Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-28 / 175. szám

Hétfő, 2008. július 28. Kultúra 17 AZ OPERETTSZÍNHÁZ TÁRSULATÁNAK PROFIZMUSÁT ERTEKELTE A KÖZÖNSÉG Szentivánéji-megashow a Dóm téren A műfajteremtés szándékával kom­ponált worldmusicalt a Szentivánéji álomból a magyar dzsessz nemzetkö­zi hírű mestere, Szakcsi Lakatos Béla. Kerényi Miklós Gábor minden ízében . professzionális rendezésének kö­szönhetően az Operettszínház csapa­ta idén is sikert aratott a Dóm téren. HOltÓSI ZSOIT Ma is érdemes visszanyúlni a jó öreg Shakespeare-hez, ha egy új, zenés da­rabhoz jól használható, szabadon átír­ható alapanyagra van szükség - ez is az egyik tanulsága a Dóm téren „világ­premierként" színpadra állított world­musicalnek, a Szentivánéji álomnak. nak, akciónak értelme van, látványos, •színes megashow az előadás. Kero persze nemcsak színpadra állítója, ha­nem librettistaként egyik szerzője is a darabnak, így saját elképzelései sze­rint alakíthatta át a vígjátékot. Alföldi Róberttől néhány évvel ezelőtt már lát­hatott a szegedi közönség „cigányos" modern Szentivánéji álmot, az átértel­mezés már nem újdonság. Theseus, aki Shakespeare-nél még Athén ura volt, most piros Jeeppel furikázó újgaz*­dag fuvaros. Németh Attila jól adja ko­runk sikeres vállalkozóját, akinek mel­lén vastag aranyláncon hatalmas eu­ró-medál kalimpál. Párja, Hippolyta (Csengeri Ottília) revüsztárnak is beil­Európai Zenés Színházi Unió Szombaton a Reök zöld szalonjában Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház, Razvan loan Dinca, a bukaresti Teatrul National de Opereta Ion Dacian, Egon Kulhanek, a prágai a Hudební Divadlo Karlín ás Jurij Shvartskopf, a Szentpétervári Zenés Komédia Színház igazgatója látta el kézjegyével azt a nyilatkozatot, melyben az aláírók kifejezték szándékukat az Európai Zenés Színházi Unió létrehozására. Az unió állandó tagjai olyan - játszóhellyel, társulattal és repertoárral rendelkező - zenés színházak, melyeknek célja az európai zenés színházi kultúra (operett és musical) megőrzése és magas színvonalú játszása. Céljuk közös produkciók létrehozása, művészek és produkciók cseréje, workshopok szervezése színházi szakemberek részére, együttműködés a szerzői jogok tekintetében, európai uniós támogatások közös megpályázása, zenés színházi fesztiválok létrehozása az unió tagjainak székhelyén, ahol tagjaik önköltségi alapon lépnek fel. Az unió első hivatalos együttműködő partnere az esemény házigazdája, a Szegedi Szabadtéri Játékok, melynek igazgatója, Bátyai Edina is ellátta kézjegyével a dokumentumot. PELLER ANNA (HELÉNA), SZABÓ DÁVID (DEMETRIUS), VÁGÓ BERNADETT (HERMIA) ÉS DOLHAI ATTILA (LYSANDER) A SZERELMESEK JELENETÉBEN Fotó: Miskokzi Róbert A Szegedi Szabadtéri Játékok és a Bu­dapesti Operettszínház koprodukciós ősbemutatója sikert aratott - az majd elválik, tényleg meghódítja-e a világot. A produkció legfőbb erőssége a néző figyelmét mindvégig lekötő izgalmas, ötletes, professzionális rendezés: Keré­nyi Miklós Gábor figyelme a legapróbb részletre is kiterjed, minden mozgás­Bozsik Yvette társulatának előadása volt a 18. Thealter egyik legnagyobb sikere. Mozgássérült, vak és ép tán­cosok közösen adták elő a Lélektán­cot. A fesztivál hétfőn hajnalban zá­rult. GONDA ZSUZSANNA Könnyű kikerülni Szegeden a csöppet sem tolakodó, szinte már diszkrét színházi fesztivált, a tizennyolcadik Thealtert - de nagy könnyelműség így tenni. Főleg a régi Hungáriában és a lő kikapós