Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-23 / 197. szám

Szombat, 2008. augusztus 23. áltuiliS I 5 Éjjel enyhülés érkezik a forró napokra Bár szokatlanul hevesek a nyár utolsó napjai - tegnap 33-34 fokot mértek Szegeden -, a melegrekord megdőlésétől nem kell tartanunk. Pláne, hogy éjszaka hidegfront és csapadék érkezik, enyhítve az augusztusi szárazságot. Holnaptól - egész héten át - ismét jó idő, 27-30 fok várható. A pekingi aranyérem mellett hűsítő árnyékért fohászkodtak tegnap a szegedi Klauzál téren: délután 33-34 fokot is mértek, nem csoda, hogy a legtöbben a nap elől menekülve, sörrel vagy fagylalttal a kezükben szurkoltak az óriáskivetítő előtt. A hőmérséklet jóval a sokéves átlag feletti, így nyár végén: 27 fok a megszokott. Igaz, a kánikuTSban sem került veszélybe a napi melegrekord, hiszen Makón 1992-ben 39, Szegeden pedig 1943-ban 37,5 fokot is mértek - tudtuk meg Dénes Lászlótól, a szegedi meteorológiai állomás ügyeletesétől. A meteorológus hozzátette: ma éjszakára ér megyénkbe egy hidegfront, délelőtt még a tegnapihoz hasonló jó idő lesz, ám estére már zápor, zivatar várható, nagyjából 5 milliméternyi csapadékkal. Utóbbi azért fontos információ, mert ebben a hónapban eddig összesen esett ennyi, még 3-án és 8-án. - Rendkívül száraz az időjárás, és sajnos az is marad, nem kedvezve például a kukoricának - fogalmazott Dénes László. Holnap délelőtt még számíthatunk egy-két záporra, ám délutánra már 27-30 fokra kúszik a hőmérő higanyszála. A jövő héten végig hasonló idő várható - egészen az újabb, szombati lehűlésig. ARNYEKBA HUZ0D0TT BEDNAR KATA ÉDESANYJÁVAL Fotó: Karnok Csaba A PÁRATLAN OLDALON, A JÓZSEF ATTILA SGT. 7. SZÁMÚ HÁZ LAKÓJA, TÍMÁR PÉTER KÖLTENI SZERETNE OTTHONARA Fotók: Schmidt Andrea Egy világ választja el egymástól a József Attila sugárút két oldalát Éles a kontraszt a József Attila sugárút elején a páros és a páratlan számozású házsor között. A páros oldalon felújított homlokzatok, muskátlis ablakok, a páratlanon csúful öszszefirkált, valaha jobb napokat megélt falak néznek szembe egymással. Sarkosan fogalmazva: a magán- és a félig magántulajdon mutat ekkora különbséget. FEKETE KLÁRA A József Attila sugárút páratlan oldalán indultunk el a Nádor kávéháztól a Szent György tér felé: míg a szemközti utcafronton takaros, múlt század elején épült, felújított, szemlátomást csak egy-egy család által lakott polgárházakat láttunk, a mi felünkön leszürkült, összefirkált falak, romos állapotban lévő, lepukkant „társasházak" mentén haladtunk. MEGVEHETŐK A LAKÁSOK. Németh István, az IKVZrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a József Attila sugárút páratlan oldalán, a 7-17. számú épületekben már csak négy önkormányzati lakás maradt, a többit mind eladták. A SUGÁRÚT PÁROS OLDALÁN SZÉPEN FELÚJÍTOTT HOMLOKZATOK LÁTHATÓK Amikor a sugárút 7. számú házának udvarába betértünk - kihasználva a nyitva felejtett kaput - rájöttünk, hogy a graffiti csak egyszerű szépséghiba ahhoz képest, amit odabent találtunk. Szabályosan mellbe vágott a hátsó traktus állapota. A velünk szemben udvarra kiállított vécécsésze megadta az alaphangot a beszélgetésekhez: kiderült, a kinti WC-ben nemrégiben hárították el a dugulást, a szerelő pedig, aki majd újra budit csinál a romokból, csak kedden jön. De volt ott kimustrált, rendszám nélküli Zastava éppúgy, mint lyukas lábas és eldobott drótkefe. Önkormányzati tulajdonú az épület? - adta magát a kérdés. Kiderült, nem egészen. Pontosabban az derült ki, hogy akik ott laknak, se tudják, hány lakás is van a 7. szám alatt. Beszéltünk az egyik lakóval, Tímár Péterrel, aki tulajdonos, és akit éppen a lakásfelújítás dandárjában találtunk. Mint mondotta, költeni szeretne az otthonára,, már kicserélte az elektromos vezetéket, a tégláig lekaparta a vakolatot, fürdőszobát alakított ki, s még az utcafronton is lefestette a graffitiket. De ettől a közös használatú részek, köztük a kapualj is, katasztrofális képet mutatott. Szomszédja, Simics Ildikó bérlőként mutatkozott be, és azt mondta, szeretné megvenni