Délmagyarország, 2008. augusztus (98. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-08 / 185. szám

101 Délmadár Péntek, 2008. augusztus 8. ISMERKEDŐS SZÖVEGEK, NEM CSAK FIATALOKNAK De szép vagy ma, Eszti! Eszti! (Nem vagyok Eszti!) Tudom, de szép se. Szia! Anyámék kizártak, aludha­tok nálad? Úgy nézel ki, mint a harmadik ba­rátnőm. Eddig két barátnőm volt! Tudnál adni egy százast? Meg­ígértem anyukámnak, hogy felhí­vom, ha szerelmes leszek! Ne szólj semmit, fel vagy szedve! Relax baby, relax! Merrelax? Szép vagy, szép vagy, mint az álom, csak a melled nem találom. Ez teveszőr pulóver? Megismer­tem a púpokról. Hy! My name is Elek! Petting Elek! Sokat gondolkoztam, s úgy dön­töttem, hogy jobb lenne, ha nem lenne köztünk semmi... Se ruha, se levegő. Hazakísérlek, megtartasz? Ne haragudj, meg tudnád monda­ni, hogy írják a telefonszámod? Milyen érzés a buli legszebb csajá­nak lenni? Olaszok Az olaszok hangosak, alacsonyak, és sokat szexeinek, rengeteg órán át. Folyton tésztát esznek, mindenkinek barna haja van, és a szeiriük is olyan, öregkorukra megnő a hasuk. Az olasz pasik macsók, előszeretettel flörtöl­nek, mindenkivel szexeinének, és is­teni kávékat isznak. A nők katoliku­sok, a férfiak focisták, de mindenkin egy csomó kereszt lóg. Franciák Keveset fürdenek, borvirágos az or­ruk, és minden idegennel udvariatla­nok, ha valaki nem beszél az ő nyel­vükön. Nem hajlandóak angolul be­szélni, és csigát zabálnak. Náluk min­den nagyon drága, és egyébként is folyton a drága kávéházakban ülnek a drága és tökéletes ruháikban. Angolok Semmi más nem esznek, mint húst, krumplit és zöldborsót, és egyáltalán nem tudnak főzni. Eleve rejtély, hogy hogyan maradnak egyáltalán életben. Viszonylag nagy fejük van az angol gyerekeknek, mert egy szi­geten szaporodnak nagyon rég óta. Angol humoruk van, amit rajtuk kí­vül senki nem ért - talán ők se, sört isznak és focihuligánkodnak. Télen is szandált hordanak, mégsem fáz­nak fel. Felismersz? Nem? Jó, mert utálom, ha csak a pénzemért szeretnek! Kék méreg, zöld méreg, kedvelem a nővéred. Megvizsgálnád tüzetesen a mennyezetemet? Szia! A női nemnél jobban csak a női igent szeretem! Szeretnél fogyni? A szex 1000-1500 kalóriát éget el! Anyám azt mondta, ha még egy csúnya lánnyal mennék haza, kizár... Te most azt játszod, hogy téged nehéz meghódítani? Te olyan lány vagy, akit szívesen el­vinnék a mamámhoz, de sajnos nem bízhatok meg az apámban. Pont úgy nézel ki, mint Pamela An­derson - kimentenél a tengerből? Ööööö... Izééé... Ööö... Táncolunk egyet előtte? A nevem Géza! Csak azért mondom, hogy tudd, mit kell majd sikítanod! Hiszel a szerelemben első látásra, vagy sétáljak el itt még egyszer? MÉG EGYET AZ APA KEDVÉÉRT NAGYON KÜLÖNBÖZŐ NÁCIÓK.. Németek A németek olyanok, mint a vonalzó. Mindent kicentiznek, katonás fegyelem­mel búnak, és még az otthonukban is patinás rend van. Meg sör folyik a csap­ból is. Sokan közülük az Alpokban élnek kis faházakban, és kiválóan jódliznak. A vüág összes strandján korán reggel ők foglalják el a legjobb napágyakat. Ég­nek, és nem barnulnak. A zokni-szandál kombóról nem tudnak leszokni. Skandinávok Nagyon nagyra nőnek, főleg a lányok. A nőknek nagy és gömbölyű mellük van, tejszőkék, és Ingridnek hívják őket. A pasik Olafok, és mindegyik­nek viking őse van. Gyakorlatilag annyi sört tudnak meginni, amennyit csak akarnak, és télen mindenki Thai­földre megy. +5 fok felett szerintük minden víz meleg. Szaunában élnek. Európába csak egy pólóban utaznak, az is