Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-05 / 156. szám

* 8 | Megyei tükör Szombat, 2008. július 5. NOVAK ISTVÁN ÉS AZ EUROPA-NOSTRA DÍJAS BELVÁROS Fotó: Schmidt Andrea Paczolay Péter nem akar egyensúlyozni A napilapok közül lapunknak nyilat­kozott először az Alkotmánybíróság új elnöke, Paczolay Péter. Vele együtt négy alkotmánybírót adott a szegedi jogi kar. Az Ab elnöke ingyensörről, vérengzésről, alkotmánymódosítás­ról. GONPA ZSUZSÁMMÁ ' - Hivatalba ugyan csak július 4-én lé­pett, de már június 10-én megválasz­tották az Alkotmánybíróság (Ab) el­nökévé. Az interjúkkal mégis hetekig várt. Miért? - A testület elnöke július 3-áig Biha­ri Mihály volt. Minimális udvariasság, hogy a következő elnök az elődje utol­só három hetében nem végzi az Alkot­mánybíróság kommunikációját. -ön a jobboldalnak liberális, a bal­oldalnak konzervatív. Kell ennél jobb kezdet? - Én is úgy gondolom, hogy ezzel helyén vannak a dolgok. Az alkot­mánybírók politikai elkötelezettségé­nehéz helyzetet, mert az alkotmány­nak nem vagyunk bírái, hanem éppen az alkotmány alapján az összes többi jogszabálynak. Tudósként is csak visszafogottan bírálhatjuk az alkot­mányt - bár sajnos a népszavazási szabályozásnál ez elkerülhetetlen. Az állampolgárok által kezdeményezett ügyekben szűk keretek közé szoríta­nám a referendum lehetőségét, de azt is el tudnám fogadni, ha ilyen kezde­ményezésre nem volna lehetőség, csak országgyűlés vagy a kormány kezdeményezhetne népszavazást. Il­letve ha az állampolgárok által kezde­ményezett referendum nem törvényal­kotásra irányulna mint jelenleg, ha­nem már meghozott törvények elveté­sére. - Az alkotmány más helyen is mó­dosításra szorul? - Nem vitatom, hogy sok helyen az 1989 előtti időkből őriz szabályokat, egyes kérdések pedig nincsenek sza­bályozva. Ezzel együtt egyike vagyok Novak Istvánt is jelölték a Prima Primissima Díjra Idén előszörre került Csongrád me­gyében élő és alkotó kiválóság a Pri­ma Primissima Díj jelöltjei, a prímák közé: Nóvák István DLA, Ybl-díjas építész, Szeged korábbi, Makó és Szentes jelenlegi főépítésze. Ebben az évben, december 5-én hatodszorra adják át a rangos magándíjat, amely 50 ezer eurós pénzjutalommal is jár. FEKETE KLÁRA A díj megalapítása óta eltelt öt évben több ezer jelölt közül választották ki azt a 150 primát, akik közül az 50 pri­missima, vagyis a kategóriák győztese kikerült. A Prima Primissima Alapít­vány kuratóriuma, valamint az alapít­vány mellett működő társadalmi ta-­50 ezer eurós díj A Prima Primissima Díjat és alapítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember, a TriGránit Rt. elnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökségének közreműködésével. A felajánlásnak köszönhetően az alapítvány tíz éven át ítélheti oda a magándíjat. A prlmissimák, vagyis a kategóriák győztesei 50 ezer eurót kapnak, és átvehetik a kitartás jelképét: a Zsolnay Porcelánmanufaktúra által készített Kincsem-szobrot. A többi jelölt, a primák 10-10 ezer euró díjazásban részesülnek. nácsadó testület együttes ülésén a na­pokban választotta meg a 2008-as prí­mákat. Köztük van - magyar építészet és építőművészet kategóriában - Nóvák István DLA, Ybl-díjas építész, aki a díj fennállásának hatodik évében első SZEGED EGYKORI FŐÉPÍTÉSZE A RÓLA SZÓLÓ ALBUMOT DEDIKÁLJA. VAN MIRE BÜSZKÉNEK LENNIE Fotó: Karnok Csaba Szegeden élőként, sőt első, Csongrád megyében alkotó kiválóságként került a jelöltek névsorába. Vetélytársai: Callmeyer Ferenc és Török Ferenc épí­tész. (Egy ízben, a 2005-ös dijátadás­kor csak azért lehettünk büszkék a megyére, mert a Prima Primissima Dí­jas Csete György építész szentesi szár­mazású volt.) Az idén hetvenéves Nóvák István több mint húsz rangos elismerésben ré­szesült pályája során: Ybl-díjas 1983-ban lett, Szegeden 1995-ben Pro Urbe