Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-18 / 193. szám

101A pénz beszél Hétfő, 2008. augusztus 18. NETTÓ HÚSIMPORTON LEHET AZ ORSZÁG Akár kétmilliárdos bírságot is kiszabhatnak a fogyasztóvédők MINDEN ELMARASZTALÁST NYILVÁNOSSÁGRA HOZNAK A régóta elmaradó fejlesztések miatt a magyar hústermelés csökkenésére lehet számítani a következő években, miközben globálisan a hústermelés várhatóan képes lesz kielégíteni a világ szaporodó népességének emelkedő húsfogyasztását - írja a Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások 2008. című elemzés. BUDAPEST (MTI) A tanulmány készítői szerint a magyarországi hústermelés versenyképessége csak olyan „óriási nagyságrendű" befektetésekkel valósulhat meg, mint a termelési technológiák korszerűsítése, az állattartó épületek rekonstrukciója - a sertéstelepek mindössze 20 százaléka felel meg az uniós minőségi követelményeknek valamint a környezetvédelmi előírások teljesítése. A baromfi- és sertéshústermelés esetében az elavult technológiák, a marhahúsnál pedig a támogatások kedvezőtlen változásai miatt Magyarország számos újabb húsfajta nettó importőrévé válhat a következő néhány évben. A világ hústermelése 2007-ben - az előző évek átlagánál kisebb növekedéssel - elérte a 271 millió tonnát, 2016-ban pedig várhatóan 324 millió tonna lesz. A húsiparban a legnagyobb bizonytalanságot a kiszámíthatatlanul előforduló állat járványok - elsősorban a madárinfluenza megjelenése - okozhatják. Az emelkedő takarmányárak hatására, valamint Oroszország, Japán, Szaúd-Arábia és Kína növekvő fogyasztásának köszönhetően a következő néhány évben - a marha kivételével - a hús világpiaci árának szerény növekedésére lehet számítani. A magyar szarvasmarha-ágazat produktuma a közvetlen támogatások hatására átmenetileg emelkedett az elmúlt években, de a nemzeti kiegészítő támogatások termeléstől történt leválasztásával visszaesés várható. A növekvő termelői költségek hatására a csirkehús ára valószínűleg emelkedni fog a világpiacon. A magyarországi baromfiipar korszerűsítésére nem lehet számítani, így a termelés a jelenlegi szinten marad, sőt az elemzés készítői szerint könnyen előfordulhat, hogy Magyarország a csirkehús piacán is nettó importőrré válik. A sertéshús világpiaci ára kis mértékű emelkedéssel 2011-2012-ben éri el a legmagasabb szintet a következő tíz évben. A 3,7 milliós magyar állomány bővülésére nem lehet számítani, ezáltal a sertéshús versenyképességének javulására sem. Magyarország várhatóan megmarad a 2005 óta tartó nettó importőri pozíciójában. • A hazai baromfiipar korszerűsítésére nem lehet számítani ILLUSZTRÁCIÓ: TÉSIK ATTILA Szeptembertől szigorodnak a kereskedelmet szabályozó törvények. A fogyasztóvédelmi bírság felső határa 2 milliárdra nő, a jogerős döntéseket kivétel nélkül nyilvánosságra hozzák. Még erősebben nyitnak a „megelőzés" irányában - mondta Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója a múlt héten Szegeden. DOMBAI TÜNDE - Évente még mindig 100-120 ezer panasz és kérdés fut be a fogyasztóvédelemhez, aminek a fele abból áll, hogy ismertetjük a fogyasztóval a jogait - mondta tapasztalataikról Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója lapunknak Szegeden. Visszatérő probléma, hogy bár javult a nyugtaadási fegyelem, a vásárlók gyakorta kukába dobják a nyugtát vagy számlát, és vele együtt automatikusan azt a