elég nekik. Akiket nem Ingridnek vagy Olafnak hívnak, azok érthetet­len névvel rendelkeznek. Oroszok Megisszák az ablakmosó folyadékot is, ha mástól épp nem lehet berúgni, de többnyire van náluk pár kanna vodka, amit uborkával isznak. Lökdö­sődnek, tolakszanak, és a műanyag homárt is a tányérjukra rakják az all inclusive szállodában. Ha turistáskod­nak, nemcsak erről, de rettenetes öl­tözködésükről és vérvörös rúzsukról is meg lehet ismerni őket, ráadásul mindig seftelnek valamivel, és szerin­tük minden nő ribanc. Amcsik Buták, azt sem tudják, hogy az Euró­pa nevű ország nem határos a Párizs nevű országgal, mindenhova autóval járnak, van drive-in patikájuk, de még drive-in templomuk is. Csupa olyan kaját esznek, amitől tízévesen is szívrohamot lehet kapni, mindenki dagadt, aki meg nem, azt Hollywood­ba viszik, és mutogatják a világnak. Ülnek az olajukon, tartalékolják, má­sokat meg leigáznak miatta, és vígan pöfögnek tovább. Görögök Minden görög csávó nősülni akár azonnal, és sok gyereket, de rögvest! A mamaimádatuk tényleg túlzás, már-már beteges. Napbarnítottak, iz­mos testük van és csillogó bőrük. Tényleg azt gondolják, hogy minden tőlük származik, az egész világegyete­met Görögországból eredeztetik. Han­gosak és lusták, későn kelnek, későn fekszenek. A nők halálra dolgozzák magukat, míg a férfiak játszanak a sarki tavernában. A csajok nagy fene­kűek, és szőrösek, fiatalnak gyönyö­rűek, de hamar ráncosodnak, és vé­nülnek. Minden szavuk és nevük -isz-re végződik. Izraeliek A fiúk gyönyörűek, a lányok tininek csodálatosak, de a húszas éveikre már szétzuhannak. Két véglet létezik: a nagyon piperkőc és a hót' igényte­len. Nincsenek tekintettel senkire, nem kedvelik őket külföldön, de ma­guk között is farkastörvények uralkod­nak. Hangosak. Sok köztük a zsidó. Fekete nők (Afrika) Irigylésre méltó fenékkel rendelkez­nek, amit akkor sem tudsz direkte elő­idézni, ha az egész életedet a lépcső­zőgépen töltöd a konditeremben. Ne merj a közelébe menni a csávójának, mert biztos nem kerülsz ki jól belőle. Igazságtalanul hosszú és ívelt szempil­lájuk van, viszont sokkal szőröseb­bek, mint a fehérek. Kínaiak Mindenhol ott vannak. Kicik. Olcók. Sárgák. Minden cak összá forint. Japánok Használt kislánybugyikat vásárolnak automatákból, nem szexeinek, de mindenféle perverz szokás tőlük ered. Agresszíven beszélnek egymással, rengetegen seppukut követnek el kö­zülük, a többiek földrengésben hal­nak meg. Olvashatatlanul írnak, min­den nagyon drága, sokan vannak, és icipici lakásokban élnek. Rengeteget dolgoznak, öltönyben alszanak a met­rón, külföldön meg olyanok, mint egy óvodáscsoport. Ha nem lenne rajtuk hátizsák, orra buknának a rengeteg fényképezőgéptől és kamerától, rá­adásul minden tetszik nekik. li_l " <t Van képességünk, hogy túlszárnyaljuk a kitűzött, 100 százaiákos rekordunkat. BÁTYI ZOLTÁN Belami olimpiai érmeket számol - Húsz biztos meglesz. Hogy aztán ebből mennyi csillog aranyo­san, mennyi ezüstösen, netán bronzosan, azt meg nem mondom, de húsz... szóval az a minimum. - Húsz? Örüljünk, ha tízet sikerül begyűjteni. Gondoljon bele: több mint kétszáz ország akar nyerni. Érti? Kétszáz! - Tízet mondott? Még két szót szól, és leveszem a fejét, mint fazekat a tűzről, aztán beledugom a Józsi csapos rongyos farzse­bébe. Az ilyen pesszimisták miatt depressziós a magyar, úgyhogy jobb lesz, ha befogja a száját, mielőtt ráülök. Ilyen épületes beszélgetés meg egy kideríthetetlen helyről el­dobott, de a tízes szám mellett