Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-18 / 193. szám

Szombat, 2008. augusztus 16. Aktuális 18 A MOL ÉS AZ EXXONMOBIL PRÓBAFÚRÁSOKAT KEZD Építik a fúrótornyot már Mindszenten is szerelika fúrótornyokat -te Folytatás az 1. oldalról A megyét érintő vállalkozásról a Mol társasági kommunikációs részlege tájékoztatta lapunkat. Megtudtuk: a mindszenti feltárás a makói medencében folyó munka része - a Makói-árok 106. és 107. blokkjában kezdenek próbafúrásokat. Amint arról többször is írtunk lapunkban, öföldeáknál jártak először sikerrel a szakemberek, akkor még a kanadai Falcon Oil magyar cégének, a TXM-nek az irányításával. Az, hogy szénhidrogén van ezen a területen mintegy 4300 méteres mélységben -, ismert, az azonban nem, hogy ezek a források alkalmasak-e ipari értékű, gazdaságos, vagyis kereskedelmi célú kitermelésre. A jelenlegi • • Kitermelték a földet, 7 7 majd leaszfaltozták a területet. Molnár István munkák során a gázkincs kitermelhetőségének mértékéről is képet kapnak a szakemberek. Pontos becsI Gáztörténelem A Makói-árokkal kapcsolatos kutatásokat a kanadai Falcon Oil 8t Gas Ltd., illetve annak magyar leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. kezdte 2005. december 29-én. 2007 májusában a Falcon megkapta, mintegy 100 ezer hektárra, a kitermelési koncessziót a magyar kormánytól. Azóta a fejleményekről már többször beszámoltunk lapunk hasábjain. A makói diót nehéz feltörni (kemény kőzetben van a szénhidrogén), pedig a mélyben több mint 1500 milliárd köbméterrel Európa leggazdagabb gázmezője „rejtőzik". Az ExxonMobil idén áprilisban vásárolt részesedést (mintegy 300 millió doilárról szól a termelési-fejlesztési megállapodás) a vállalkozásból. Erről a The Wall Street Journal Europe és annak nyomán az MTI is hírt adott. Fotó: Tésik Attila léseket csak ezután hoznak nyilvánosságra, és a kitermelés startjának időpontját a kutatás sikeressége szabja meg. Az épülő kút elnevezése Mindszent-3, a fúrás kezdése a közeljövőben várható. Hevesi Tamás mindszenti jegyzőtől megtudtuk: folyamatban vannak a szakhatósági hozzájárulások, és a város nagy reményeket fűz a most kezdődött beruházáshoz. Munkahelyteremtésre és iparűzési adóra számítanak, de azt is hozzátette: erről még korai nyilatkozni. A Mol-nál ezt a következőkkel egészítették ki: amennyiben a kutatási program sikeres lesz, s megindulhat a kitermelés, a közvetlenül befizetett helyi iparűzési adó az érintett település bevételeit gyarapíthatja. Mértékét a feltárt gáz minősége és mennyisége is meghatározza. - Már tavasszal érkeztek teherautók és gépek - emlékezett a telekszomszéd, a közeli tanyán élő és a környező földeken gazdálkodó, 70 esztendős Molnár István és felesége, a 71 éves Éva néni -, szinte remegett a környék a súlyuk alatt. Kitermelték a földet, majd leaszfaltozták a területet; a most zajló építkezést, ahogy figyeltük, két hete kezdték. BÁTYI ZOLTÁN Webkalapács Más szemléletre van szükség, mint húsz-huszonöt éve Vásárhely iparának. Ugyan mit szólt volna az a Hódgépnél dolgozó szakmunkás bácsi, aki a nyolcvanas évek elején egy nagykalapáccsal püfölt bizonyos méretes vasdarabot a sikeres munkaverseny jegyében és egy utánfutó előállítása érdekében, ha megszólítom: csak halkabban, szakilcám. Mert amit maga művel, az jó húsz év múlva már csak a múlt lesz, anyagigényes, környezetszennyező, el sem adható termék. Tanuljon inkább komputerül, mert