Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-02 / 180. szám

Szombat, 2008. augusztus 2. Szieszta - Programajánló 115 NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1916-ból. MUNKflTÁBSÜHKTÓt LELŐTTE SZERETŐJE ÉDESANYJÁT. Kocsis Magdolna „asszonynővérének" férje orosz fogságban sínylődött, ő meg „egy dezentor huszárt, aki a harctérről meg­szökött, rejtegetett magánál". Ezt nem lehetett tovább titkolni, mert „Kocsis Magdának a szeretője: Tandari Sándor tizenkilenc esztendős kömíves, megtud­ta, hogy Szabados Lajos huszár a másik, szobában van". A Kocsis lányok biztos­ra vették, hogy a kőmíves anyja, özvegy Tandari Jánosné jelentette föl a huszárt, ezért bosszút forraltak. Magda Csongrá­don megleste a Nagy utcán a szeretője édesanyját, „egy becsületes, dolgos munkásasszonyt, és ötször rálőtt". A Szegedi ítélőtábla másfél évi börtönre ítélte a lányt, (május 4., csütörtök) KLEBELSBERG SZEGEDEN. „Gróf Klebels­berg Kuno vallás- és közoktatásügyi ál­lamtitkár hétfőn reggel 7 óra 23 perckor Szegedre érkezett, ahol a városháza bi­zottsági termében megtartott bizalmas tanácskozáson elnökölt. Az állami ipa­rostanonc-iskola és ezzel kapcsolatos internátus, a rokkantiskola, tüdő­vész-szanatórium és mezőgazdasági népiskola felállítása került szóba. Egy óra után az államtitkár tiszteletére dr. Somogyi Szilveszter polgármester a Kass-vigadó különtermében ebédet adott... Az államtitkár és kísérete este kilenc órakor a gyorsvonattal Temesvár­ra utazott." (május 16., kedd) SZUBLIMÁTOT IVOTT. „Egy 18 esztendős szegedi úrileányt szállítottak hétfőn este tíz óra tájban a mentők a városi közkórházba. A leány egyik barátnője lakásán szublimátot ivott... A Délma­gyarország munkatársa kinyomozta az életunt leány tettének indító okait." Tamás Rezső riportjából kiderül: a Maros utca 45. számú házban élő F. A. szerette volna követni bátyját, aki P. G. néven a Vígszínház tagja. Szülei (főleg apja, a nyugalmazott gazda­tiszt) ellenezték, hogy színésznő le­gyen, ráadásul szerette B. L. önkén­test, azt a kassai fiút, aki „a szegedi 13. lógyüjtő parancsnokházhoz" volt beosztva és náluk szállásolták el. Az önkéntest azonban elhelyezték Sze­gedről. Ez volt az utolsó csöpp a po­hárban. (június 6., kedd) GYORSVONAT. A „városi tanács hétfői ülésén dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester indítványára elhatározta a ta­nács, hogy a budapesti vonatok me­netrendjének megváltoztatását fogja kérni a kereskedelemügyi miniszter­től". A városi tanács a „reggel hat óra­kor induló és délután hat órakor érke­ző gyorsvonatok visszaállítását" kez­deményezi. Ugyanakkor a Temesvár és a közbeeső városok tanácsát ha­sonló „felírat szerkesztésére" szólítja fel. (augusztus 1., kedd) NŐI TORONYŐRÖK MAKÓN. A városi ta­nács Makón úgy döntött: „az egyik to­ronyban Szabó Jánosné, a másikban Bencze Sándorné a toronyőr. Ök az el­ső női toronyőrök Magyarországon." (augusztus 6., vasárnap) GŐZFÜRDŐ: CSAK 3 NAPON. A városi ta­nács ülésén Bokor Pál polgármester-he­lyettes a szénliiányra való tekintettel ja­vasolja, hogy „szeptember 3-ától kezd­ve a gőzfürdő üzemeltetését heti három napra korlátozzák". A tanács elhatároz­za, hogy a fürdőt csak pénteken, szom­baton és vasárnap üzemeltetik. Viszont ha Tatáról és Sziléziából a város nem tud szenet beszerezni, akkor a „gőzfür­dő üzemét