Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-20 / 194. szám

Csütörtök, 2008. augusztus 21. Megyei tükör 17 A Vidrasors lett a legjobb természetfilm Pusztaszeren Negyedszer rendezték meg Puszta­szeren a Csizmazia Györgyről elneve­zett természetfilm-fesztivált, amelynek fődíját Török Zoltán doku­mentumfilmje, a Vidrasors nyerte. A hazai természetfilmes-szakmának Magyarországon egyedülálló bemutat­kozási és megmérettetési lehetőséget biztosít a Csizmazia György Országos Természetfilm-fesztivál, amelyet az idén már negyedszer rendeztek meg Pusztaszeren. Az elmúlt hét végén volt a díjkiosztó ünnepség, a zsűri öt kate­góriában és különdíjak formájában több mint egymillió forint értékben pénz- és értékes tárgynyereményeket juttatott a legjobb alkotások készítői­nek. A fesztivál fődíját Török Zoltán Vid­rasors című dokumentumfilmje nyer­te. A növények és állatok élete kategó­riában a professzionális díjat Kormos Ildikó Hímnős című rövidfilmje, az amatőr kategóriadíjat pedig Kotnyek István Orommadarak című filozofikus hangvételű filmje kapta. A világ tájai, illetve az életmód és környezetvéde­lem kategóriában a zsűri csak a pro­fesszionális kategóriadíjakat osztotta ki. Az előbbiben Sáfrány József Az én Afrikám című úti filmje bizonyult a legjobbnak, Mosonyi Szabolcs Túzok­védők című filmjével pedig az élet­mód és környezetvédelem profi kate­góriájának díját vehette át. A vadász­kultúra kategóriában csak professzio­nális alkotások versenyeztek, itt Kört­vélyes Tivadar az egykoron híres, má­ra már szinte teljesen elfelejtett termé­szet" és vadászíróról, Bársony István­ról készített filmje lett az első A láp és a pagony dalnoka címmel. Etűd kate­góriában a professzionális díjat Miló Mihály A folyó ünnepe című kisfilmje kapta, az amatőr díjat pedig Török Bé­la vihette haza Olvadás című munká­jáért. A kategóriadíjakon kívül öt, pénzjutalommal járó különdíjat is ki­osztottak: Xantus Áron Szárnyalás, Tóth Zsolt Marcell Ahol a madár se jár, Hencz Alajos lllumináció, Cséke Zsolt Töretlen látóhatár és Schibik Jó­zsef-Morvay Gábor A víziló című al­kotásáért. t ''¿^ " it? ^ f " i/ /v v ¿4 * ' stfry ^^^^^^^^^^^^^ i -j! J¿ii JÉh f /-.v. v : ¡ml • b os»! ^ 4» Ék _ hp. ^»te^i _ ....,,^_.„'^ ,..„.._... il 11 , - »! m ITT ÉPÜL A MAKÓI \mm A MAKÓI IPARI PARKBAN 2000 NÉGYZETMÉTERES GYÁRCSARNOKOT ÉPÍT A DUNA-DÖNER Fotó: Karnok Csaba A török húsüzem miatt „hazafiak" piszkálják Makót Zavar az érdekvédelemben: miköz­ben egyre többen állnak a hazai munkahelyek védelmében a szentesi Hungerit mellé a Négy Manccsal folytatott harcában, egy „hazafias" honlap elveri a port Makó önkor­mányzatán. A város ugyanis támo­gatja a hamarosan megépülő, száz embernek munkát adó török hús­üzemet. A cég makóiakat foglalkoz­tat, és környékbeliektől fogja venni a nyersanyagot. BAKOS ANDRÁS „Fű alatt lebonyolított üzletről" ír a Duna-Döner Kft. makói üzemépítése kapcsán a Hunhir.hu nevű közéleti portál. A honlap Kalexian nevű szer­zője aggódik: lehet, hogy az új üzem veszélyezteti a helybeliek egészségét és a termőföldeket. Egy petícióról ír, amelyben feltették a kérdést a város­nak: „a gyros gyártásakor keletkezik-e veszélyes hulladék, mint minden élel­miszer feldolgozásban majdnem biz­tos" (sic). A kérdés azonban nem ka­pott nyilvánosságot, és ebből Kalexi­an messzemenő következtetéseket von le. A szöveg érdekes időpontban látott napvilágot: épp ekkor jelentek meg a Hungerit és a Négy Mancs nevű állat­védő szervezet harcáról szóló hírek. A De a Makóra készülő török cég is helybelieknek ad munkát: első kör­ben 60, majd pedig 100 embernek, és magyar piacról - lehetőleg a kör­nyékbeli állattenyésztőktől - szeret­né vásárolni az alapanyagot. Első­sorban a török ételeket kínáló étter­mek számára fog félkész gyrost - tö­; SZIGORÚAK A SZABÁLYOK. Fölösleges az aggodalom Szigeti Sándor igazgató főál­latorvos szerint Is. Kérdésünkre azt mondta, ha valaki ma egy ilyen üzemet épít, azt a hatóság a tervek engedélyeztetésétől kezdve ellenőrzi, és végül működési engedélyt Is csak úgy kap a cég, ha minden előírásnak megfelel, beleértve a hul­ladékok kezelésére vonatkozót Is. Az ellenőrzések pedig ezek után is rendszere­sek: ezekről az uniós csatlakozás után talpon maradt, és ma is működő húsüze­mek tudnának mesélni. szentesi húsüzemnek azóta több szö­vetségese is lett, többek