Hódmezővásárhelyen weboldal hozza a hasznot, világhálóra csimpaszkodik a siker. Gyanítom, fürge rókalábak után kellett volna néznem, hogy elugorjak • • Más szemléletre az előbb már említett vaskalapács 7 7 Van szükség, elől, és még most is dadogva venném a levegőt, ha az öregúr utolér. Pedig a világ fordult akkorát, hogy 2008 nyarán mi már iwiwül beszélünk, MSN-felhasználókról nyitunk vitát, s azon mesterkedünk, hogy olyan website-ot hozzunk létre, ami leginkább kielégíti az internetezők igényeit. Bevallom, a most felsorolt fogalmak egy részével jómagam sem vagyok igazán tisztában. Ám jelen esetben nem is ez a lényeg. Sokkal inkább az, hogy Hódmezővásárhelyen létezik egy közösség, amelyik oly magas szinten használja a csúcstechnológiát, hogy az már irigylésre méltó. A Generál Média Kft.-ről van szó, ahol egy évvel ezelőtt még csak 22 dolgozót foglalkoztattak, ma már hatvannál is több embernek adnak munkát. De az sem vitás: a Holman testvérek által alapított cég a hazai internetforgalom harmadát generálja weblapjaival, vagyis csúcstechnológiában ért el olyan csúcseredményt, amivel méltán hívja fel magára a figyelmet. Titkuk? Mondhatnám: ezernyi. Mondhatom: mégis elleshető. Jó ötlet, lcezdeményezőkészség, kiművelt szaktudás, bátorság, gondolom, némi kis szerencse, és persze hatalmas hit, önbizalom szükségeltetik ahhoz, hogy valaki egy ilyen pályára lépve reménykedjen abban: hatalmas gólokat rúghat riválisai hálójába. A vásárhelyiek megtették, és biztosra veszem, olyan szörnyűségekre, mint pesszimizmus, „úgysem fog sikerülni effektus", egy percet sem pazaroltak. Mint ahogy nem sírták vissza a múltat, nem búsborongtak azon, milyen is volt régen, amikor még nagykalapácsok verték a vasat, hanem előre nézve látták meg: a számítástechnikás, szép új világnak egészen más eszközökre, más szemléletre van szüksége, mint húsz-huszonöt éve Vásárhely iparának. Merészségüket, kitartó munkájukat dicsérem most, nem nehéz kiolvasni a sorokból. És sokakat buzdítok arra - kövessék a vásárhelyi sikerkovácsokat, mielőtt még a web, a site, a pontcom, meg még ki tudja, mi is arra a sorsra jut ebben a technikai szuperpörgésben, amilyet az ipartörténet a nagykalapácsoknak szánt. 850 millió az adóhivatalra MUNKATÁRSUNKTÓL Az APEH regionális igazgatóságának szegedi, Bocskai utcai épületegyüttesét áprilisban kezdte felújítani a közbeszerzésen kiválasztott zalaegerszegi székhelyű vállalkozás. A bruttó 850 millió forint értékű munkákat az adóhatóság központi beruházási és ellátási főosztálya felügyeli. A majdnem 30 éves irodaházban - az ügyfélszolgálat. hat évvel ezelőtti korszerűsítését kivéve - csak javításra költöttek. Idén cserélik a teljes fűtési rendszert, az elektromos- és a vízhálózatot, valamint az épület biztonságtechnikai rendszerét. Az elavult homlokzatot hőszigetelik, korszerű külső és belső nyílászárókat szerelnek be. Modern lifteket építenek be, az alagsor pedig bővül is: új irattárat alakítanak ki benne. Tiszaszigeten este hat órától reggel nyolcig se ki, se be Öt, utasokkal teli személygépkocsit fordított vissza szombat este a szerb rendőr a tiszaszigeti magyar-szerb határátkelőhelyen. Az utasok hiába próbáltak meg mindent, a reggel nyolctól este hatig nyitva tartó határon a sorompó másnap reggel nyolcig leeresztve maradt. (MÁH ZOLTÁN Tiszasziget, magyar-szerb határ, szombat este hat óra. A magyar határrendész egy perccel korábban elindult