jogosítványukat, hogy érvényesítsék indokolt kifogásaikat. Nem követelik meg tartós fogyasztási cikkek magyar nyelvű használati útmutatóját. Általában az is jellemző, hogy ha valaki észreveszi a megkárosítást, rálegyint arra a „pár forintra". Amíg nem elég tudatosak a fogyasztók, szükség van a szigorú hatósági érdekvédelemre. Gyors és hatékony lépést pedig szigorúbb törvényekkel lehet tenni a fogyasztók védelméért - elsősorban tehát bírsággal és a nyilvánosság erejével. Módosul szeptemberben a fogyasztóvédelmi törvény: a bírságolási plafont 2 milliárd forintra emeli. Új az is, hogy nyilvánosságra hozzák az összes jogerős határozatot. Jogerő nélkül azokat is, amelyek az egészségre veszélyes termékekre vonatkoznak. Szeptemberben a legnagyobb változást a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó törvény hozza. Alapelve az, hogy mérlegelni kell, mennyire volt szándékosan félrevezető a szolgáltató, forgalmazó információja, ami megtévesztette a fogyasztót. Azt is vizsgálják ezentúl, milyen agresszív kereskedelmi technikákkal támadják a vevőt, hogy vásárlásra „kényszerítsék". Megnézik a fogyasztó felkészültségét is. A főigazgató felvetésünkre, miszerint az eddiginél jóval több vitás helyzetet teremt az új rendelkezés, optimistán válaszolt: a kezdeti nehézségek után következetesebb jogalkalmazásra számít. Wittich Tamás a törvényben rögzített három „megelőző" intézkedést is jónak tartja a bírságolás helyett. Ilyen új eszköz a „hatósági szerződés", amikor a szabálytalankodó szolgáltató ígéretet tesz a hatóságnak: miként orvosolja a jogsértést. A másik a „fogyasztóvédelmi karta", amelyben a vállalkozások, a fogyasztói érdekképpultot, hogy az rendezze a vásárlói panaszokat.) A harmadik megelőző eszköz: a bizalmi légkör megteremtése. A fogyasztóvédelmi hatóság ugyanis tisztában van vele, hogy a jogsértések nagy része nem szándékos, hanem inkább tájékozatlanságból fakad. Éppen ezért rendszeresen informálják a szakmai szervezeteket. B Sok kicsi sokra megy A kánikula akcióban eddig 1500 ellenőrzést végeztek a régióban. Főként szabadtéri rendezvényekre koncentráltak. Nagy arányban, 72 százalékban találtak kifogásolni valót, 170 esetben - összesen 9000 forinttal - károsították meg a vevőket. Ezek számolásból, mérésből eredő pontatlanságok voltak, főként Italoknál. Igaz, olyan is előfordult, hogy egy büfé a szomszéd asztal fogyasztását is felszámolta. viseletek és a hatóság fogyasztóbarát többletszolgáltatásokról állapodik meg. (A főigazgató példát is említett: nemrég egy bevásárlóközpont összes bérlője felhatalmazott egy közös vevőHasonló szándékkal felállították a Fogyasztóvédelmi Tanácsot, amelyben szakmai szövetségek, a fogyasztóvédelmi érdekképviseletek és a hatóság működik együtt. Wittich Tamás: Munkánk jelentős része abból áll, hogy ismertetjük a fogyasztóval a jogait FOTÓ: DM/DV JÖN AZ EGYSÉGES, SZÁ 1ÉK0S SZJA? Egységesen 20 százalékos, 15 millió forint feletti jövedelemnél 30 százalékos szja-kulcsot, a különadó és később az iparűzési adó eltörlését, az áfa 23 százalékra történő emelését, a munkaadói tb-járulékok10 százalékpontos mérséklésétjavasolják az adószakértők. BUDAPEST (MTI) A múlt héten Budapesten sajtótájékoztatón ismertetett, a Deloitte, az Ernst and Young, a KPMG és a PWC szakértői által összeállított javaslatban szerepel még a minimálbér adómentességének megszüntetése és értékalapú ingatlanadó bevezetése is. Az adórendszer érdemi átalakításához a szakértők elengedhetetlennek tartják az újraelosztás tavalyi, a GDP 40 százalékát is kitevő mértékének az első évben legalább 1,5-2,5, középtávon 4,2-4,5 százalékpontos csökkentését, a költségvetési kiadások mérséklését, a feketegazdaság visszaszorítását és az adórendszer egyszerűsítését. Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója ismertette: a javasolt intézkedések a bevezetésüket követő első évben már egy százalékponttal, akár 4,5 százalékra növelhetnék a GDP bővülési ütemét. László Csaba, a KPMG partnere ismertette: a javaslat jelentős, 1000-1100 milliárd forintos költségvetési hatása miatt a lépéseket nem egyszerre, hanem 2-4 év alatt javasolják megvalósítani. A szakértő szerint a 270 milliárd forintos többletbevételt jelentő áfa emelésének átmeneti inflációs hatása még vállalható. Lőcsei Tamás, a PWC adópartnere elmondta: szükség van a bevételen alapuló jövedelemátalányok - eho, egyéni vállalkozó, őstermelő - megszüntetésére, és a munkáltatói tb-járulékok csökkentésére úgy, hogy a nyugdíjbiztosítási járulék 24-ről 19 százalékra, az egészségbiztosítási peEllentétek és találkozások A szaktárca szerint az adószakértők és adótanácsadók által közösen kidolgozott adóreform-javaslat több eleme találkozik a kormányzati elképzelésekkel. Ezek közé tartozik a feketegazdaság visszaszorítása, az adórendszer egyszerűsítése, a foglalkoztatás adóterhelésének mérséklése. A Pénzügyminisztérium szerint ugyanakkor a javaslat a jövedelmi viszonyokban olyan átrendezést tervez, ami elsősorban az alacsony és a közepes keresetűeket sújtja, és lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza a magasabb jövedelemmel rendelkezőket. Megszűnne ugyanis az adójóváírás, a személyi jövedelemadó alsó kulcsa pedig 18 százalékról 20 százalékra emelkedne. dig ötről nulla százalékra csökkenjen. Ezzel együtt a tételes egészségügyi hozzájárulás jelenlegi 1950 forintról 8000 forintra emelését javasolják. A munkavállalóknál és munkáltatóknál 15 millió forintra emelkedne az egységes tb-j árulék-plafon. Meggondolásra érdemesnek nevezik a háromszázalékos munkáltatói járulék megszüntetését, illetve az 1,5 százalékos munkavállalói járulék megemelését 1,5 vagy 3 százalékponttal. Rencz Botond, az Ernst and Young partnere a vállalkozásokat érintő javaslatok közül említést tett még a tőkejövedelmek egységes, 20 százalékos adójáról a jelenlegi 25, illetve 35 százalék helyett, illetve a kis adók innovációs, kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs járadék - megszüntetéséről. Az azonnali forrásteremtő intézkedések közé tartozik az adójóváírás megszüntetése - ezt tényleges rászoTILTAK0ZÓ SZAKSZERVEZETIK. Elfogadhatatlannak tartják a szakszervezeti szövetségek az adómódosítási javaslatokat, véleményük szerint ezek egyértelműen hátrányosan érintenék az alacsony keresetű munkavállalókat, és csak a magas jövedelműeknek, valamint a nagyvállalkozásoknak kedveznének. A szakszervezeti vezetők határozottan elutasították az áfa és a egészségügyi hozzájárulás (eho) emelésére, a különadó eltörlésére és az egységes 20 százalékos szja-ra vonatkozó adótanácsadói elképzelést. rultsági aiapú szociális támogatás váltaná fel -, az eho, a munkavállalói nyugdíjjárulék-plafon és az áfa emelése, az értékalapú ingatlanadó bevezetése, valamint a hatósági ellenőrzések szigorítása.