Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-09 / 186. szám
Szombat, 2008. augusztus 9. Vasárnapi Tv-műsor 111 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1917 (8. rész) RIPORT AZ UZSORA VÁROSÁBÓL Kilencvenhárom hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy viszszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának nyolcadik állomása: 1917. UJSZÁSZi HONA „A szegedi 46-osok verték vissza az olaszok legerősebb csapásait. Az ellenség óriási erőfeszítés árán sem tudott áttörni. Elkeseredett küzdelem a Karszton" - adja hírül a Délmagyarország augusztus 23-i címlapja. A vezérkar dicsérete A vezérkar főnökének beszámolóját a miniszterelnöki sajtóosztálytól kapta Mikor a paprika a főszereplő - a boldog békeidőkben, a Széchenyi téri piacon FOTÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR, HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY H Arcél: Baila Jenő (1869-1935) Kistelek szülötte Balla Jenő, aki 1869-ben látta meg a napvilágot: apja Gráner József, ugyanakkor 1877-ben a tankötelesek névjegyzékében Blau Kobi néven szerepelt - olvasható az ellentmondásos információ a városka honlapján. Középiskoláit Szegeden végezte, ott lett hírlapíró, írásait álnéven, Byll aláírással közölte, 1908-ig használta a Blau nevet. A Színházi Újság 1913-ban mint Szeged neves színikritikusát mutatja be. A Délmagyarország 1917-ben munkatársának mondja, mikor közli Jászai Mari Tömörkény Istvánról 1902-ben neki írt levelét, így emlékezve az április 24-én elhunyt jeles íróra, a Szegedi Híradó és a Szegedi Napló újságírójára. Balla Jenő - aki jó barátja volt Móra Ferencnek - Szegeden 1935. június 18-án 67. életévében halt meg. a szerkesztőség. „Augusztus 21-ike az Isonzo-hadsereg történetében a legforróbb napok egyilcévé vált. Canaletől keletre a Vrh falut át kellett engednünk az ellenségnek. Az olaszok minden erőfeszítése, hogy lö késükkel az e helységtől délre fekvő magaslatokon átjussanak, sikertelen maradt... A legerősebben a Karszt-fennsíkon folyt a viaskodás. Hevességében már alig meghaladható tüzérségi tűztől támogatva az ellenség kora reggeltől késő estig hadosztályt hadosztály után vetett állásaink ellen harcba. A legerősebb csapás a szakasz két szárnya ellen, a Fajti Hrib-Kostanjevicza terület ellen irányult, ahol 1915 óta a karszton harcoló 39-ik és 46-ik számú magyar ezrednek új hősi hírt szereztek, továbbá Medeasa és San Giovanni ellen irányult. A nap eredménye a csapatok és vezetőik fényes magaviseletének megfelelő volt. Ha kis, a védőharc természetéből következő ingadozásokra került is sor, a siker elvitathatatlanul a mi oldalunkon van." Kofák aranykora Helyi ügyek szorítják háttérbe a háborús eseményeket. Az év második felétől olyan témák verekszik magukat a címlapra, mint például a 46-osok hősiességéről szólót is a másodüc helyre szorító szénhiány. „Munkamegosztást" követel a névtelenségben maradó publicista: „A jó közigazgatásnak tanulnia kell vállalati igazgatóktól, az üzletemberektől, a bevált és gyakorlattal rendelkező hivatalnokoktól... " - szól a máig érvényes jó tanács. „A munkamegosztás elől kitérni nem lehet (...), a polgárság háborús ellátásának terhes munkájából a tanács minden tagjának ki kell venni a részét." Mint a nőknek a munkából. „A háború három éve alatt (...) minden lehetséges munkateret elfoglaltak a nők" - rögzíti a tényeket a Tízezer nő dolgozik a háborús Szegeden című cikk írója október 20-án. „Ma már nem ütődünk meg a női mozdonyfűtők láttán, s szinte csudálkozunk, ha néhanap a villamosan nem női kalauzokat látunk. Hordár, utcaseprő, jogász és szántó-vető paraszt mind kitelik a nőkből, s most már Szegeden az irodaszolgákat is nőkből verbuválják." A