Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-26 / 199. szám

Kedd, 2008. augusztus 26. Aktuális 13 BOTKA SZERINT SZEGED TETTE A LEGJOBB AJÁNLATOT AZ INDIAIAKNAK Még mindig versenyben az Apollo gumigyárért SZEGEDEN IS KÉSZÜLHETNÉNEK ILYEN ABRONCSOK, HA A CÉG ELFOGADNÁ A VÁROS AJÁNLATAT Fotó: Miskolczi Róbert Szeged állítólag még mindig szerepel azon a listán, amelyen az ITDH, a magyar befektetési ügynökség még a hét végéig dolgozik, és amelyet át­ad majd az indiai Apollo Tyres gumi­gyárnak. A polgármester szerint már egy évvel ezelőtt is a megyeszékhely tette a legjobb ajánlatot. Nem ke­csegtet azonban sok jóval, hogy a beruházó még napokkal ezelőtt is azt mondta: a leendő gyár vezetői Budapesten szeretnének élni. Szen­tes - információink szerint - nem jöhet számításba. FEKETE KLÁRA Az indiai gumigyárat 44 település ke­reste meg az ITDH-n keresztül, azt kö­vetően, hogy az üzemépítésre kivá­lasztott városnak, Gyöngyösnek a tisz­tázatlan tulajdonviszonyok és a helyi ellenzék népszavazási ötlete miatt ne­! szentes próbálkozik. Ügy tud­juk, Szentes már nem szerepei az újabb listán, ezért kérdeztük meg Szirbik Imre polgármestert, hogyan tovább. A vezető azt válaszolta, nem tud róla, hogy Szentest hová sorolták, látott ugyan különböző, sajtóban megjelent térképeket, de más információja egyelőre nincs. Hozzátette azonban, egyfolytában keresnek a városukba települő be­fektetőt, s ha az Apollo „nem is jön be", akkor másokban bízhatnak. „Sok próbálkozásra van szükség ahhoz, hogy eredmény legyen a végén" - mondta. Tóth László Lánchíd-díja MUNKATÁRSUNKTÓL Kik lehetnek a listán? Az ITDH sajtófőnöke, Kékesi Katalin üzleti titokra hivatkozva nem adja ki az esélyes városok listáját. Megpróbáltunk más forrásból hozzájutni az Információkhoz: ekkor derült ki, hogy az ITDH még csak most szűkíti a kört, és a hét végéig szeretne egy tizenötös rangsort összeállítani. Kiderült, a magyar sajtóban napok óta körözött lista téves következtetéseken alapul, az esélyesnek tartott Isaszegnek például csak 14 hektárja van erre a célra. A feltételezések szerint mindenképpen ajánlják Szegedet és Miskolcot, továbbá Bábolnát, Várpalotát, Martfűt, Hevest, Ajkát, Mezőkövesdet. met mondtak a beruházók. A jelent­kező városok vezetői nem félnek a környezetszennyezéstől, és politikai vita sincs: egyszerűen kijelentették, hogy szívesen vennék, ha a gumiab­roncsgyár őhozzájuk települne. Mint ahogy arról lapunkban már ír­tunk, Szeged és Szentes is befogadná az öt éven belül 900 fő foglalkoztatá­sát tervező Apollo Tyrest. - Szeged nem most kezdett el lobbizni az indiai befektetőért - mondta el Botka László polgármester. A város első embere teg­nap azt válaszolta kérdéseinkre, hogy már egy évvel ezelőtt is Szeged tette a legjobb ajánlatot Magyarországról. Ak­kor hárman versengtek a gumigyárért, Miskolccal és Gyöngyössel együtt: a mátraalji városka azért győzött, mert a legközelebb esik Budapesthez. Az indiaiak ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy a fővárosban éljenek. In­formációink szerint 47 családról - a gyárban a középvezetői szintig min­denki indiai állampolgár lesz -, össze­sen 200 emberről van szó, a családok a gyerekeiket akkreditált angol nyelvű általános és középiskolába szeretnék járatni. Botka most is azt állítja, a többi vá­rosnak messze nincs - nem is volt ­olyan jó ajánlata, mint Szegednek, és biztosan tudja, hogy a város rajta van a legutolsó, tízes listán. Miből is áll az ajánlat? A logisztikai központtal szemben, az M43-asnál, te­hát nagyon