szépasszony - a szerepösz­szevonások miatt az ő lánya a Lysan­derbe szerelmes Hermia, akit üzleti megfontolásból a Rendőrfőnök (Petri­disz Hrisztosz) fiához, Demetriushoz szeretnének hozzáadni. Az eredeti víg­játék cselekményét csak a főbb vona­lakban követi a musicalváltozat. Túri Erzsébet díszletének központi régi zsinagógában zajlottak az előadá­sok, néhányba azért „belebotlani" is lehetett, például a szentesi Horváth Mihály gimnázium drámatagozatos diákjainak Első Magyar Garantáltan Pártsemleges Politikusképzö Artistais­kola Vizsgacirkuszába a Széchenyi té­ren. A néhol tizennyolcas karikát kí­vánó harc a csöbör és a vödör csoport között szókimondó, szégyentelen és okos előadás tömegoszlató blueszal és aktualitásokkal („Miniszterelnök úr, igaz-e, hogy az ön fiának egy egész fa­eleme egy hatalmas hold, amelynek autóroncsokkal kirakott egyik oldala a földi világot, a bronzos, dombormű­ves másik a szellemvilágot jelzi. A színpadi erdő fái: magasfeszültségű távvezetékek fenyő sziluettű fémszer­kezetei; tövükben elhagyott roncsau­tók. A színpadkép többi eleme - mint az Kero rendezéseiben megszokhattuk - mobil: görgőkön gurul a színpadra. Tizenkét évvel az Elisabeth után újra nagy párost alkotott a Titániaként be­mutatkozó Janza Kata és az Oberont alakító Szabó P. Szilveszter. Előbbi tem­peramentumával, Velich Rita pazar, ele­gáns jelmezeiben erőteljesen hangsú­lyozott buja nőiességével, nyers, dögös, dzsesszes éneklésével hódította meg a publikumot, utóbbi sármjával hatott. A legnagyobb sikert Lysanderként Dolhai Attila aratta a mulatós dalával ­nári kar segített leérettségizni?", „Ha nyerünk, visszahívjuk az összes Csongrád megyei iskolaigazgatót!"). Az előadást lakodalmas menetek dal­lamkürtjei színesítették és kürtöskalá­csot majszoló emberek nézték - össze­értek az események: esküvődömping a városházán, hungarikumok a Szé­chenyi téren. Sokkal intimebb volt a régi zsinagó­ga udvara: az Andaxínház művészei a kovácsoltvas kerítést táncolták körbe, majd eltűntek az épület belsejében. Kő­Fotó: Schmidt Andrea újra ideális szerelmes párként láthattuk a Hermia szerepében lírai finomsággal éneklő, üde és vonzó Vágó Bernadettel. Helénaként Peller Anna megcsillog­tatta bővérű humorát, tetszett Szabó Dá­vid elbódított Demetriusa is. A bumfor* di mesteremberek jeleneteit Kero jó rit­musban adagolta az abszurd humor an­gol klasszikusainak stílusában. Az Ope­rettszínház csapatáról kiderült: nem csak a romantikus-érzelmes tragédiát, a bohózatot is tudja. Zubolyként Bereczki Zoltán kifinomult mozgáskultúrával, ké­jes löketekkel és harsogó iááákkal ka­cagtatta - szamárfejjel és anélkül is - a közönséget. Némi rendezői öniróniát véltem felfedezni abban, ahogyan Föl­des Tamás mint Vackor földhöz vágta a sapkáját: „Én nem ezt rendeztem!" Örökmozgó ördögfajzat Kerényi Mik­lós Máté Puckja - szellemvizsgás dala az vettük őket - már akinek szerencséje volt, mert a Bozsik Yvette Társulat elő­adására elővételben hamar elfogytak a jegyek. A Lélektáncban mozgássérült, vak és ép táncosok együtt mozogtak. A társulat a Gördülő Tánccsoporttal és a Vakvagányokból ismert Matatek Judit­tal egészült ki. Sztori nem volt, a sze­replők érzelmeket keltettek. Remekül irányították a nézőt, aki szorongott, megkönnyebbült, nevetett - volt, aki sírt. A mozgássérült-mozdulatokban is kecses táncosok - a nőknek még a ha­juk is táncolt - és a tolószékben ülő, né­ha abból kivett művészek együttese nem volt torz, inkább furcsa