Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-02 / 180. szám

141 Szieszta - Programajánló Szombat, 2008. augusztus 2. Még 6 nap a rajtig A PEKINGI CSAPAT: SÁFRÁN MIHÁLY, KUCSERA, KISS, VAJDA, JANICS, BENKŐ, KOZMANN, KOZÁK, BEÉ, SÍK, SZABÓ, BOZSIK, KOVÁCS, VERECKEI, SÁFRÁN MÁTYÁS, KAMMERER Fotó: Karnok Csaba Viszlát Maty-ér, ni hao Beijing! Tegnap a Maty-éri olimpiai vízicentrumban hivatalos csapatbemutatóval búcsúzott a magyar kajakos és kenus válogatott a médiától. Az egyik csoport szerdán, a másik jövő szombaton repül el a pekingi olimpiára, soraiban négy szegedivel, Janiccsal, Vajdával, Síkkal és Vécsivel. HADI JÓZSEF Janics Natasa a világba kiáltja örö­mét; a Janics, Kovács Katalin duó ösz­szepacsizik a célba érés után; a Storcz Botond, Vereckei Ákos, Kammerer Zol­tán, Horváth Gábor kajaknégyes meg­védi címét; Kovács a női négyessel is szerez egy ezüstérmet; Kozmann György és Kolonics György kenu páro­sa harmadikként ér célba; a „Kisvaj­da", azaz Vajda Attila a semmiből ri­aszt rá a kenus mezőnyre, ismeretlen­ként bronzérmes lesz. Ezek az emlé­kek suhannak át rajtunk, mikor meg­érkezünk a Maty-éri olimpiai vízicent­rumba. Négy évvel ezelőtti esemé­nyek, amelyek Athénban a kajakos és kenus válogatotthoz fűződtek. Három arany-, egy ezüst- és két bronzérem: a magyar válogatott így zárta a 2004-es ötkarikás játékokat. És most megint eljött az qlimpia ideje. Hogy repül az idő! - térünk ész­hez, és térünk be ugyanezzel a lendü­lettel a Maty-éri létesítmény fedett ré­szébe, az árnyékba. Ahol már gyüle­kezik kajakos és kenus válogatottunk. Megint útra kel a csapat - két részlet­ben: ki szerdán, például Janics, Kam­merer, Kucsera Gábor, ki pedig jövő szombaton, a két szegedi, Vajda és Sík Márton, aztán Kozmann, Sáfránék á célállomás pedig kilencórás repülőút után Peking lesz. A búcsú ideje - nagyjából így foglal­ható össze a következő majd két óra eseménysora. A versenyzők búcsúz­nak a médiától, az pedig tőlük. Kam­merer Zoli kapcsán nem találhatunk olyan médiumot, amelynek ne nyilat­kozna. Ö veszi át Horváth András léte­sítményvezetőtől azt a tortát, amellyel a centrum köszön el tőlük. Janics is sokat nyilatkozik, csak egy kis türel­met kér, mondván icipicit melege van. Ö meg Horváthnak ad át egy zászlót a csapat nevében. Vajda fáradtan is ele­get tesz a kéréseknek, bár látszik raj­ta: alaposan meghajtotta trénere, a szintén utazó Vécsi Viktor ezen a dél­előttön is. - Még ma egyszer, aztán hétfőn és kedden kétszer-kétszer edzünk itt, majd szerdán délelőtt a Gubacsi híd­nál, délután pedig repülünk - vázolta következő napjait az olimpiai újonc Ku­csera, jelezve, nála a készülődés nem csak a csomagok összekészítéséböl áll. Végül Angyal Zoltán szövetségi ka­pitány búcsú gyanánt kihirdeti - no, nem a csapatot, azt már megtette, ha­nem - a várakozásait. - Két-három aranyra, további két-három éremre számítok, és szeret­nénk további helyezésekkel hozzájá­rulni a magyar olimpiai küldöttség összpontjaihoz - vélte a szakember. Testi valójukban tehát tizenhat ver­senyző utazik, ám ott lesz velük lélek­ben Kolonics György is. Akinek ez az ötödik olimpiája. Nyugodtan mond­hatjuk, és érezzük: ő is a csapat tagja. Mindörökre. Viszlát Maty-ér, ni hao Beijing (az­az: üdv Peking)! Ók tizenhatan A magyar kajakos és kenus válogatott a következő összeállításban szerepel a pekingi olimpián. Férfiak, K11000 m: Benkő Zoltán, 500 m: Vereckei Ákos. K2 1000 és 500 m: Kammerer Zoltán, Kucsera Gábor. KA 1000 m: Sík Márton, Beé István, Bozsik Gábor, Vereckei. Cl 1000 és 500 m: Vajda Attila. Q1000 m: Kozmann György, Kiss Tamás, 500 m: Sáfrán Mihály, Sáfrán Mátyás. Nők, KI 500 m: Kovács Katalin, K2 500 