Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-15 / 191. szám

18 I Sport Péntek, 2008. augusztus 15. A NEMET KAJAK-KENU VÁLOGATOTT MEG NEM ERKEZETT MEG PEKINGBE Angyal: Érezzük Koló hiányát A Hétfőn a selejte­zőkkel megkez­dődnek a pekingi olimpia kajak-ke­nu versenyei. A magyar csapat tagjai napi két edzéssel készülnek a rajtra, és ha te­hetik, a helyszínen szurkolnak hon­fitársaiknak. Angyal Zoltán szövet­ségi kapitánnyal még a magyar-né­met női kézilabda-mérkőzés után beszélgettünk. MÉHES GÁBOR (PEKING) - Kapitány úr, csak kiszurkoltuk a győzelmet! - Nagyon örülök, hogy a hajrában fordítani tudtak a lányok. Egyébként is szeretem a kézilabdát, az ilyen meccseket pedig különösen. Szeret­nék az oroszok elleni rangadóra is ki­jönni, mert a jövő héten már nem lesz rá lehetőségünk. - Minden rendben a csapat körül? - Lekopogom, eddig semmi váratlan nem történt, remek a hangulat. Ha jól tudom, Janics Natasáék például egy kisebb ünnepségre készülnek, és ép­pen azon törik a fejüket, hogy mivel lepjék meg Szabó Gabit a huszonket­tedik születésnapján. Vasárnap érkez­tünk, ezért az átállással akadnak még problémák, többen is jelezték, hogy éjszakánként nem tudnak aludni. Biz­tos vagyok abban, hogy a verseny kezdetére mindenki kipiheni magát. - Belakták már a pályát és környé­két? - Ideális feltételek között tudunk edzeni, igaz, az evezős események mi­att csak este hat óra után tudunk fel­menni a versenypályára. Jó a szállás és az étkezés is, nincs okunk panasz­ra. Ügy látom, a többség már várja a rajtot, az edzők pedig finoman kezelik a tanítványaikat. Sári Nándor azért az edzések alatt így is naponta több mint PROGRAM PÉNTEK (7. NAP) 7.30: műugrás, női 3 m, selejtezők (Barta Dóra, Kormos Villő) 9.30: súlyemelés, női 75 kg (döntő) 11: vízilabda, nők, B csoport (Magyar­ország-Görögország) 11.37: íjászat, férfi egyéni (döntő) 12: cselgáncs, női +78 kg és férfi +100 kg (döntők) 12.30: tollaslabda, női páros (döntő) 12.37: úszás, női 50 m gyors, előfu­tamok (Dobár Éva) 12.45: kerékpár, férfi pályacsapat­sprint (döntő) 12.57: úszás, férfi 1500 m gyors, előfu­tamok (Kis Gergő) 13: súlyemelés, férfi 85 kg (döntő) 13.30: vívás, férfiak, párbajtőr, csapat (döntő) 14.45: kézilabda, nők, B csoport (Magyarország-Oroszország) 15: atlétika, férfiak, súly (döntő) 16.45: atlétika, női 10 000 m (döntő) SZOMBAT (8. NAP, HAJNAL) 3: atlétika, férfi 20 km gyaloglás (döntő) 3: vívás, női tőrcsapat, negyeddöntő (Magyarország) 4: tollaslabda, női egyes (döntő) 4: úszás, női 200 m hát (döntő) 4.07: úszás, férfi 100 m pillangó (döntő) 4.10: atlétika, női rúd (Molnár Krisztina) 4.13: női 800 m gyors (döntő) 4.36: úszás, férfi 50 m gyors (döntő) 4.40: atlétika, férfi diszkosz, selejte­zők (Fazekas Róbert, Kővágó Zoltán, Máté Gábor) 6: sportlövészet, férfi gyorstüzelő pisztoly (döntő) 6.10: atlétika, női 400 m, előfutamok (Petráhn Barbara) 7: vitorlázás, férfiak, finn dingi (1. futam), nők, yngling (l.futam) jtgÉÍÖiPP* Sun angyalnak gyakran eszébe jut kolonics, aki mindenkinek hiányzik húsz kilométert