módon természetes. A hosszú percekig tartó tapsból ítélve ez a viszonylag ritkán előadott Lélektánc volt a Thealter egyik legnagyobb sikere. Lehet, hogy csak a Bozsik-társulat után, de csalódás volt a Kapu Színház Szivárványkígyója. Nehezen értelmez­tem a jelképeket, a háromfős darab­ban a szöveg és a tánc is önmagáért valónak tűnt, jelentése - számomra legalábbis - nem volt. Kicsit kárpótolt a helyszín, a régi Hungáriában az em­ber úgy érzi magát, mintha a Titanic roncsának belsejében járna. És ha már óceán: a Klauzál téren este 10-kor újra várt a groteszk és csodálatos ka­nadai kutatóhajó: a Bizzarium. ES SZÓLT A THEALTER RÁDIÓ. Napi 8-10 órán át működött a Thealter Rádió a régi zsinagóga udvarán. A hatfó's stáb interjúkat készített ren­dezőkkel, színészekkel, önkénte­sekkel és visszahoztak az éterbe egy elfelejtett műfajt: az élő színházi közvetítést. előadás egyik sikerszáma. Szakcsi La­katos Béla rapes, popos, rockos és a ke­leti népzenékből is bőven merítő muzsi­káját hallva folyamatosan déja vu érzé­se lehet az embernek: rengeteg a darab­ban a zenei idézet, utalás, kölcsönzés. „Mindenki szerelmes valakibe" - ének­ük ez egyik slágergyanús számot; talán több hatásos dallal még nagyobb siker lehetne a musical. A szövegek többnyire könnyedek és szellemesek, néhol vi­szont kínosan csikorognak - „a döntés­hozó meghozza a döntést" és a hasonló didaktikus, erőltetett megfogalmazások idegenül hatnak egy musicalben. Makláry László dirigálásával frissen és a különböző műfajokban is mindig stílusosan muzsikált a Szegedi Szimfo­nikus Zenekar. Érdemes megemlíteni, hogy a darab kitűnő hangszerelése Pejtsik Péter munkáját dicséri. Izgalmas balett-turné Izraelben Egyhetes, izgalmasra sikeredett izra­eli vendégszerepléséről érkezett haza tegnap délután a Szegedi Kortárs Ba­lett társulata. A Szentivánéji álom és a Carmina Burana című előadás dísz­letével akadtak gondok, a turnét mégis pozitív mérleggel zárták. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Kortárs Balett társulata az éjjel-nappal zajló, háromnapos kar­mieli táncfesztiválon a nyitó előadást játszotta volna, a Carmina Burana cí­mű darab díszlete azonban a fuvarozó cég hibájából a kikötőben ragadt. Az együttes így délután 5 óra helyett kénytelen volt éjjel fél 1-kor a hosz­szabb és nehezebb, Szentivánéji álom című produkcióját eltáncolni. Néhány óra alvás után másnap délelőtt 11-kor pedig a Carmina Buranát - mondta el tegnap, a ferihegyi leszállás után Pata­ki András, az együttes igazgatója. Juronics Tamás koreográfiáinak óriá­si sikerük volt, a közönség állva, hatal­mas tapssal és kiabálással köszöntötte a táncosokat. A szegediek szombaton a tel-avivi Summerdance-fesztiválon a Szentivánéji álmot adták elő. A díszlet­tel itt is akadtak gondok: a világhírű táncközpont, a Suzanne Dellal Színház liftjébe ugyanis nem fértek be az dísz­letelemek, így szét kellett fűrészelni őket. A társulat itt is telt ház előtt ját­szott és nagy sikert aratott. A táncosok a turné során kaptak két szabadnapot: többen Jeruzsálembe és a Kineret-tóhoz kirándultak. A szegedi együttes nem először járt Izraelben, már Imre Zoltán vezetésével is vendégszerepeltek ott, és később is többször meghívták Juronics Tamás és Pataki András csapatát. A LÉLEKTÁNCOT RITKÁN ADJA ELŐ A BOZSIK-TÁRSULAT, SZEGEDEN NAGY SIKER VOLT KALANDOK A ZSINAGÓGA KERÍTÉSÉN ÉS VIZSGACIRKUSZ KÖZBEN A THEALTER FESZTIVÁLON Megkerülhető, de kihagyhatatlan

Next

/
Thumbnails
Contents