nőktől, pontosabban a kofáktól függ a közélelmezés is. „A hatóság minden két hétben kiad egy 'értesítés'-nek nevezett jegyzéket, amelyben szigorúan megállapítja a zöldség-, főzelék- és gyümölcsfélék maximális árát. A termelők és kofák erre (...) minden piaci napon fütyülnek (...), a maximális ár dupláját is elkérik (...)", sőt: például a fehér bab literjének maximált 68 fillérje helyett szeptember 16-án 1,80 koronát - írja riportjában Herczeg István - az „uzsora városából". Paprikás hangulat A maximált árak tengeréből egyetlen terméket akart hivatalosan is kivonni a város: Szeged jellegzetességét, a paprikát. Somogyi Szüveszter polgármester, de Rózsa Ernő, a Szegedi Mezőgazdák Szövetkezetének vezérigazgatója is elmondta: „...a magas paprikaárakat nem a belfogyasztás idézte elő. A (...) német hadvezetőség élelmezési bevásárlói bizományosaik által egyre nagyobb tömegben vásárolták a paprikát és minden árat megadtak érte". Megalakul a Paprikakereskedők, Termelők és Paprikamolnárok Egyesülete, de se ezzel, se a probléma folyamatos „napirenden tartásával", de még Koszó István parlamenti interpellációjával sem sikerül elérni a paprika szabad forgalmazását. Bevétel a vigadó „A háborús viszonyok szülte gazdasági átalakulások elsősorban a városokat sújtották érzékenyen. A városi háztartások terhei tetemesen emelkedtek, a bevételek jelentősen megcsappantak, az egyensúly a legtöbb városban fölborult, aminek következtében a pótadó jelentékeny ugrással haladt fölfelé. Szeged eddig elkerülte, hogy a pótadót kelljen emelnie" - igy az összegzés augusztus 25-én „saját tudósítónktól". A bevételek növelése a cél. Négy év után ismét fölmerült az ötlet: „a budapesti városliget mintájára állandó jellegű népszórakozóhelyet létesít a város Újszegeden, esetleg a Gedóban (...), amiből mintegy 150-200.000 korona évi bevételre számithat". A megvalósításhoz szinte csak egy feltétel hiányzott: a béke. s KR0N010GIA: 1917. Március 10.: Oroszországban kitör a forradalom. Június A.: A Pulitzer-díj első átadása. Július 28.: Or. Kelemen Béla főispán beiktatása. Szeptember 30.: A szegedi Tömörkény-matinén részt vesz Ady Endre. November 7.: Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban. December 2., 11.: Békét követelő gyűlés Szegeden. ELETMENTÓ GIMNAZISTA MUNKATÁRSUNKTÓL „Az urilánykák a strandfürdőn élvezték egy darabig a napsugarat, a száraz, forró fövenyt, s a játékot, ... azután kikívánkoztak a hűs folyóvízbe, amely egy darabig simogatni szokta az embert, azután hívja,' ellenállhatatlanul vonzza mindig beljebb, beljebb... Egyszerre csak megszűnt ... a kacaj, a szép gyermeklányok helyett csak ringó hullámok fénylettek az öreg folyó hátán!.... ... megjelent a folyón egy keskeny szandolin, a lélekvesztöben egy tizennégy éves, sugártermetű fiú: Bérezi Andor... Ekkorra felhangzott a riasztó jeladása is az életösztönnek: - Segítség!... A derék fiú, a legkritikusabb percben ért a víz alá merült lányokhoz, gyermekhős ként ragadta meg előbb a fehér kezet, kiemelte a leánykát, hogy levegőre jusson, azután a kibomlott haj után nyúlt, hogy a másik leánykát is felhúzza, hogy az a csónak oldalába kapaszkodhasson. Mindez egy-két perc műve volt..." - írja „-y." július l-jén a néhány nappal korábbi, szerencsés kimenetelű balesetről. NŐK A POSTÁN • „- A háború alatt a csomagkezelés a legterhesebb - nyilatkozza Kőrössy István főfelügyelő, a szegedi posta főnöke a Délmagyarország tudósítójának a háború harmadik évének tapasztalatairól április 8-án. - A csomagforgalom óriási mértékben növekszik, aminek természetes magyarázata a vasúti forgalom korlátozása... Sok nehézséget okoz a szállítási eszközök hiányossága. Kevesebb vonat indul, ami viszont a