jó helyen adott egy 100 hektáros állami tulajdonú terület, amelyből akkora részt lehet kihasíta­ni, amekkorára az Apollónak szüksé­ge van: a kért 45 hektárt biztosan. A város vállalta, hogy mintegy 7-800 millió forintért kiépíti a közműveket. Adókedvezményt nem adhat, erre a 2004-es uniós csatlakozás óta nincs lehetőség. A családok számára bizto­sítaná a város, hogy a gyerekek angol nyelvű általánosba és középiskolába járhassanak. Szeged még abban is se­gítene, hogy az építkezéshez szüksé­ges összes engedélyt az év végéig ki­adná. A polgármester sajnálattal vette tu­domásul, hogy az indiaiak képviselő­je még néhány nappal ezelőtt is úgy nyilatkozott, hogy a gyár felső- és kö­zépvezetői csak Budapesten szeretné­nek élni. Charles Gati politológus, Nguyen Quang, a Vietnami-Magyar Baráti Társa­ság elnöke és Tóth László, a Szeged Biz­tonságpolitikai Központ vezetője kapta idén a Külügyminisztérium úgynevezett Lánchíd-diját. Az elismeréseket Göncz Kinga tárcavezető adta át hétfőn Buda­pesten. A Magyar Köztársaság Nemzet­közi Kapcsolataiért elnevezésű kitünte­tés átadása a Lánchíd 1842-es alapkőleté­telének évfordulójához, augusztus 24-éhez kötődik. A díjat olyanoknak íté­lik oda, akik Magyarország külpolitikai érdekeinek érvényesítésében, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében ki­emelkedő tevékenységet végeztek. CSONGRÁDON MEGKEZDŐDÖTT A SZÜRET • Megkezdődött a korai szőlőfajták szürete tegnap Csongrádon. Az Ungerbauer-ültetvényen kombájnnal szüretelték a cserszegit, míg az idén kevesebb termést hozó Biankát kézzel szedték a napszámosok. A szőlőtu­lajdonos hegyközségi elnök, Ungerbauer György lapunk érdeklődésére elmondta, a korszerű technológiával napi 6-8 hektárt lehet leszüretelni. Fotó: Bíró Dániel Úgy tudjuk, az indiaiak fogtak egy körzőt, és húztak egy 100 kilométer sugarú kört. FfKETE KLÁRA Távol Budapesttől Aki Budapesttől 150-170 kilométernyire él, dolgozik, arról azt mondják a tízszer ekkora országok polgárai, hogy autópályán csak egy ugrás­nyira van a metropolisztól. Százezrek tesznek meg ekkora távolságokat Európában mindennap, ha mondjuk Bécsbe, Münchenbe, Londonba járnak be dolgozni a környékbeli városokból. Nem számít távolságnak, ha jó a közlekedés, ha egy sztráda a köldökzsinór. Ma már akár Lete­nyéről is el lehetne ugrani Zágrábba egy kis dolgozgatásra - háromne­gyed óra alatt. Nem volt ez mindig így. A Csong­rád megyeiek jól tudják, mit jelent a Ugy tudjuk, sztráda hiánya, nemcsak időben, ha­# # az indiaiak nem balesetveszélyben, stresszben is. Az M5-ös átadásával azt hihettük, leküzdöttük a távolságot, minden ko­rábbi hátrányunkat. Autópályán iga­zából szinte nem számít, száz vagy százötven kilométerre van-e a cél­pont, főleg azoknál az embereknél nem, akik gyors és kényelmes autóval rendelkeznek. Tudniillik én most azokról írok: a valószínűleg gyors, megbízható kocsival közlekedő indiai felső- és középvezetőkről, akiknek a tulajdo­nos Budapesthez közeli települést keres. Nem mellékes szempont a gyárépítésnél a leendő üzem helye, a telek, az infrastruktúra, a meglé­vő munkaerő, a város pozitív hozzáállása, de legalább ugyanannyit je­lent, mekkora távolságra fekszik a fővárostól. Ügy tudjuk, az indiaiak fogtak egy körzőt, a hegyét a térképen Bu­dapestnél szúrták le, és húztak egy 100 kilométer sugarú kört. Szeged­nek pedig ebbe a körbe nem sikerül bekerülnie, még akkor se, ha szé­pítünk, és nem 170, hanem csak 150 kilométeres távolságot mondunk a főváros határáig. Azzal kell szembesülnünk, hogy a hozzánk