kerékpározik, kis túl­zással csupa csont és bőr. - Akkor a zrikák sem maradhatnak el... - De nem ám! Amikor Nándi befeje­zi a lányok edzését, Kadler Gusztáv­val, a szövetség alelnökével készenlét­ben állunk a garázs előtt, mint a For­ma-l-es versenyek szerelői. Imitálunk egy gyors kerékcserét, Nándi pedig már indulhat is a fiúk foglalkozására. - Elkészült az előfutamok rajtlistá­ja? - Egyelőre még nem, de a tavalyi vi­lágbajnokság eredményei alapján hozzávetőlegesen kiszámítható, hogy mi vár ránk, nagy meglepetéstől nem kell tartanunk. - Mi hír a legnagyobb rivális néme­tekről? - Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de ők még nem érkeztek meg Peking­be. A hajóik már megjöttek, a ver­senyzők viszont valószínűleg egy má­sik távol-keleti városban edzőtáboroz­nak. Nem láttam még az oroszokat, a franciákat és a dánokat sem. Teljesen természetes, hogy az olimpia előtt mindenki megpróbál taktikázni. Ko­rábban mi is úgy terveztük, hogy előbb Nanjingba megyünk, aztán vál­toztattunk az eredeti elképzelésen. - A magyar küldöttségnek még nincs aranyérme Pekingben. Érzik, hogy a hazai közvélemény megmen­tőként tekint a kajak-kenu válogatott­ra? - Bevallom, ezzel egyáltalán nem foglalkozunk. Ugyanúgy állnának a lányok és a fiúk a rajtgépbe akkor is, Fotó: Karnok Csaba ha már lenne néhány olimpiai bajno­ki címünk, és akkor is, ha nem. Egyébként éppen az előbb nézegettem a ponttáblázatot, szerintem nem ál­lunk rosszul. Olyan országokat elő­zünk meg, amelyekre nem is gondol­na az ember. Természetesen mindnyá­jan őszintén reméljük, hogy mire mi sorra kerülünk, már aranyérmeink is lesznek. - Hasonló érzésekkel várja ezt az olimpiát is, mint a korábbiakat? - Az érzések nem változnak, de nem tagadom, Kolonics Gyuri hiánya min­dennap szóba kerül. Tegnap ahogy sé­táltam a parton, láttam, hogy a kubai kenupáros nagyon szépen megy, és az első gondolatom az volt, Kolóéknak milyen nehéz dolguk lesz. Aztán beug­rott, hogy az élet másképp akarta... Szécsi Zoltán lehúzta a rolót Folytatta jó szerep­lését a sorozatban harmadik olimpiai elsősége begyűjté­sére készülő ma­gyar férfi vízilabda-válogatott. Az ehhez vezető út első állomása a Mon­tenegró elleni döntetlen volt, azt kö­vette a görögökre nézve megalázó diadal, tegnap pedig a spanyolokat verték három góllal Benedekék. MUNKATÁRSUNKTÓL Kemény Dénes csapatára (képünkön Kis Gábor) dupla súly nehezedett: egy­részt kötelező volt legyőzni a mindenki­re veszélyes spanyolokat, másrészt a gólkülönbség sem volt érdektelen. Az olimpia idejére hozott szabály ugyanis azt mondja ki, pontegyenlőség és az egymás elleni döntetlen esetén az dönt - minden jel szerint a magyar és a mon­tenegrói együttes között - a csoportelső­ségről, hogy a következő legjobb csa­pat, jelen esetben a spanyol ellen me­lyikük nyer nagyobb különbséggel. Már a mérkőzés első percei azt mu­tatták, hogy a hispánok jóval na­gyobb játékerőt képviselnek, mint a hellének. El is húztak 3-1-re, de mert a mieink védekezése jelentősen felja­vult, közepes támadójátékkal is bizto­san nyertünk. Hogy