Díjjal jutalmazták. A Szabad Mű­vészetek Doktora (DLA) címet 1998-ban szerezte meg. Szeretett városában, Sze­geden 1995-töl nyugdíjba vonulásáig, 2003-ig ült a főépítészi székben, ő vezé­nyelte le a Belváros rekonstrukcióját, neki és munkatársainak köszönhető, hogy a város 2003-ban megkapta az Európa Nostra-díjat. A hírrel kapcsolatban, miszerint a jelöltek közé választották, a követke­zőket mondta nekünk tegnap: - Azon építészek közé tartozom, akinek a munkáját több díjjal és kitüntetéssel ismerték el. A múlt év végén a VOSZ megyei szervezete által adományozott területi Prima-díjat a megyében, és fő­leg Szegeden élő vállalkozóknak kö­szönhettem, ezért volt számomra kü­lönösen megtisztelő. - Az országos „primának" pedig azért örülök, mert ebben a főváros­centrikus világban egy szegedi épí­tészt tüntetnek ki vele - persze az se mindegy, hogy az én vagyok. Életem során arra törekedtem, hogy építész­ként megfeleljek a kihívásoknak és szolgáljam a környezetemet. Az orszá­gos elismerés talán azt is jelenti, hogy törekvésem nem volt hiábavaló. PACZOLAY: MEGLEPETT A POLITIKAI ELIT VISSZAFOGOTTSÁGA Fotó: Segesvári Csaba vei kapcsolatban a sajtó, a politoló­gusok meditálnak, osztályoznak, ke­resik a fogódzót. De az elmúlt 18 év­ben a testület és tagjai pártatlanságát nem lehetett megkérdőjelezni. A lé­nyeget abban látom, hogy ne vala­melyik politikai oldal kedvének a ke­resése vagy a köztük lévő igazságos egyensúlyozás legyen a mérce, ha­nem az alkotmányos értékek alkal­mazása. - Az utóbbi hetekben keresték politi­kusok, lobbiztak önnél? - Nem. Ezt pozitívnak tartom a poli­tikai elitre nézve. Tulajdonképpen meg is lepett ez a visszafogottság. Bár az a hírem, hogy nem keresem egyik oldal kegyét sem, de egyik oldallal sem vagyok ellenséges. - A több-biztosítós modellről még ebben az évben népszavazás lehet. Egy lefutott ügyről népszavazni nem olyan, mintha az ingyensörről lenne referendum? - Nem akarom a döntésünket preju­dikálni, az Ab csak ősszel határoz a kérdésről. Ha lesz is népszavazás, csak az év vége felé. Az ingyensörre vonatkozó és az ehhez hasonló tucat­jával érkező kérdések az OVB és az Al­kotmánybíróság tűrőképességét tesz­telik. Radikális módosításra lenne szükség. Ez politikailag nehezen vál­lalható a választott képviselők számá­ra, az Ab számára pedig azért teremt azoknak az egyre fogyatkozó szerzők­nek, akik a 89-es alkotmányt védik. Azt állítom, hogy ez az alkotmány a magyar politikai rendszer és társada­lom működésének kereteire megfelel, az állampolgárok jogainak védelmét szolgálja. Nem vagyok annak a hive, hogy új alkotmányt fogadjunk el. - A beszélgetésünk után rögtön vizsgáztatni kezd. Beszéltem a diák­jaival, akik szigorú, de nem vérengző tanárként jellemezték. - Vérengző nem vagyok, de őszintén szólva szigorúnak sem tartom ma­gam. Nagy türelemmel és jóindulattal osztályozom a feleleteket. Ahol azon­ban a mellébeszélés átlép egy bizo­nyos határt, azt valóban nem tolerá­lom tovább. Alapvetően az a célom, hogy az általam oktatott tárgyak ne a hallgatók megtizedelését szolgálják, hanem hogy valamelyest megkedvel­jék az államelméletet. - Kinevezése óta változott a hallga­tók önhöz való hozzáállása? - Nem. Három alkotmánybíró tanít Szegeden, azt látom, hogy a hallgatók egy része büszke erre, olvastam is in­terneten ilyen bejegyzéseket. Örülök, hogy a szegedi egyetem összesen négy alkotmánybírót (Paczolayn kívül Czucz Ottót, Balogh Elemért, Trócsá­nyi Lászlót - a szerk.) adott, így a sze­gedi jogi kar a testületben súlyához mérten van képviselve. WWW.SZ6g6dÍSZabadt6rÍ.hü Jegyértékesítés: REÖK, Tisza Lajos krt. 56. T.: 62/541 -205 Kálmán Imre: Ék j|Aj| MARICA GRÓFNŐ § j§ Operett július 1 11 2., 13. Rendező: Eszenyi Enikő | »U Az Országgyűlési Könyvtár állrimánváhAI Mtrrtlua

Next

/
Thumbnails
Contents