között zöld­szervezet is, az ottani önkormányzat pedig azért áll az üzem mellé, mert a Hungerit a térség egyik legnagyobb munkaadója. rökül dönert - készíteni, a felvevő­piac biztos. A cég 1,4 hektárnyi terü­letet vett az ipari parkban, 2000 négyzetméteres csarnokot 500 millió forintból, 2009-től kezdi a termelést, és naponta 10 tonna húst szeretné­nek feldolgozni. Valóban kapnak tá­mogatást a várostól: a Duna-Döner 500 ezer forint önkormányzati támo­gatást kap - hódmezővásárhelyi mintára - munkavállalónként, ez összesen 30 milliót jelent. Karadag Torun ügyvezető lapunk kérdésére most azt mondta, a pályá­zati lehetőségekre várnak, és azon­nal indul az építkezés, amint lehet. Nyugat-Európában jó ideje tart már a török konyha divatja, néhány éve Magyarországon is. Bár egyelőre in­kább Budapesten vannak török ét­termek, a Duna-Döner arra számít, később az országban több helyen is lesz piaca termékeiknek. Ami a biz­tonságot és a környezetvédelmet il­leti: makói csarnokukat is az a ter­vező készíti, aki a mórahalmi új húsüzemet. A szakember tisztában Van az állat-egészségügyi előírások­kal, és úgy épül a feldolgozó, hogy ezeknek minden tekintetben megfe­leljen. ÓRIÁSKENYÉR MÉG VAN, DE CSAK „SZÜKSÉG ESETÉN" VESZIK Legendás a tápai háromkilós Az aratóünnepségek eltűntek, a népszoka's azonban megmaradt: az újbúzából új kenyér sül. A tápai há­romkilósvekni méltán híres. Hagyo­mányos technológiával készítik - fél napig. Augusztus 20-a nemcsak az államala­pítás, Szent István ünnepe, hanem az új kenyér napja is. Az aratás befejezté­vel az újbúzából új kenyeret sütöttek a parasztok. Az aratóünnepek idővel eltűntek, a népszokás azonban nem felejtődött. Az új kenyér napja máig megmaradt. Méltó képviselője az új kenyérnek a tápai háromkilós. Hagyományos tech­nológiával, körülbelül fél napig készül a híres vekni. A falazott gőzkemencé­ben sülő kenyérnek még az íze is más, mint a többinek: teltebb a tésztája, és vastagabb a héja. - Ilyen kemence már alig található Az első kenyér Körülbelül 12 ezer éwel ezelőtt jött rá egyik ősünk, hogy a vadbúza magvait meg lehet enni. Az összezúzott szemeket vízzel keverték össze, amit forró kőre öntöttek vagy megsütöttek. így készültek az első, lepényszerű kenyerek. Kelesztett kenyeret először az egyiptomiak sütöttek Időszámításunk előtt mintegy háromezer éwel: valószínűleg elfelejthették azonnal megsütni a tésztát, ami másnapra kissé megerjedt, és gázokat termelt, s miután megsütötték, tapasztalták: a kenyér nagyobb, lazább és ízletesebb lett. Ők találták fel tehát a kovászt, a kenyérkészítés ókori mesterei azonban görögök voltak: a források szerint hetvenféle kenyeret sütöttek. az országban. Másfél órán keresztül sül benne a háromkilós kenyér, emi­att más ízharmónia alakul ki ­mondta Balázs András, a pékség tu­lajdonosa, akinek a családja már 1952 óta süti a manapság már nem mindennapinak, hanem különleges­ségnek számító kenyeret. - A három­kilós veknit hétvégére vagy ünnep­ségekre, rendezvényekre viszik az emberek. Több napig eláll, de ma­napság inkább frisset vesz minden­REGINA-MERETU A HAR0MKIL0S TAPAI KENYER I AZ ÉLESZTŐ ÉS A HENGERMALOM FORRADALMA. A kenyér történetében két felfede­zés jelentett nagy áttörést: az egyik az volt, amikor jó 200 évvel ezelőtt egy felfede­zés nyomán elkezdték gyártani az élesztőt, ami gyorsan és biztosan keleszt. 1787-től létezik dagasztógép. A másik fontos - ráadásul magyar - találmány a Mech­wart-féle hengermalom, amely az egész világon elterjedt, mivel forradalmasította az őrlés technológiáját. Fotó: Frank Yvette ki. Ezért nincs igény a régen közked­velt 5-6 kilós kenyerekre sem. A háromkilós kenyér elkészítéséhez szakember szükséges, mert a dagasz­tás kivételével mindent kézzel csinál­nak a pékségben. A kovászolás nyolc óra: az élesztővel összekevert lisztnek és víznek ennyi idő kell, hogy meger­jedjen. Ezután géppel lassan dagaszt­ják a tésztát, amit a táblamunka kö­vet: a szakemberek kiszaggatják és megformázzák a kenyeret. Körülbelül negyven percig pihentetik, hogy meg­keljen. A sütés ideje másfél óra. - Az elkészült vekni héja aranybar­na színű, a hagyományos techniká­nak, a gőzkemencében való sütésnek köszönhetően pedig cserepes és ropo­gós. Röviden ez a titka a legendás há­romkilós tápai kenyérnek - mondta Balázs András.

Next

/
Thumbnails
Contents