közel ke­rült Budapest másoknak - ráadásul hatalmas országból érkező szak­embereknek - távoli célpont. Mit szóljon akkor Pécs, Komló, Kaposvár, és mit tehet mondjuk Békéscsaba? Semmit. Be kell látnunk, hogy a be­fektetők ugyanúgy a fővárosi jobb iskolák, nagyobb lehetőségek bűvö­letében élnek, mint mi, akik gyerekeinket hessegetjük el Szegedről: menj, ha azt akarod, hogy munkád legyen! A 7600 FORINTOS MEGALLAP0DAS HELYEIT A REGI EL Üzemorvosügy: vizsgálódik a megye Mióta kiderült, hogy „hiba" történt, megint a csongrádi szakrendelőbe járnak üzemorvosi vizsgálatra a me­gyei önkormányzat helyi dolgozói. Itt évi 2000 forintért vizsgálják őket - szemben a nemrég kiválasztott új szolgáltató 7600 forintos ajánlatával. Az új szerződésből botrány lett a me­gyegyűlésen, ezután az eredeti álla­pot állt helyre. A főjegyző vizsgálatot indított, hogy kiderítse, mi történt, és terhel-e valakit felelősség. BAKOS ANDRÁS A megyei önkormányzat összesen 4076 embernek ad munkát Szegeden, Szentesen, Makón, Csongrádon és a megye több más településén. Mint bármely vállalat, köteles gondoskodni embereinek foglalkozás-egészségügyi ellátásáról. Erre a feladatra több szer­ződése is volt, ezek egy része lejárt. A megyén elhatározták, hogy erre a fel­adatra is központosított közbeszerzés­sel keresnek vállalkozót, mert így, együtt a 4076 ember ellátására olcsób­ban lehet találni jelentkezőt, mint vá­rosonként külön-külön. Baj abból lett, hogy - vélhetően a közgyűlés pénz­ügyi bizottságának ötlete nyomán - az intézmények a majdani közbeszerzés elbírálásáig zárt pályázaton választot­tak maguknak új szolgáltatót. Majd minden városban ugyanazt: a Ru­fusz-Med Kft.-t, amely egységesen sze­mélyenként és évente 7600 forintos áron vállalta a munkát. A cég június végén nyerte el a munkát - s mint la­punk augusztus 15-i számában megír­tuk -, a hó közepén még az egyik ügy­vezetője Bánfi Tamás megyei önkor­mányzati képviselő volt. De nem ez a gond, hanem az, hogy például Csong­rádon még élt a régi szerződés, a város szakrendelőjével, amely ráadásul 2000 forintért látta el ezt a munkát. A megye augusztus 14-i rendkívüli közgyűlésén, ahol Szirbik Imre hozta szóba az ügyet, az derült ki, hogy er­ről az ideiglenes szerződéskötésről Magyar Anna elnök csak menet köz­ben szerzett tudomást. Sipos Tibor, a csongrádi Szarka ÜZEMORVOSI VIZSGALATA CSONGRÁDI SZAKRENDELŐBEN. A BIZONYTALANSÁG ELLENÉRE ITT TOVÁBBRA IS ELLÁTJÁK A MEGYE DOLGOZÓIT Fotó: Tésik Attila Ödön Szakrendelő igazgatója most kérdésünkre azt mondta, a megyei ön­kormányzat csongrádi intézményeiből folyamatosan jönnek a dolgozók fog­lalkozás-egészségügyi vizsgálatra hoz­zájuk, és ők el is látnak mindenkit. Si­pos még július 30-án levélben kért tá­jékoztatást a közgyűlés elnökétől, hogy most akkor mi a helyzet: él-e a szerződésük vagy nem? Igen, él - erről Magyar Anna tegnap levelet írt Siposnak. A megyei önkor­mányzattól tegnap azt is megtudtuk, a hivatal által kötött korábbi szerződé­sek élnek. Az elnök asszony pedig Csonkáné Balda Ilona főjegyzőt bízta meg azzal, hogy vizsgálja ki a történ­teket, tisztázza a felelősségi köröket. Ez azt jelenti, hogy a Rufusz-Meddel kötött szerződéseket viszont nem te­kinti élőnek a megye. Erről szerettük volna megkérdezni Varga Csabát, a Rufusz-Med Kft. ügyve­zetőjét is. Tegnap kilencszer hívtuk tele­fonon, egyszer kicsöngött, majd foglal­tat jelzett a készülék, aztán minden pró­bálkozásra foglalt volt. SMS-ben elkül­dött kérdésünkre sem reagált lapzártáig.

Next

/
Thumbnails
Contents