teljesen beszüntetik" sőt „a víztelep kivételével a többi városi üzem működését is beszüntetik". (szeptemberi, péntek) További »farttvácíök, F01ÚK ő íénraról ar snísrBeíos! www.delmagy3r.hu 86 év történelem „A legtökéletesebb és legteljesebb élet­pálya után, amely embernek eddig megadatott, 1916. november 21-én este 9 órakor meghalt I. Ferenc József, Ma­gyarország apostoli királya és Ausztria császára. Patriarkális kort élt meg, au­gusztus 18-án töltötte be életének 86. évét. Eseményekben fejedelmien gaz­dag, nemzetek sorsával együtt fejlődő életének határkövei: 1848. december 2., amikor V. Ferdinánd unokaöccse ja­vára a trónról lemondott, 1867. június 8., amikor magyar királynak megkoro­názták és 1914. július 28., amikor Szer­biának a hadat megüzent..." - kezdő­dik a nekrológ. Riportszerűen foglalja össze a szegedi újság belső oldalain az utolsó napokat: ismerteti az orvosi jelentést, az utolsó Ferenc József részt vett a szegedi Somogyi-könyvtár avatásán FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYTORTíNETI GYUJTEMENY zönség megilletődötten vett tudomást a gyászos eseményről. A zenekarok azon­nal elhallgattak, félbehagyták a játékot. A üsztek szótlanul eltávoztak a kávéhá­zakból és vendéglőkből. Csakhamar üres lett minden nyüvános helyiség. Az egész városra ránehezedett a gyász bo­rúja." Arcél: Vásárhelyi Júlia A Délmagyarország alapító munkatársa, Vásárhelyi Júlia Hódmezővásárhelyen született 1891. március 17-én. Kereskedelmi tanfolyamot végzett Szegeden. Az újságírói munkát 191A-től hivatalira váltotta. Juhász Gyula 1915-ben verset írt neki: Szonett Júliához. 19A0-ig Szegeden, 19A1-től Budapesten hivatalnokoskodott, 19A5-től a rádió és fővárosi lapolt munkatársa volt. Budapesten hunyt el 1966. február 2-án. íróként is Ismerték: elbeszéléskötetei közül a Mária és más nők címmel jelentkező elbeszélés 1912-ben, az Asszonysorsok című 191A-ben Szegeden jelent meg. kihallgatást a schönbrunni kastélyban, beszámol a trónörökösnek a halálos ágynál tett látogatásáról, a betegség le­folyásáról, a minisztertanács üléséről, az osztrák és a német lapokban olvasha­tó méltatásról, a gyászhír hatásairól is. „Szegeden este tizenegy órakor ter­jedt el a király halálának híre. A Délma­gyarország nyomban szétküldötte a ká­véházakba írógépes tudósításait. A kö­A király az árvíz után Szegeden címmel visszaemlékezést közöl. Szegedi látogatások „Nagy lelkesedést keltett nemcsak Szegeden, de országszerte is már a hí­re, hogy a legelső magyar ember sze­mélyesen fölkeresi a legelső magyar várost súlyos szerencsétlenségében..." Pálfy Ferenc polgármester üdvözölte a királyt. A válasz: „Szívem fájdalma vezetett ide. Jómagam is látni óhajtot­tam a szerencsétlen város bajait, melynek üdvét mindig szívemen hord­tam. Azonban remélem, hogy Szeged újra fel fog épülni..." - simogatnak az 1879-es mondatok. A szegedi királynapokat, vagyis az új­jáépített Szegeden tett három napos láto­gatás szépségeit ugyancsak az emléke­zetbe idézi: „1883. október 14-én délelőtt 11 órakor érkezett meg a király, hogy ta­núja legyen, mint emelkedett az árvíz ál­tal elpusztult Szeged helyébe új város, mint keletkezett új élet a romokon..." Manifesztumtól a koronázásig Károly király Népemhez! című manifesz­tuma ismertetésével indul a következő lapszám. Az aktualitásokról és hang­súlyokról