Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-15 / 191. szám

81 Megyei tükör Szombat, 2008. augusztus 16. BEJÖTT A PAPÍRFORMA: A SZEGEDI KISFIÚNAK MINDENE FÁJ Ádi tegnap a műtét utáni rosszulléttel küzdött Az őssejtbeültetésen átesett szegedi sérült kisfiút, Varga Ádámot - akit a Délmagyarország és a Délvilág is elkísért a kölni gyógykezelésre - tegnap abban a kertvárosi apartmanban látogattuk meg, amelyet a család bérelt egy hétre. Tudtuk, hogy csütörtökön feküdnie kell, de arra nem számítottunk, hogy teljesen legyengült, elesett állapotban találjuk. FEKETE KLÁRA (KÖLN) Szerdán este még úgy váltunk el Vargáéktól, hogy Ádámmal minden rendben volt. Amikor az altatásból teljesen magához tért, nevetett, és kérte, hogy fektessék mellé, a kórházi ágyra két kistestvérét, a nyolcéves Ákost és a pici babát, Árpit. Az orvosok figyelmeztették Tímeát, az édasanyát, hogy a gyerek valószínűleg hányni fog, és még napokig rosszullétekkel küszködhet. Másnapra, csütörtökre pedig szigorú fekvést írtak elő számára. Ennek az az oka, hogy időre van szükség, amíg a gerincvelőben - ide kapta Ádi az őssejteket - lévő nyomás kiegyenlítődik. Ezért fotóriporter kollégámmal úgy döntöttünk, hogy Ádámot kölni otthonában látogatjuk meg, az egymilliós nagyváros egyik kertvárosában, Dellbrückben. Márkus Tímea és az édesapa, Varga István fáradtan fogadott bennünket: szinte egész éjszaka fenn voltak, Ádám egyfolytában hányt, reggel pedig B Józsi, az arany ember Nem írtunk még a 43 éves Kordás Józsefről (képünkön), Varga István munkatársáról, csak a nevét említettük. Ő is villanyszerelő a MÁV-nál, 22 éve dolgozik együtt a most 39 éves Varga apukával, nélküle nem jutott volna ki az öttagú család a Szegedtől 1300 kilométerre lévő Kölnbe. Egy hétre szabadságot vett ki, és saját családját, feleségét és két lányát hátrahagyva Igyekszik mindenben segíteni a barátait. Gyerekeket, csomagokat emelget, órákat vár a kórház folyosóján, és azonnal kocsiba ül, amikor kell. Józsit fotóriporter kollégámmal elneveztük arany embernek. már azt panaszolta, hogy mindene fáj, főleg a lába, a fejét pedig nem is tudta felemelni. Szívszorító látványt nyújtott a mindig vidám kisfiú ebben az elesett állapotban. Az édesanya úgy döntött, ha péntekre nem javul a fia állapota, visszaviszik a klinikára, de azért reméli, erre nem kerül sor, és szombaton indulhatnak haza. Még a szerda este is jól telt: a német vendéglátó, Ursula Normann már másodjára fogadta vacsorával Vargáékat. Ádám is evett egy keveset. Még az egyik szomszéd, Csilla, egy magyar származású asszony is átjött, látni akarta a kisfiút. Ö azzal segíti a szegedi családot az egy hét alatt, hogy tolmácsol nekik. Ursula 46 éves, két egyetemista fiú édesanyja; mindent elkövet, hogy a szegediek jól érezzék magukat. Kávéval kínálja őket, vacsorát főz, holott ez nincs benne a kétszobás, fürdőszobával, konyhával ellátott lakrész árában, a napi 95 euróban. Ákosnak előkereste fiai régi játékait, a kertben két fa közé függőágyat feszített ki, és még mosott is a családra. Meghatotta az a történet, amit mi meséltünk neki, hogy Ádámért egy egész megye összefogott, a lapjaink segítségével összegyűlt 6,2 millió forintból sikerült kifizetni az első gyógykezelés mintegy 2 milliós költségét. Egy hibája azért van a szállásnak: a földszintes, hosszanti irányban elterülő, csupa panorámaablakos magánház alagsorában található a kiadó lakrész, ahová csak ölben lehet levinni 4£> 1 AGGÓDIK A CSALAD. SZIVSZ0RIT0 VOLT A MINDIG VIDÁM ADAMOT ENNYIRE ELESETTNEK LÁTNI Fotók: Miskolczi Róbert Ádámot. Ursula szabadkozott: nem tudta, hogy a kisgyerek kerekes székes, nem derült ki abból a telefonbeszélgetésből, amit Vargáéit barátja intézett, amikor lefoglalták az apartmant. VARGÁÉK MEGLEPŐDTEK AZ ÁRAKON. A család sok üdítőt, konzervet, tasakos levest bepakolt a MÁV kisbuszába, amellyel nekivágtak az útnak, hogy minél kevesebbet költsenek odakint. Amikor Kölnben először bevásároltak, meglepődtek, mennyivel olcsóbb az élelmiszer, mint Magyarországon. A kenyeret leszámítva szinte mindent fél áron megvehettek volna. Háziasszonyuk azt is felajánlotta, telefonáljanak az ő vonalas készülékén, amikor megtudta, hogy percenként 144 forintért hívják családtagjaikat, Ismerőseiket. Egyre azt bizonygatta, csak fillérekbe, centekbe kerül a telefonálás. m % m f- - ; ¿Pl 111 >5©' la Ék % M. k v \ m 1« 4 ¡rí 'V vk csongrád M t2m* SZENT „ a n t m ' < fi0"" icsf^uRÁO • , : .inS feXrSoLÁSZtó o^mMV, - ¿EHT ISTVÁN Itogfcr. KkRA,]Ó|5IIF gg&k O^SSÍNHAZ baran » a» l v a r MENAZEII megy r NAP iiá&fiSf RÉSZLETES PROGRAM: CSONGRAD-MEGYE.HU OPUSZTASZER.HU