m: Kovács K., Janics Natasa, KA 500 m: Kovács K., Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Janics. Fotó: Tésik Attila SZREMKÓ HUSZONNÉGY NAP MÚLVA OLIMPIAI ÉREMMEL SZERETNE HAZATÉRNI Csoki nélkül egy lépést sem! Ma 1A órakor a női vízilabda-váloga­tottunkkal a fedélzetén felemelkedik Ferihegyről az újabb olimpiai gép. A lányok nem titkoltan éremért utaznak Pekingbe. A csapat legrutinosabb tag­jával, a Hungerit MetalCom Szentes kiválóságával, Szremkó Krisztinával készült beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy Kínába nem visz magával kabalaállatot. SZÉLPÁL LÁSZLÓ - Nem az első olimpiája lesz a pénte­ken kezdődő pekingi, négy éve Athén­ban is ott volt már. Különbözött a fel­készülés? - Abból a szempontból nem volt más, hogy akkor is, most is becsületesen el­végeztük a melót. Csakhogy ezúttal már rutinosak vagyunk, a 13 fős keretünkből 10-en Athénban átestünk az olim­piai tűzkeresztségen. Görögország előtt csak hallottunk róla, most viszont már tudjuk, hogy milyen. - Arról nem beszélve, hogy Athénból nem őriz valami kellemes emléket... - Hát tényleg nem. De itt nem csak a vártnál gyengébb szereplésre, a hato­dik helyre célzok. Sérülten utaztam ki, alig tudtam mozgatni a vállam, fáj­dalomcsillapítókkal éltem. Mindegy, rég volt, felejtsük el. Most kutya ba­jom, tele vagyok bizakodással. - A csomagolás általában komoly fejtörést okoz. Miket pakol a táskák­ba? Természetesen az összes Adidas-cuccot, melegítőt, sportcipőt, pólókat, rövidnadrágokat, amit kap­tunk. Ezeket kötelező lesz viselnünk. Aztán persze az ünnepi formaruhát is, amelyben a megnyitón vonulunk fel. És akkor még ott vannak a „munkaszerkó­ink", a köpeny, az úszódressz, papucs stb. Laptopom nincs, DVD-lejátszóm vi­szont van, annak nálam a helye, azon hallgatok majd zenét, nézek filmeket. Mivel hosszú időre, huszonnégy napra megyünk, jó pár tábla csokinak is lesz helye a pakkomban. -Na és a kabalaállatnak? - Abból már „kinőttem". Régebben volt, de elszoktam tőle. Az idei évet nem számítva, legutóbb a 2004-es olimpián szerepeltem világeseményen. Akkor még velem volt az éppen aktuális ked­venc plüssállatom, egy bálna. Most nél­küle igyekszem boldogulni. - Amikor hosszabb ideig van távol, miként tartja szeretteivel, ismerősei­vel, barátaival a kapcsolatot? - Elsősorban telefonon. Az olimpiai falu szobáiban nem, a csapatirodán viszont lesz internet. Elképzelhető, hogy használom majd, de a telefon egyszerűbb, nem annyira macerás. - A kinti programba belefér majd más sportágak megtekintése, a szur­kolás? - Feltett szándékom, hogy ott legyek több helyen is. Azt tudom, hogy az akk­reditációs kártyánkkal uszodai sportága­kat jogosultak vágyunk megtekinteni, míg a többire lehet jegyeket igényelni a magyar csapatirodán. Áz evidens, hogy Varga Csuviék meccseit megnézzük a csajokkal, de a női-kézilabdát, Görbi­czék találkozóit sem szívesen hagynánk ki. Egyrészt jó dolog szurkolni, másrészt sok a kinti huszonnégy nap. - Szereti a kínai kaját? - Megeszem, de az európai előnyt élvez. Ügy tudom, bőségesen lesz vá­laszték, úgyhogy biztosan nem halok éhen. Egyébként pedig az a tapaszta­latom, hogy egy idő után minden konyha egyforma ízű. - Volt világ- és Európa-bajnok, olimpikon, játszott Olaszországban, tagja volt a '90-es évek szentesi aranycsapatának. Páratlan pályafutá­sának megkoronázása lenne az eset­leges pekingi érem? - Nagyon vágyom az olimpiai me­dálra. Bármilyen színűre. Tudom, hogy vannak olyanok, akik az arany­ra is esélyesnek tartanak bennünket, de én már egy bronzéremmel is rette­netesen boldog lennék. SZREMKÓ KRISZTINA AZ OLIMPIAI FORMARUHÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents