Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-11 / 187. szám

101A pénz beszéS Hétfő, 2008. augusztus n. VÁLTOZIK AZ ALKALMI FOGLALKOZTATÁS A kormány arra készül, hogy szep­temberben módosításokat nyújt be a parlamentnek az alkalmi munkavállalói könyves (AM-köny­ves) foglalkoztatással kapcsolat­ban. Az új szabályozást 2009. ja­nuár l-jétől szeretnék életbe lép­tetni - mondta Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztéri­um szakállamtitkára. MUNKATÁRSUNKTÓI Magyarországon nagyon magas, 20 százalékot is meghaladó azon cégek aránya, amelyek AM-könyvvel ren­delkező munkavállalókat foglalkoz­tatnak. Gyakran hiányos nyilvántar­tást vezetnek, illetve számos sza­bálytalanságot követnek el. Az új nősen az idegenforgalomban és a me­zőgazdaságban magas azoknak a cé­geknek az aránya, amelyek nagyobb számban foglalkoztatnak alkalmi dol­gozókat, munkásokat. Az idegenfor­galomban a cégek mintegy felére, míg a mezőgazdaságban hozzávetőleg negyven százalékára jellemző, hogy a szezonális munkaerőigényeket nagyrészt alkalmi munkavállalókkal elégítik ki. Kiemelte: örvendetes, hogy már egymillió főre tehető az érvényes AM-könyvvel rendelkező munkaválla­lók száma, az idei első félévben közel 200 ezer újat váltottak ki az alkalmi dolgozók. Elmondta: ha a cégek tulajdonosi hátterét nézzük, akkor az AM-könyv­Részmunkaidő: nem az igazi A részmunkaidő nem kedvező, mert konzerválja a szegénységet - állítja Borbély Szilvia minap megjelent elemzésében. A foglalkoztatási ráta növelésére, a családi élet és a munka összehangolására a részmunkaidőnél sokkal kedvezőbb hatással van a távmunka, vagy az azzal kombinált rugalmas vagy kötetlen munkaidő. Az alacsony bárszínvonalú országokban a részmunkaidős foglalkozással megszerzett jövedelem rendkívül kicsi. Ez a munkaadóknak sem feltétlenül előnyös, hiszen vannak olyan költségek - munkába járási és adminisztrációs költségek, egészségügyi hozzájárulás -, amelyek azonosak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval. A részmunkaidősök kétharmada a versenyszférában, 22 százaléka a köz-, és 10 százaléka a civil szférában dolgozik - viszonylag magas, hétszázalékos a vezetői állást betöltők aránya. A teljes munkaidőben dolgozó nők és férfiak 28-28 százaléka szeretne kevesebbet dolgozni, míg a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nők 22 százaléka, a férfiaknak viszont csak 14 százaléka vállalna több munkát. szabályozás egyszerűsítené az admi­nisztrációt, többek között megszün­tetné a papíralapú nyilvántartást, helyette bevezetné az elektronikus bejelentési kötelezettséget. A szakállamtitkár elmondta: külö­nösen a tavaszi-nyári hónapokban, azaz márciustól szeptember végéig nő meg az idényjellegű munkák miatt az AM-könyvvel dolgozók száma, ez akár 50-70 ezer főt is elérhet országos szinten. Kifejtette: a szezonalitás miatt a nemzetgazdaság ágazatai közül külö­KORLATOZAS ES KÖZTEHERJEGY. A kormány azt tervezi, hogy a mun­kavállalók oldaláról megszünteti a foglalkoztatás időtartamának kor­látozását, a munkáltatók oldaláról azonban maradnának a megköté­sek. Egyúttal a kormány a közte­herjegy megszüntetését is tervezi, helyette a szándék az, hogy száza­lékos járulékmértéket határozza­nak meg az AM-könyvvel való fog­lalkoztatás során. vei rendelkező dolgozókat foglalkozta­tók elsősorban a magyar tulajdonúak közül kerülnek ki, arányuk ez esetben 24 százalék, míg a külföldi vállalkozá­soknak csak mintegy 13 százaléka fog­lalkoztat alkalmi munkásokat. Jelentős különbségek vannak az egyes régiók, megyék között is a te­kintetben, hogy hol kedvelik az AM-könyvvel való foglalkoztatást. Az alkalmi munkásokat elsősorban az alacsony aktivitású, azaz a viszonylag magas munkanélküliséggel rendelke­ző régiókban részesítik előnyben, ez főleg az észak-alföldi, illetve észak-magyarországi régiókra jellem­ző. Az AM-könyvvel való foglalkozta­tás szabályait legutóbb három éve változtatta meg a kormány, elsősor­ban a legális munka növelése, a feke­tegazdaság visszaszorítása érdeké­ben. Azóta a munkaügyi ellenőrzések során számos esetben azt tapasztal­ták, hogy az AM-könyvvel való fog­lalkoztatás során a cégek gyakran az egyébként is kedvezményes közter­hek befizetését szerették volna elke­rülni. Adó- és közüzemi tartozásnál is árverezhetik a lízingelt járművet VITATOTT AZ AUTÓZÁLOGJOG Lízingreklám. A végrehajtó akkor is lefoglalhatja a kocsit, ha az hitelfedezetként szolgált FOTÓ: KARNOK CSABA Jövő évtől újraszabályoznák a gép­járművek zálogjogi nyilvántartását, s ha ez életbe lép, akkor az autók forgalmi engedélyéből ismét egyér­telművé válik, hogy adott esetben a gépjármű finanszírozott, lízingelt. A Lombardnál évi több száz kocsit „vinnének a külsősök" adó- vagy közüzemi tartozás fejében. KOVÁCS ANORÁS A jelenlegi szabályozás legnagyobb hi­bája, hogy a gépjárműre bejegyzett zá­logjog nem jelenik meg sem a gépjármű hivatalos papírjaiban, sem az okmány­irodai nyüvántartásban - jelezte Lévai Gábor, a lízingszövetség főtitkára, hoz­zátéve, hogy az eljárás a közjegyzői közreműködés miatt hosszadalmas és költséges, egy autóra akár 50 ezer fo­rintba is kerülhet a zálogbejegyzés. A gépjárművek zálogjogi nyilván­tartását a Közjegyzői Kamara vezeti, ám ez nem tartalmazza az autók egye­di azonosítóit, így a rendszámát, vagy az alvázszámát. Ebből az következik, hogy ha valaki el akar adni egy jelzá­loggal terhelt gépkocsit, azt bizonyos esetekben anélkül is megteheti, hogy erről az új tulajdonos az adásvételkor tudomást szerezne. A lízingszövetség által javasolt re­form lényege éppen abban áll, hogy a zálogjogi nyilvántartás egészüljön ki ezekkel az azonosító adatokkal, legyen kötelező az okmányirodák és a végrehajtó számára a nyilván­tartásban a gépjárműre bejegyzett korlátozások ellenőrzése mind tu­lajdonosváltást, mind árverezést megelőzően. A nagyközönség szá­mára pedig legyen ingyenes online hozzáférés a Közjegyzői Kamara adatbázisához. lalják és elárverezik az autóját, akár közüzemi számlatartozás, vagy adó­tartozás fejében is. Ráadásul az árve­rezés során - a gyakorlati tapasztala­tok szerint - az autók jóval a piaci ár alatt kelnek el. Anderle Ádám, a szegedi központú Lombard Lízing vezérigazgató-helyet­tese kérdésünkre megerősíti, ismert, gyakori problémáról van szó. Azt azonban hangsúlyozza, hogy számla­tartozás esetén a közszolgáltató, pél­dául a Démász vagy a Dégáz csak bí TAVALY MÍNUSZ ÖTMILLIÁRD. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint az elmúlt há­rom évben több mint 24 ezer gépjárművet foglaltak le - döntő többségüket azért lí­zingrészlet-elmaradás, nem pedig közüzemi számla- vagy adótartozás miatt. Ezek ériéke meghaladta a 40 milliárd forintot. A lefoglalt gépjárművekből közel négyez­ret elárvereztek, a finanszírozó cégek ebből származó vesztesége csak 2007-ben meghaladta az 5 milliárd forintot. A jelenlegi szabályozás problémája, hogy ha egy finanszírozó cég gépjár­mű hitelt felvevő ügyfele ellen végre­hajtási eljárás indul, a végrehajtó le­foglalhatja a gépjármüvet, akkor is, ha az hiteifedezeteként szolgált. Elő­fordulhat, hogy az adós rendesen tör­leszti a gépjármű hitelét, mégis lefog­rósági jóváhagyás után, és végrehaj­tók közbeiktatásával árvereztetheti az autót. Az adóhivatal „táncrendje" en­nél egyszerűbb, ott akár egészen kis tartozás esetén is licitre bocsátható az autó. A Lombardnál is több százas da­rabszámban fordulnak elő az ilyen ügyek - erősíti meg Anderle Ádám. styisMsffisttgHHHHK A MOBIL TÁVKÖZLÉSBEN IS KA FEKETELISTÁT A hírközlésről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a mobilszolgáltatók kö­zös feketelistát vezessenek nem fi­zető ügyfeleikről, ám a jogszabályok korlátozzák, hogy ki mikor kerülhet fel rá. MUNKATÁRSUNKTÓL A listára csak az az ügyfél kerülhet fel, akinek például számlatartozása miatt felmondták a szerződését, vagy már korlátozták az igénybe vehető szolgáltatást. További ok, ha a távköz­lési cég ellene bírósági vagy hatósági eljárást indított, illetve az is, ha kide­rül róla, hogy hamis vagy érvénytelen okmányokkal igazolta magát a szol­gáltatónak. A Pannon GSM Távközlési Zrt. konk­rét adatokat nem közöl a feketelistáról - nehezebb gazdasági évben a fizetési hajlandóság romlik, ami a tartozást felhalmozók számának emelkedését is jelenti. Miveí a jogszabály nem álla­pít meg összeghatárt, a szolgáltatók saját hatáskörben jogosultak eldönte­ni, hogy egy adott tartozás esetében Nem csak egy telefon. A mobilcégek közös érdeke a nemfizetők, vagy visszaélők nyilvántartása ILLUSZTRÁCIÓ: KARNOK CSABA indítanak-e behajtási eljárást vagy sem, illetve hogy átadják-e az adato­kat vagy sem. A Pannon megerősítette, hogy a szolgáltatók közösen állapították meg azt az összeghatárt, amely alatt nem teszik fel az ügyfelet a feketelis­tára. A T-Mobile közölte: a törvény sze­rinti lehetőséggel eddig csak a három mobilszolgáltató élt, ezek a cégek hoz­ták létre a tartozó ügyfeleket tartalma­zó közös adatállományt 2006 január­jában. A T-Mobile kifejtette: a közös adatbázisba azon ügyfelek kerülnek be, akiknek minimum 5000 forint a számlatartozásuk, és emiatt a szolgál­tatást teljesen korlátozták, azaz sem kimenő, sem bejövő forgalmat nem bonyolíthatnak. Ezt a szankciót a szol­gáltatók csak többszöri sikertelen fel­szólítás után alkalmazzák. Aki felke­rül a feketelistára, az a törvényi előírá­soknak megfelelően erről értesítést kap. A szolgáltatók a tartozás rendezé­séig megtagadják vagy jelentős előleg befizetéséhez kötik az új szerződést azoknál, akik szerepelnek az adatbá­zisban. A számlatartozás rendezése után az ügyfél adatai egy évig maradnak az adatbázisban, de már nem mint „tar­tozó", hanem „tartozott" megjelölés­sel. Az egy év letelte után az ügyfél ki­kerül az adatbázisból, és erről is írá­sos értesítést kap.

Next

/
Thumbnails
Contents