Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-04 / 155. szám

Péntek, 2008. július 4. Aktuális |3 A NYELWIZSGA NAGY ELLENSÉG A VÁSÁRHELYI KAR DIÁKJAINAK Minden harmadik végzős kapott csak diplomát Nyelvvizsga nélkül nincs diploma - tapasztalatból tudja ezt az a 127 diák, aki most végzett a vásárhelyi mezőgazdasági karon, oklevél he­lyett viszont csakjgazolást kapott. Mindössze 76-an teljesítették a kö­vetelményeket, pedig az eszperantót és a lovárit is elfogadják a karon. KOROM ANDRÁS A Szegedi Tudományegyetem mező­gazdasági karán idén 203-an végeztek - ám a nappali, levelező tagozatos és távoktatásban részt vett hallgatók kö­zül csak 76 vehette át diplomáját a múlt heti ünnepségen. A többiek, ösz­szesen 127-en csak a tanulmányaik be­fejezéséről szóló igazolást kapták meg. A korábbi években hasonló arányra nem volt példa. Bodnár Károly, a kar dékánja szerint a megváltozott nyelvvizsga-követelmé­nyek miatt kaptak ilyen kevesen diplo­A KÉPVISELŐ SEM KAPTA MÉG MEG. Egyelőre nem vehette át dip­lomáját a mezőgazdasági mérnök­ként végzett Molnárné Kecskeméti Rita sem, de nem aggódik. Az üz­letasszonyként és települési képvi­selőként is helytálló családanya el­mondta: neki szinte kikapcsolódás a nyelvtanulás, nyelvvizsgázni pe­dig ősszel fog. Angolt tanul, ás hoz­zátette: nagyon jó iskolát válasz­tott, remek csoportba került, ezért az órákon is örömmel vesz részt. mát az utolsó szemeszter végén. Akik most főiskolásként fejezték be tanul­mányaikat, azoknak még alapfokú, de akik már a BSc rendszerű alapképzés­ben vettek részt, azoknak már a kö­zépfokú C típusú nyelvvizsga-bizonyít­ványt kellett (volna) bemutatniuk. Úgy tűnik, átlagosan háromból két hallgató számára teljesíthetetlen volt a követelmény, pedig az egyetem és a kar nem szigorította a feltételeket: el­fogadták a viszonylag könnyen letehe­tő eszperantó és lovári nyelvvizsgát is. A mezőgazdasági kar nyelvvizsgaköz­pontjának tanárai már az előző tanév­ben indítottak előkészítő csoportokat angolból és németből, ám a hallgatók kezdeti lelkesedése gyorsan kihunyt, a második konzultáción már csak né­gyen-öten jelentek meg. - Pedig úgy állítottuk össze a másod­MOLNARNE KECSKEMETI RITA TELEPULESI KEPVISELO IS CSAK IGAZOLAST KAPOTT TA­NULMÁNYAI VÉGEZTÉRŐL. ŐSSZEL LESZ MEG A NYELVVIZSGÁJA Fotó: lesik Attila és harmadévesek beosztását, hogy pénteken a nyelvórán kívül csak azok­nak volt elfoglaltságuk, akiknek pótol­niuk kellett valamilyen gyakorlatukat. A hallgatók nagy része azonban úgy döntött, akkor már csütörtökön hazau­tazik. Ez ellen nem tehettünk semmit. Biztos vagyok benne, hogy a szülök nem tudtak arról, a karon térítésmen­tesen felkészítjük a diákokat a nyelv­vizsgára - tette hozzá Bodnár Károly. Több végzett, de diplomát most nem kapott diáktól is érdeklődtünk, mi az oka annak, hogy nem tudta le­tenni a szükséges nyelvvizsgát. Kér­ték, nevüket ne írjuk le, de elmond­ták: nehéz volt egyszerre eleget ten­niük a tanulmányi követelmények­nek és a nyelvvizsgára való felkészü­lésnek. Sokat sejtetőn tették hozzá, hogy az életük nem csak a tanulás­ból állt. A hallgatók fele diploma nélkül maradhat Közel 2300 végzős hallgató záróvizsgázhatott idén az SZTE szegedi karain, ám alig 1700-an vehetik-vehették át diplomájukat. Előfordul ugyan egy-két bukás is, ám a késlekedés fő oka a Tisza-parti városban is a nyelvvizsga: több olyan kar is van, ahol a hallgatók majdnem fele csúszik emiatt. Az állam- és jogtudományi karon például 417-en záróvizsgáztak, ám vasárnap csupán 265-an lesznek közülük doktorok. Az általános orvostudományi karon 80-ból 77-en, a bölcsészettudományin 746-ból 434-en, az egészségtudományi és szociális képzési karon 374-ből 204-en, a fogorvos-tudományi karon 21-ből 20-an, a gazdaságtudományin 268-ból 184-en, a gyógyszerésztudományi karon 60-ból 40-en, a mérnöki karon 284-ből 114-en, a zeneművészeti karon pedig 34-ből 16-an kaphatják meg diplomájukat. A