményekre ügyet sem vetve - talán rosszul célzott - a csészébe pottyant egy veréb. A Port Royal munkatársainak időnként a verébnél nagyobb ellenfelük is akad: a galamb. A „kritikus zóna" különben nagyon keskeny, a madaraknak az épület bejárata és a terasz ponyvájának széle között van esélyük beavatkozni az étterem normális működésébe. Az asztalok közelébe nem merészkednek, nem kéregetnek, a vendégek tehát biztonságban vannak tőlük, a sültek különben sem vonzzák őket - mondta Aídic Tibor üzletvezető. Ennek némileg ellentmond az Angliát megjárt Karesz tapasztalata, aki látta ahogy a brit fővárosban a Trafalgar téri galambok egy eldobott kentuckys zacskóból csirkecombot csipegetnek. Ezt azóta sem tudja nekik megbocsáKacsák Vásárhelyen és Mártélyon Szombaton délután Mártélyon randevúztak a citroénesek. A népszerű francia márka szerelmesei kilencedik alkalommal találkoztak a hétvégén, és közel 120 kocsit láthatott a közönség. Magyarok mellett románok, hollandok és szlovének is jöttek Kacsájukkal, Tractionukkal és DS-ükkel (ha ezt a francia rövidítést összeolvassuk, magyarra fordítva istennőt jelent). Az utóbbi típus, melyet 1955 és 1975 között gyártottak, a legendás Fantomas című filmnek köszönhetően vált híressé. A találkozó legidősebb Kacsája 1956-ban gördült le a szalagról tani, megvetése a hazai állományra is kiterjed, ezért sosem eteti őket. A Port Royalnak különben saját madarai is vannak: Pityu és Gyuriné, a két nimfapapagáj a törzsvendégek kedvence. Gyuri körülbelül egy hónapja lépett le, az étterem munkatársai plakátokon hirdették, hogy aki megtalálja, ajándékvacsorát kap. Mintha a Mars téren látta volna valaki - ez az utolsó információ a költöző madárrá lett Gyuriról, akit távozása óta Pityu helyettesít. Ne etessék a madarakat! - írásban kéri erre az A Cappella-cukrászda a vendégeit. Gyuris László üzletvezető hangsúlyozta: nem a madarakkal van bajuk, de sok vendég nem szereti, ha kéregető verebek zavarják süteményezés közben. Szerettek volna egy természetbarát, a madárnak kárt nem okozó, csupán elriasztó eszközt, de egyelőre nem találtak ilyet. A verebek nemcsak a belvárosra specializálódtak, fejüket félre hajtva reménykedőn néznek a Diófa vendéglő kerthelyiségében ebédelők szemébe is. - Annyira aranyosak! És az egyiknek csak fél lába van! Remélem, nem a veréb-koldusmaffia műve! - humorizált egy vendég, majd sültkrumpli-darabbal örvendeztette meg a féllábú állatot. Utána meg öt másikat. Mi pedig azon gondolkodtunk, a sült burgonya megfelelő táplálék-e a madárnak. - Nem lesz tőle semmi baja - nyugtatott meg Barkóczi Csaba, a magyar madártani egyesület munkatársa. Hozzátette: az urbánus madarak kihasználják a lehetőségeket, hogy kiegészítsék táplálékukat. Leginkább a házi veréb, esetleg a csóka él az éttermek nyújtotta lehetőséggel, a rovarevő madarak nem kérnek a morzsákból. El A KENYÉR ÉS A TÁPLÁLÉKLÁNC. A plázatóba dobott és lesüllyedt kenyérdarab vonzza a kishalat, a kishál vonzó a törpegémnek és a kisvöcsöknek, azok pedig a ragadozó madaraknak. Egy kisebb tápláléklánc létrejöttéhez járulhat így hozzá az, aki pékárut dobál a vízbe. Lassan 10 éve, hogy elkezdték az ásatásokat a szegedi várnál - azóta áll itt a gödör, elzárva a gyalogosok eló'l az utat a Stefánia sétányon. A munka azért húzódik, mert hol pénz nem volt a feltárásra, hol a Tisza áradt, hol pedig máshol kellett dolgozniuk a régészeknek. Most a legnagyobb problémát egy 10 ezer voltos vezeték jelenti, amit ki kellene váltani, különben nem tudják befejezni az ásatást. Ha egyszer