mit ér a háromgó­los (8-5) siker, az majd csak a hétfői, Montenegró-Spanyolország találkozó után derül ki. - Ugyan két jól eltalált Molina-lövés­sel ijesztően indult a mérkőzés, én még­sem voltam nyugtalan - kommentálta a látottakat a Szeged Beton VE pólósa, Lehmann István. - Hiába dolgoztuk ki a helyzeteket, a gólszerzéssel hadilábon álltunk. Szerencsére a második negyed­ben termeltek a srácok, és mivel a vé­dekezésünk hatalmas javuláson ment keresztül (Szécsi befalazta kapuját), csalc a győzelem mértéke volt kérdéses. Csak azt sajnáltam, hogy klubtársam, Varga Csuvi bár többször is kísérlete­zett, nem szerzett gólt. A remek védő­munka viszont mindenképp a számlá­jára írandó. A döntőbe várom őket. Magyarország-Spanyolország 8-5 (2-3, 4-2, 0-0, 2-0) Gólszerzők: Benedek, Varga Dénes, Kis g. 2-2, Kiss g„ Kásás, ill. g. Molina 2, Perez, F. Perrone, Minguell. Sallai Ágnes nem csalódott Gyurtában Sallai Ágnes, a vá­sárhelyi Hódtáv SC egykori, a szegedi Toyota Tmax-SZUE jelenlegi, valamint a pécsi ANK jövő­beni hosszútávúszója nagyon örült Gyúrta Dániel 200 m mellen szerzett ötödik, a A*200 m női gyorsváltó ha­todik helyének, és abban is biztos, hogy a 200 m vegyesen a negyedik legjobb idővel a mai fináléba jutott Cseh László ismét felállhat majd a do­bogóra. SZÉLPÁl LÁSZLÓ Sallai Ági soha nem volt sprinter, neki a hosszabb távok jobban feküdtek. Öt kilométeren magyar bajnoki aranyat, 10 km-en pedig bronzérmet őriz vitrin­jében. Nyert Balaton-átúszó versenyt, az ifi Európa-bajnokságról van egy 18., a felnőttről egy 23. helye. a legújabb „hőstette" viszont még friss keltezésű, a sikeres érettségit követően felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetemre, ott a felnőttképzési emberi és erőforrási karon folytatja tanulmányait. Ez azt is jelenti, hogy a Baranya megyei székhe­lyen úszik tovább, többek között a 4><200 m-es női gyorsváltóban hatodik­ként célba érő kvartett tagja, Jakabos Zsuzsanna klubtársa lesz. - Nagyon örültem a lányok pont­szerzésének - értékelt Ági -, hozták a kötelezőt, ennél többet nem lehetett várni tőlük. Másokkal ellentétben én Gyúrta Dániel 200 m mellen elért ötö­dik helyét is jónak mondanám, igaz, ha megússza a két nappal korábbi, előfutamban teljesített Európa-csú­csát, akkor Athénhoz hasonlóan ismét ezüstérmes. Ettől 54 századdal elma­radt. Hogy ennek mi lehetett az oka? Talán Daninak nem kedvez a délelőtti versenyzés, meg az is feltűnt, hogy ez­úttal valamivel lassabban kezdett. Ági egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy 200 m vegyesen Cseh Laci csak a negyedik idővel kvalifikálta magát a mai fináléba. - Nem úszta ki magát, maradt bő­ven benne. Persze ez elmondható a legfőbb riválisairól is. Szerintem Phelpst nem lehet Pekingben legyőzni, alighanem megint világcsúccsal nyer, de utána Laci csap majd célba, meg­előzve a másik amerikait, Lochtét. Ötkarikás SZETEY ANDRAS Képhiba, hanghiba Szinte soha nem szoktam nyilvánosan kritizálni a különböző médiumokat. Két okból. Először is azért, mert én is, mi is hibázhatunk, hibázunk, nekünk