Juhász Gyula pedagógusképző karon még nem tudták megmondani az ominózus számokat - a héten összesítik ezeket -, a természettudományi és informatikai kartól pedig csak annyit tudtunk meg: 321-en vehették át záródokumentumukat. Az álláshirde­tések zömében nyelvismeretet várnak a pályázótól. ÚJSZÁSZI HONA Felmentve idegen nyelvből? Nincs felmentés! Egyetlen érvet sem tudok fölhozni azok mellett, akik fölső­iskolai tanulmányaik zárásig sem képesek a diploma megszerzéséhez szük­séges idegennyelv-tudásukról pecsétes papirost szerezni! Pedig a Szegedi Tudományegyetem mezőgazdasági karán a 203 végzős közül 127 szorul ma­gyarázkodásra: nem kap diplomát, mert nincs idegen nyelvből középfokú nyelvvizsgája. De hasonló cipőben jár minden második mérnök és bölcsész, 1 Az allashirde- vagy minden harmadik közgazdász­# # tések ZÖmében hallgató is. Szinte csak az idegen nyelvű szakirodalom böngészésére kényszeri­tett orvosok és fogorvosok azok, akik közül majdnem minden végzős átvehe­ti a díszes oklevelet a diplomaosztón. Szülői szemszögből úgy tűnik, főleg a lustaság és a nemtörődömség az oka annak, ha egy 21-24 éves fiatal nem tesz felsőfokú vizsgát az adott idegen nyelv 10-12 évnyi tanulása után. Hiszen az általános fölső tagozata 4 (eseten­ként az alsóból is 2), illetve a középiskola 4 éve után az egyetemen ugyan­csak lehetőséget adnak 2 tanévben ingyen nyelvtanulásra. E10-12 esztendő alatt akár két-három ismeretlen kultúrával is meg lehet annyira barátkozni, hogy a minimális nyelvvizsga-követelmény teljesíthető legyen. Sőt: olyan kiskapuk is léteznek a könnyen megszerezhető tudásra és kipipálható meg­mérettetésre, mint a vásárhelyi mezőgazdáknak is kínált eszperantó vagy lo­vári nyelv. Ez sem elég? Az ifjak elismerik, körükben is él az a - tán a világtól vasfüggönnyel elzárt szüleiktől örökölt - közvélekedés: a nyelvi óra „üdülés" a többi tantárgy feszített tempót diktáló szigora közepette. Holott a munkaerőpiac igazodik a felsőoktatási törvény 2000 óta élő előírásához, feltételezi a diplomával együtt járó színvonalas idegennyelv-tu­dást. Manapság az álláshirdetések 61 százalékában az alkalmazás feltétele­ként legalább egy, 14 százalékában pedig két nyelv ismeretét várják el a pá­lyázótól. Ez kellő motiváció lehet azok számára is, akiket nem ösztönöz az egyetemi évek alatt kínálkozó külföldi ösztöndíjözön, utazási és/vagy mun­kalehetőség. Ezért mondom: tanulni keli az idegen nyelvet is - nincs mese! Torok-per: elhalasztva Legutóbb Török Márk, most pedig az EHÖK szeretné átolvasni az irato­kat, így megint elhalasztotta a bíró­ság a diákvezér tárgyalását. Szabó Imre jogi kari dékán szerint Török mindent megtesz, hogy a per a lehe­tő legtovább tartson. GONPA ZSUZSANNA Újra elhalasztotta a Csongrád Megyei Bíróság Török Márk ügyének tárgyalá­sát. Ez már a harmadik alkalom. Má­jusban az EHÖK-elnök elfogultságot fel­tételezve új bírót akart, júniusban jogi képviselője azért kérte a halasztást, hogy legyen idejük átolvasni a fegyel­mi eljárás minden aktáját. Most pedig az EHÖK terjesztett be beavatkozási ké­relmet, és kéri az ügy minden iratát. A Szegedi Tudományegyetem Hallga­tói Önkormányzatának elnöke az ellene született másodfokú egyetemi fegyelmi határozatot - két félévre eltiltották tanul­mányainak folytatásától - támadta meg a bíróságon, az esettel lapunk többször foglalkozott. Tegnap sem ő, sem jogi képviselője nem jött el a bíróságra, de kérték a tárgyalás távollétükben való megtartását. A tárgyalás kezdete előtt nem sokkal azonban az EHÖK is kért va­lamit: hogy beavatkozhasson. A hallga­tói önkormányzat arra hivatkozik, hogy jogi érdeke a felperes (Török Márk) per­nyertessége, a testület ugyanis úgy érzi: az eljárás inkább az EHÖK elnöke és nem Török Márk ellen irányul. Az egyetemet képviselő Szabó Imre jogi kari dékán erre úgy reagált: „a fel­peres nem a tanulás élharcosa, éppen hogy hallgató". Ahhoz azonban, hogy EHÖK-elnök