kardoskodó Bika Jenő felé vágtató söröskorsó látványa fogadta Belamit, amikor a hét elején betért a Zsibbadt brigádvezetőről elkeresztelt lakótelepi kocsma hűvösé­be. A külváros nyugalmazott szépfiúja különösebb gondolkodás nélkül is rájött: a bent ülők már jóval korábban elkezdték vitáju­kat, ami nem is szólhatott másról, pár nappal a világjátékok meg­kezdése előtt, mint ama bizonyos olimpiáról, amit messzi Peking városában rendeznek. - Maga meg csak hallgat? - lökte meg udvariasan egy székkel Belamit Smúz apu, amikor kiderült: öt másodpercnyi bent tartóz­kodás után sem hajlandó elárulni, hány arany-, ezüst- és bronzér­met tippel, s mit gondol arról, Magyarország megmarad-e a sport­hatalmak táborában, vagy csak egy lesz a sok, éremért, dicsősé­gért küzdő nemzet közül. - Talán ha megengedné, hogy előbb átgondoljam az ügyet ­viszonozta egy könyökütéssel az érdeklődést Belami. - Mert a helyzet egy kissé bonyolult. Ugyanis azt látni kell, ilyen kevés sportolóval már nagyon régen képviseltettük magunkat, márpe- + dig a győzelemhez minimum a részvételre szükség lenne. - Na ugye. Nem lesz itt még tíz érem se - sírta el magát Bika Jenő. - Ugyanakkor akik kijutottak, azok mind nagyon remek höl­gyek és urak, tisztességgel felkészültek, buzog bennük a győzelmi vágy, és nem mellékesen rendkívül tehetséges mind, már ha a te­hetség mint fogalom mond valamit olyan embereknek, mint... No de nem akarok megbántani senkit a jelenlévők közül - nyelte a sört Belami. - Teljesen egyetértek Belami úrral, vagyis nekem lesz igazam: húsz érmet nyerünk. És tudják, mit? Ennek legalább a fele arany lesz - bátorodott fel Belami szavaitól Snájdig Pepi, és úgy vigyor­gott, mint akit már meg is hívtak, éremátadónak több verseny­szám döntőjére. - De mit ér a tehetség - folytatta a külváros lassan vénülő szépfiúja -, ha nincs elég pénz. Vagy maguk nem hallották, hogy kis hazánk állama a költségvetésnek mindösszesen nulla egész kéttized százalékát költi az élsport támogatására, miközben egy európai kultúrállamban ez az arány minimum egyszázalékos? Márpedig pénz nélkül ma már nem lehet a sportban nagyobb eredményt elérni - küldött egy újabb korty sört a torkába Belami. - Mit hadovál itt nekünk nulla egészről meg százalékokról? Hiszen soha nem volt annyi sportcsarnok, uszoda, versenypálya Magyarországon, mint éppen most. Nehogy már azt állítsa, hogy az ötvenes években, amikor rongyos volt az egész ország, sokkal jobb körülmények között készülhettek a sportolók. Igenis lesz húsz, de még huszonöt érmünk is! - kiabált Plüss Eta, aki a vízi­labdasport (de leginkább a délceg pólós fiúk) nagy barátjaként egyenesen azt állította, hogy pólóban mindkét aranyat hazahoz­zuk, hogy az ezüstökről szót se ejtsen. - Ja, és addig az összes többi ország sportolója ül Peking mel­lett egy árokparton, és csak néz ki a fejéből. Ugyan, ne legyen már ennyire naiv, kedves Etus! Vegye már észre, hogy amíg az öt­venes években szinte csak Európa meg Amerika küzdött sikerrel az érmekért, mára a sport az egész világé lett. Hogy mást ne em­lítsek, a házigazda kínaiak nem is kaszával, hanem kombájnnal fogják aratni az aranyakat - magyarázta Belami, és már el is tűnt a harmadik korty sör szájának méretes nyílásában. Majd felállt, kinyújtóztatta összes kezét, és belemondta a Zsibi légyzümmögős csendjébe: - Harminc. Miért ne lehetne akár annyi érmünk is? Hiszen a magyaros virtus mégiscsak hungarikum, nincs igazam? - vonult el Belami, lépteit vastaps kísérte.

Next

/
Thumbnails
Contents