sem esik jól, hogyha nekünk esnek egy-egy bakink után. Másrészt: etikai normáim szerint a kollégáit között elvárható az összetartás, újságíró ne szidjon újság­írót, hagyjuk meg ezt a viselkedést mondjuk a politikusoknak. Most mégis kivételt teszek. Azt szó néllcül hagytam volna, hogy egy-két ri­porter - neveket szándékosan nem emlí­tek - bántóan tájékozatlan. Viszont a tegnapi kapitális hibák sorozata több mint bántó. Már-már felháborító, mind a hajnalonként kelő nézőkkel, mind a magyar olimpiai küldöttség eddigi má­sodik legeredményesebb tagjával, a bir­kózásban ezüstérmes Fodor Zoltánnal szemben. Ügy indult, hogy Fodor Zoltán reg­geli elődöntőjét nem közvetítették élő­ben. Azt az elődöntőt, melyben egy magyar azért küzdött, hogy olimpiai aranyért mérkőzhessen, és ugye, eddig Pekingben erre nem sokszor akadt pél­da. Tetézték ezt azzal, hogy ez idő alatt éppen reklámotf!) sugároztak a ma­gyar- spanyol pólómeccs nagyszüneté­ben, és legfeljebb egy percről marad­tunk volna le a harmadik negyed elejé­ről. Nyeltem egyet: gondoltam, ala nem hozzám hasonló sportőrült, az nem né­zi a hajnali közvetítés közben az inter­netet másodpercenként frissítve, hogy meglesz-e a magyar finalista. No meg úgyis végigizgulhatja majd az elődön­töt a vízilabdameccs után. Ám a kom­mentátor unott hangon - legalábbis ah­hoz képest unottan, ahogy közvetíti a pólót - közölte a harmadik negyed ele­jén a „jó hírt": Fodor finalista. Elvéve ezzel mindenkitől az igazi szurkolás esélyét! Hiszen nyilván nem azzal az adrenalinszinttel nézzük végig az is­mert végkimenetelű mérkőzést, mint ha nem tudjuk az eredményt. Ügy érzem: ez a sok százezer, hajnalban kelő em­ber lebecsülése. Aki képes nap mint nap reggel háromnegyed négyre beállí­tani a vekkert, hogy kövesse az olimpi­át, hogy szurkoljon a magyarokért, az­zal nem szabad így bánni. Magamban akkor nyeltem egyet, mondván: aki dolgozik, hibá­zik, sőt az is elképzelhető, hogy nincs igazam. Ám amikor a Fodor Zoltán elvesz­tett döntője utáni eredményhirdetésnél a himnusz, a magyar zászló felvonása és a sportolók ünneplése előtt átkap­csoltak a litván-orosz férfi kosárlabda csoportmeccs negyedik negyedének legelejére, akkor nálam elszakadt a cérna. Ennél nincs lejjebb. Fodor Zol­tán családja persze nyilvánvalóan nem ilyen enyhén fogalmazna... Slusszpoén: az említett - ezek sze­rint kiemelt fontosságú - litván-orosz vége előtt újra kapcsoltak. Hadfi dzsúdós vigaszágas meccsére, ame­lyet követően a magyar a hetedik he­lyen zárt. Ez ám a koncepció! Nem sikerült! MUNKATÁRSUNKTÓL ff A címvédőként in­l\ dult Igaly Diána 1 | nem jutott a döntő­be a női skeetesek között a pekingi olimpián, miután az alapversenyben csak 66 korongot' ért el, és ez kevés volt a legjobb hat közé kerüléshez. - a sport nagyon sok örömet tud sze­rezni az embernek, de tud nagyon sok bánatot is, a mai jó példa az utóbbira. Szomorú vagyok, mert többet vártam magamtól, sokat dolgoztam azért, hogy kijuthassak és itt jól szerepeljek - mond­ta Igaly, aki végül a 13. helyen zárt.

Next

/
Thumbnails
Contents