maradhasson, hallgatói jogviszony kell, így minden megtesz azért, hogy a per minél tovább tart­son. Szabó Imre azt kérte Doblerné Alács Ágota bírónötöl, hogy ha még­sem hoz ítéletet, hanem engedélyezi az EHÖK beavatkozását, akkor is még a nyári szünet előttre tűzze ki a követ­kező tárgyalást. A bírónő így tett: a következő felvonás július 10-én lesz. www.tmax.hu Sosem volt ilyen közel hozzád áni y - v<ts Yaris Ice 2 555 OOO Ft-tól Yaris lce+ 2 890 OOO Ft-tól A Yaris most ellenállhatatlan ajánlataival került közelebb hozzád. A Yaris Ice gazdasá­gos, környezetkímélő 1.0 motorral, légkondicionávallóval és kedvező árával, a Yaris lce+ pedig - páratlan kényelme mellett - látványos extráival és még erősebb motorjával csábít el: • 1.3 VVT-i benzinmotor (87 LE) • Széria légkondicionáló • 15"-os könnyűfém keréktárcsák • Sport váltógomb • Távirányítós központi zár • Alumínium küszöbdísz etvéue jülius 12-13! TO^NCAP Örí-Citc* TODAY TOMORROW TOYOTA TOYOTA TVux Mirk»k«re»l!eaés fi Szerviz S*. e <i Hódmezővásárhely 6728 Szeged, Dorozsmai úl 9. Tel.: 62/551-700 • Fax: 62/551-701 • E-mail: szeged@tmax.hu 6800 Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 178. Tel.: 62/535-700 • Fax: 62/535-701 • E-mail: hmv@tmax,hu Kombinált üzemanyiig-fogyaszús O/lOOkm): 4.5 - 6,0. COz-Mboc:sátás (g/km): 119-141. A képen látható autó illusztráció. A/ .jji'miat a késztet i^ejeig, ilteive visszavonásig érvényes i Toyota márkakereskedők hozzájárulásával. •Részletek a márkakereskedéseinkben és a wwvvtoyots.bu oldöion. A KORMÁNY TAMOGATJA AZ UNIÓS VILLAMOSPROJEKTET Szegednek a saját útját kell járnia Gyurcsány szerint A szegedi városháza dísztermében tegnap Gyurcsány Ferenc miniszter­elnök beszédet mondott a város eddigi legnagyobb, 29,4 milliárd forint értékű tömegközlekedési nagyprojektjének bemutatóján. A protokolláris jellegű eseményen politikusok, polgármesterek, cégek és érdekképviseletek munkatársai vettek részt. MUNKATÁRSUNKTÓL Szerdán döntött a kormány arról, hogy támogatja a szegedi elektromos tömegközlekedési uniós nagyprojek­tet. A hatalmas beruházás részleteit ünnepélyes körülmények között is­mertették tegnap délután a városháza dísztermében. Először Botka László polgármester mondta el, hogy már elődeink is elő­re tekintettek, amikor 1899-ben úgy döntöttek: megépítik az első villa­mospályát a nagyállomás és a Róku­si pályaudvar között. A beruházást egy évszázaddal ezelőtt, 1908-ban adták át. Gyurcsány Ferenc ezt követően azt hangsúlyozta: Szegeden és a régió­ban jó dolgok történtek az elmúlt években. A miniszterelnök utalt az M5-ös megépítésére és az M43-as sztrádaberuházással kapcsolatos szerződések közelmúltbeli aláírásá­ra, vagyis arra, milyen jelentős inf­rastrukturális fejlesztések valósultak meg. Majd úgy folytatta, tudja, hogy a Mercedes-gyárat Szeged is szerette volna megkapni, de ez nem sikerült: az autógyárért ugyanis vetélkedtek a települések. Szerinte Szegednek más, saját utat kell járnia, mivel a Ti­sza-parti város nem hagyományos ipari központ. „Abból kell főzni, ami itt van" - folytatta, és a tudásközpon­tot, a kulturális hagyományokat, a földrajzi adottságokat sorolta fel töb­bek között. Jelentősnek tartotta, hogy a tőke átlépte a Dunát - megtört a jég -, és egy olyan alföldi várost nézett ki magának, ahová mellesleg jóval korábban ért oda az autópálya. Ez Szeged számára jelzésértékű lehet ­mondta. Mint ahogy arról lapunkban már többször beszámoltunk, 29,4 milli-' árd forintból - amelynek 80 száza­léka uniós forrás - két héten belül elkezdődik a beruházás az An­na-kúti csomópont teljes lezárásá­val: a meglévő villamospályákat újítják fel, új, füves pályán közleke­dő vonalat hoznak létre, bővül a trolihálózat is, modern járműveket szereznek be, csomópontokat alakí­tanak át, kerékpártárolókat építe­nek. Ha az Európai Bizottság is igent mond, 2011-re átalakul a város tö­megközlekedése.

Next

/
Thumbnails
Contents