végre elkészülnek, akkor vagy üveglappal fedik be a romkertet, vagy gyalogoshíd ível majd át az emlékhelyen. SZABÓ C. SZILÁRD 1999-ben a szegedi vár rekonstrukciós munkálatai közben bukkantak a régészek a középkori gótikus templom falaira a Stefánián. Eleinte a Nemzeti Kulturális Alap pályázati pénzéből és önerőből finanszírozta a feltárást a Móra Ferenc Múzeum. - Ekkor kicsiket ástunk, mert mindössze 1,5-2 millió forintból dolgoztunk - mondta Horváth Ferenc régész. Az intézmény tudományos igazgatóhelyettese elárulta: 2002-ben és 2003-ban pénzhiány miatt nem volt ásatás. Később, 2005-ben összefogott a városi és megyei önkormányzat, amely 2010-ig évi ötmillió forintot biztosít a feltárási munkákra. Emellett természetesen további támogatásokra is pályáznak a kulturális alapnál, amely országos jelentőségű projektként kezeli a XIV. század elején épült gótikus vártemplom ügyét. A területen eddig 772 sírt tártak fel, és olyan rendkívüli, csipke finomságú kőfaragványokat találtak, amelyek az egykori templom boltozatát díszítették. Ezeket a ritka faragványokat ősztől a vár kőtárában lehet majd megnézni. Horváth Ferenc elmondása szerint a romkert feltárását hátráltatta a 2006-os árvíz, a magas talajvíz és a múzeum feszes ásatási programja is. Ha több pénzünk lenne, akkor sem lehetne februártól novemberig ásni a várnál, mert voltak, vannak más munkáink is. Most például mindenki az M43-as nyomvonalán dolgozik. Ezért nincs mozgás már hetek óta a várnál - magyarázta az igazgatóhelyettes, akinek most az a legnagyobb gondja, hogy miből váltsák ki a területen nemrégiben előkerült 10 ezer voltos magasfeszültségű vezetéket. Elmondása szerint a vezeték áthelyezése körülbelül 30 millió forintba kerül, erre viszont a múzeumnak nincs pénze. Márpedig a vártemplom feltárását csak úgy lehet befejezni, ha ezt a problémát megoldják. - Reményeink szerint 2010-re befejezzük a feltáró munkát. Utána jöhetnek az építészek, kertészek, és eldönthetik, hogyan illeszthető be a terület a Stefániába. A korábbi tervek szerint vagy üveglappal fedik be a romkertet, amin át lehet sétálni, vagy gyalogoshíd ível majd át az emlékhelyen, amely igazi látványossága lesz Szegednek - mondta Horváth Ferenc. A Jobbik bohócnak öltözne A'Jobbik szerint eltereli a figyelmet a valódi problémákról a Fidelitas „Gyurcsány a hibás" kampánya. Ezért ha a Fidesz ifjúsági szervezete „ezt az óvodás politizálást folytatja", akkor Csongrád megyében a Jobbik narancsszínű bohócnak öltözve fogja osztogatni a „Fidesz is hibás" szórólapot, hiszen az ellenzéki párt „saját hatalmi érdeke miatt tartja fenn a Gyurcsány-kormányt" áll Tóth Péternek, a Jobbik szegedi elnökének közleményében, melyet szerkesztőségünknek küldött. A szegedi Fidelitas egyébként ma kezdi matricaragasztó és -osztogató kampányát. ARASZOLT A KÜLFÖLDI KOCSISOR SZEGED BELVÁROSÁBAN • Külföldi rendszámú személyautók miatt dugult be tegnap a Kossuth Lajos sugárút a belvárosba vezető oldalon. A romániai, moldáviai vendégmunkások Nagylak felé igyekeztek, letértek az autópályáról, és áthajtottak - vagy inkább átaraszoltak - Szegeden. Fotó: KamokCsaba Itt járt Mátyás király A Dömötör-torony és az alsóvárosi templom mellett a vártemplom romja lenne Szeged harmadik középkori látványossága. A szegedi vártemplom a középkori Magyarország egyik legnagyobb és legszebb gótikus stílusban épített temploma volt, amelyben gyakran megfordultak az ország uralkodói. Járt itt IV. Béla, Róbert Károly, Ulászló és Hunyadi Mátyás, de az országgyűlésnek is helyet adott az épület.