csomagok torlódására vezet. Harmadik nehézség az, hogy a begyakorlott szolga- és altiszti személyzet harctéren van... Hozzávehetjük még a helyiségmizériát. A posta - képünkön is látható - épülete a békeforgalomra épült és most a háborús forgalomra szűknek bizonyul... A postán most jórészben nők pótolják a hadba vonult férfiakat..., már szolgai munkakörben is. Tizenkét nő van levélkihordói kiképzés alatt... önálló kerületet kapnak..." NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1917-ből. munkatársunktól JÓTÉKONYSÁGI KONCERT. „...A szenvedés, a nélkülözés enyhítésére kell mindazoknak törekedniük, akik nem szenvedő alanyai a nincstelenségnek. A Délmagyarország erre óhajt alkalmat nyújtani legközelebbi hangversenyével... A zongora művészet egyik titánját, Lhevinne Józsefet sikerült megnyernünk... jegyeit már árusítja a Vánay L. cég", Iriadótűvatalunk. Jegyek 30 (páholy), 10, 8,6 és 4 koronáért kaphatók." (március 7., szerda) RENDKÍVÜLI KIADÁS. „A délelőtti órákban rendkívüli kiadásban közöltük azt a nagy horderejű eseményt, hogy Oroszországban a duma 12 tagja vette át a kormányt és az összes minisztereket fogságba vetették. A hír városszerte gyorsan elterjedt rendkívüli kiadásunk folytán és érdeklődve tárgyalták a fontos eseményt." (március 16., péntek) POLGÁRI VENDÉGLŐ. Április 15-én nyit a polgári vendéglő - szociális intézményként. „Szeged élelmezési hivatala e példával utat mutat minden magyar város középosztályának anyagi megkönnyebbítésére". Az első étlap szerint a vasárnapi menü: „Délben burgonya gombóc leves, sertés sült, káposzta főzelék. Vacsora: ricset, füstölt fej-lábbal... A leves 3 deciliter, a főzelék 4 deciliter és a hús főtt vagy sültállapotban 7 dekagramm lesz... A két koronáért még kenyér is jár..." (április 1., vasárnap) R0KKANTTELEP. „Az Országos Rokkantügyi Hivatal" kezdeményezésére Szegeden 50 családnak rokkanttelepet hoznak létre. „Egy-egy család 800 négyszögölnyi területet kapna, amelyre ... házat is építenének..., 10-12 embernek közös műhelyt állítanak föl a tanszeripar űzésére, a többit pedig kosárfonásra és gyékényszövésre fogják kioktatni... Az egész telepet a Back-féle 100 000 koronás alapítványból építik föl... Szeged és Tápé között lesz és egész kis közösséget fog képezni, amelyben központ, raktártelep és kaszinó lesz..." (április 19., csütörtök) MTK MECCS. „MTK-SZAK 9:0 (6:0) kezdődik a vasárnapi nagy meccsről a tudósítás. „A tribün roskadásig megtelt és az állóhely közönsége, dacolva az erős napsütéssel, szintén szép számmal hódolt a futballjáték élvezetének. A vendégcsapat nagystílű játéka rászolgált az általános érdeklődésre..." (július 10., kedd) KONZERVGYÁR. „... A Magyar Földbérlők Szövetkezete... konzervgyárat és bérszántó üzemet létesítene Szegeden", de később „sörgyár, nagyobbszabású cukorgyár és egy ipari szeszgyár felállítását" is tervezi. (július 11., szerda) MÓRA IGAZGATÓ. „A tanács csütörtöki ülésén töltötte be a Somogyi-könyvtárnak és múzeumnak a Tömörkény István halálával megüresedett igazgatói állását. Az állásra egyetlen pályázó Móra Ferenc, a Petőfi-társaság tagja, helyettes múzeumi és könyvtárigazgató volt, aki 1904 óta működött a Somogyi-könyvtárban és múzeumban." (július 13., péntek) A HÖLGYEK VÁLASZTHATNAK. „A kormány választójogi reformja a kiszivárgott autentikus hírek szerint a nők egy részének szintén ad aktív választójogot...", ez azonban erős cenzushoz lesz kötve. Erről mondja dr. Somogyi Szilveszterné: „a nőnek elsősorban jó feleségnek, aztán jó anyának és jó háziasszonynak kell lennie. Veszélyesnek azonban egyáltalán nem tartom, ha a nők is kapnak választói jogot..." (november 4., vasárnap) A tiszai Partfürdő a háborús években is benépesült