a lakását, de nem lehet. Utóbb kiderült: azért nem, mert határozott időre szól a bérleti szerződése. A jöttünkre hirtelen támad csődületben hat lakást számoltunk össze, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az IKV Zrt. a társasház többségi tulajdonosa, valamint közös képviselője. Utóbb ennek az ellenkezője derült ki: az öt lakás közül három magántulajdonú, és kettő csak az önkormányzati, vagyis elvben a tulajdonosok diktálhatnának. De csak elvben diktálhatnak, hiszen a vegyes összetételű házakban egyszerre kísért a múlt, és követelőzik a jelen, a megvásárolt lakások tulajdonosai küzdenek a régi bérlökkel, és azokkal az állapotokkal, amelyeket az IKV-tól megörököltek. Többek között az aládúcolt kapualjakkal, komfort nélküli udvari lakásokkal. l'éjmti „_ sr ftáfíhtetwél SPORTISKOLÁT HIÁNYOL SZEGEDRŐL KOHARI NÁNDOR Kevés a pénz az utánpótlásra Az SZVSE birkózó szakosztálya városi támogatás nélkül, a Vívóklub fó'leg magáncégek adományaiból próbálja kinevelni a tehetségeket az országnak. Még a több olimpiai bajnokkal rendelkező' Démász-Szegedi VE kajak-kenu szakosztályának is gondot jelent az utánpótlás finanszírozása. ffiSS£ÉB0RSer&9 A magyarok számára a legtöbb sportágban nem sok babért hozó pekingi olimpia gyengébb eredményeit sokan az utánpótlásbázis hiányában, a minimális támogatottságában látják. Kevés a lelkesedés Kohári Nándor, a szegedi önkormányzat ifjúsági és sportbizottságának elnöke elmondta: minden év tavaszán pályázatot írnak ki a különböző egyesületeknek az utánpótlás támogatására. Ez az összeg 26 millió forint - ezt kell szétosztani a pályázók között. - A hanyatlás oka, hogy az általános iskolákban háttérbe szorították a testnevelést. Szeged külön hátránya: nincs sportiskolája - magyarázta Kohári. - Hiába vannak lelkes edzők, ha a körülmények nem megfelelőek. Nemcsak a támogatásról, a sportlétesítmények hiányáról is beszélek - magyarázta Kohári. Példaként a szegedi atlétikát, a vívást és a birkózást említette. A képviselő szerint ahol adottak a feltételek, ott eredmény is születik, lásd Vajda Attila tegnapi aranyérmét a pekingi olimpián. A lelátó alatt Drevenka Péter, a Szegedi Tudományegyetem Vívóklubjának vezetőedzője elmondta: felszerelt vívóterem híján tornateremben oktatnak harminc-negyven főt a vívás rejtelmeire. Költségvetésük évi ötmillió forint. Ahogy fogalmazott: a fent említett utánpótláskeretböl csak csurran-cseppen nekik - a működés feltételeit leginkább magáncégek, szülői hozzájárulás, valamint különböző sportpályázatok elnyerése biztosítja. Az SZVSE birkózó szakosztályában nem túl rózsás a helyzet. - A várostól semmi támogatást nem kapunk - magyarázta Kiss Károly vezetőedző. A birkózók az SZVSE-pálya lelátó alatti részében tréningeznek - a körülmények miatt csak az utánpótlással tudnak foglalkozni. - Annyiból gazdálkodunk, amennyit a szülők tagdíjként fizetnek be. Ötven gyerekkel foglalkozunk egészen óvodáskoruktól. A jövő egyelőre bizonytalan: sok függ attól, hogy eladják-e a sportpályát, és változik-e a város hozzáállása ehhez a sporthoz - beszélt Kiss Károly. Pedig akadnak tehetségek az edző szerint. Elég Szabó-Czibolya Gáborra gondolni: a húszéves birkózó idén junior és felnőtt magyar bajnok lett. Edzője szerint az eligazoláson töri a fejét, pedig két olimpia biztos benne van a versenyzőben. Üzemanyaghiány A Démász-Szegedi VE kajak-kenu szakosztálya hatszáz fős utánpótlásbázissal és évi százmilliós költségvetéssel működik. Az összeg szépen hangA KRUDY-KÖZÉPISKOLA TORNATERMÉBEN VÍVÓEOZEST TARTANAK Fotó: Karnok Csaba zik, de Petrovics Kálmán sportigazgató elmondta: ennek csak nagyon kis részét tudják az utánpótlásra fordítani. - A profi versenyzők és az edzők, valamint a létesítmény fenntartását is ebből kell fedeznünk - magyarázta. Az utánpótlás szintjén elmondása szerint még az is gondot okoz az országnak olimpiai bajnokokat adó egyesületnek, hogy a kisebbeket kísérő motorosokba üzemanyagot vegyenek. Ahhoz, hogy megtartsák az egész országnak büszkeséget hozó eredményeket, több pénzre lenne szükség.