árulkodnak a címek: Károly király trónralépése, VB. Károly, Az új ki­rályi pár fogadta a hódolatot és a részvé­tet, A miniszterek formai lemondása, Udvari méltóságok távozása, Az új trón­örökös, Az új király; November 30-án te­metik Ferenc Józsefet, A betegség, A kra­jovai győzelmet még jelentették a király­nak, A halál oka, Európa részvéte, A bi­rodalmi kancellár részvéttávirata, A csá­szárváros gyásza, A főváros részvéte, A hivatalos lap a király haláláról, Össze­hívják a képviselőházat és a főrendihá­zat, Szeged gyásza; Ferenc József megko­ronázása, Adomák az elhunyt király éle­téből, A király és katonái. Károly király hadparancsa, Vilmos császár hadparancsa, December 6-án lesz a koronázás - ez már a november 24-i, pénteki címlap. A királyi házzal már csak négy újságoldal foglalkozik: az élet visszazökken a - második teljes háborús évben - megszokott kerékvágásba. KRONOLÓGIA: 1916. Január 21.: Az Osztrák-Magyar Monarchiában az eddigi 50 évről 55 évre emelik föl a hadkötelezettség korhatárát. Febru­ár 11.: Bemutatják a Délmagyaror­szág főszerkesztőjének, Szalay Jó­zsefnek a Cserzy Mihállyal együtt írt, Ugarimádás című színmüvét. Au­gusztus 27.: Románia hadat üzen az OMM-nak, és a Vöröstoronyi-szoro­son át betör Erdélybe. December 30.: IV. Károlyt megkoronázzák a budavári Mátyás templomban. De­cember 31.: Az antanthatalmak el­utasítják a központi hatalmak de­cember 12-1 békejegyzékét. Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1916 (7. rész) MEGHALT A KIRÁLY, ÉLJEN A KIRÁLY ÚJSZfiSZÍ HONA Gyászkeretben, súlyos fekete betűkkel jelenik meg lapunk november 22-i, szer­dai számában a név: I. Ferenc József. A SZEGEDE TIGRISEK * A lap álnéven tudósító munkatársa, Homo beszámol a dél-er­délyi és dél-bánsági, 2000 méteres magaslatokon vívott harcokról. Beszámolóját azzal zárja, hogy „szeptember 7-ike óta veszek részt az itteni harcokban. Minden fontosabb esemény a szemem előtt játszódott le, ezért méltán vallhatom, hogy e harcokról szóló elismerések nagyobb része a mi derék öreg népfelkelőinket illeti". A tudósítás ezzel megszakad, és az újságoldal negyedén két hasáb üres marad. Műkö­dött a cenzúra. KASS-SZÁLLÓ • „A Kass-vigadó, melyet Steinhardt és Lang tervei nyomán 1897-ben kezdett építeni a tulajdonos, Kass János és amelyet 1898 május elején nyitottak meg, holnaptól a Kass-szálló nevet viseli" - jelenti lapunk november 16-án. - „Kass János, az impozáns épület felső traktusát, ahol eddig a Lloyd-társulat és az Otthon klubhelyisége volt, átépíttette és hatvan szobával rendelkező szállót helyezett el benne... Hideg-meleg víz minden szobában, amelyek központi fűtéssel vannak el­látva. Az emeleti részek összes helyiségei: a pompás téli kert, az ízléses, kényelmes hall, a méretiben is impozáns étterem szintén központi gőzfűtéssel vannak ellátva, ezenkívül azzal a csínnal, finomságokról tanúskodó előkelőséggel berendezve, ami méltán dicséri Kass Jánosnak ismert szépérzékét..." Kilencvennégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bo­csátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visz­szaszámlálásként, időutazásra hív­juk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését át­lapozva fölvillantjuk, milyennek lát­tatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hetedik állomása: 1916.

Next

/
Thumbnails
Contents