a „kimenő" oldal sorompója felé, pontban hat órakor egy távirányítóval leengedte a „kiutat" elzáró sorompót. Magyar oldalon egyébként B Lovak a motortérben? nincs kilépni akaró jármű vagy gyalogos, azaz a leeresztett sorompó senkit nem kényszerít megállásra. A másik, a szerb oldalon hatkor szintén bezár a határ. Ott a sorompó öt, Magyarországra belépni akaró, utasokkal teli személygépkocsi előtt ereszkedik le. Hiába álltak már ott hat óra előtt, a szerb határrendészek szíve nem esik meg rajtuk, visszafordítják őket. A szombat este Magyarország területére Tiszaszigetnél belépő utolsó személygépkocsi vezetője szerb állampolgár. - Negyedórával korában álltam meg, és épphogy átcsúsztam - mondja tört magyarsággal a kikindai rendszámú Zastava ablakán kikönyökölve Dragan. Hat órakor még vagy háromtucatnyi személygépkocsi áll a senki földjén orral Magyarország felé. 20-30 percet kell várniuk, hogy beléphessenek Magyarországra. A többség nyugodt, hisz itt még mindig jobb, mint Röszkénél 4-5 órát várni. Ráadásul a határátkelőhely területe gondozott, nincs szemét, és senkinek a fejében nem fordul meg, hogy vécé helyett az út menti árokban vagy bokorban végezze el a „dolgait". Sántha Ferenc feleségével és a néhány méterrel mögöttük álló Fülöp Mihályék a görög tengerparttól tartanak haza, Dabasra és Biharkeresztesre. Sántháék „kifelé" négy órát várakoztak Röszkénél, visszafelé meg sem fordult a fejükben, hogy ugyanazon az úton jöjjenek. Fülöpék viszont ugyanúgy, mint kilépéskor, ezúttal is Röszkét választották. De módosítottak. Horgosnál, a kanizsai elágazásnál álltak be az 5 kilométer hosszú sor végére, majd villámgyorsan elindultak Kanizsán át Tiszaszigetre. - Nem tudtuk, hogy ez a határ csak hatig van nyitva - mondja Fülöpné, amikor megjegyzem, jól kiszámították, a görög tengerpartról indulva épphogy nyitva találták a határt. Mázlink van! - Most szerencsénk volt, de már kétszer jártam úgy, hogy a szerbek hat órakor lecsukták előttünk a sorompót, és a túloldalon ragadtunk - mondja a szegedi Kádár László, aki feleségével együtt rendszeresen használja a tiszaszigeti átkelőt, általában rokonokat látogatnak. Sándor Tímea gyalog megy át a határon, magyarkanizsai rokonokhoz igyekszik, a férje hozta idáig. A többséghez hasonlóan ő is gyakran használja ezt a határátkelőt. A szerb oldal már hat óra után néhány perccel elnéptelenedett, a magyar oldalt fél hétkor hagyja el az utolsó kocsi, a fentebb említett zastavás. Nyitás 14 óra múlva, reggel nyolckor. B RÖSZKE: BELÉPÉS 4-5 ÓRA UTÁN. Szombaton és vasárnap 4-5 órát kellett várakozniuk a Magyarországra belépőknek a röszkei magyar-szerb határátkelőhelyen. A kilépő forgalom folyamatos volt. szerencséjük volt, hat előtt becsúsztak a senki földjére Fotó: Schmidt Andrea " - Mit gondol, lovakat rejtettem el a motortérben!? - csattan fel egy autó vezetője - mint később kiderül, a szegedi Bukovec Áron -, amikor a vámos egyébként udvariasan arra kéri, nyissa ki a csomagtartót és a motorházat. A férfi azt mondja, azért „akadt" ki, és azért veszekedett a határon, mert a határrendész húsz percig vizsgálta hármójuk útlevelét és a személygépkocsijuk papírjait, amiket újból elkért tőlük. A férfi nem érti, miért nincs könnyített ellenőrzés, szerinte a schengeni határon sem lenne muszáj az összes belépő utasnak és járműnek az adatait „bevinni" a központi adatbázisba, ami tulajdonképpen a várakozást okozza.