Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-26 / 174. szám

Szombat, 2008. július 26. Szieszta - Programajánló 111 Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal: 1915 (6. rész) CÍMLAPSZTORI LETT A NAGY HÁBORÚ Kilencvenöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunké jubileu­ma alkalmából, mintegy visszaszám­lálásként, időutazásra hívjuk olva­sóinkat: hétről hétre egy-egy esz­tendő újságtermését átlapozva föl­villantjuk, milyennek láttatta a vilá­got, az országot, a régiót, Szegedet ­a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ha­todik állomása: 1915. ÚJSZÁSZI ILONA A nagy háború első teljes éve: 1915 - míg a nyugati front nem mozdul, Galíciában, a Balkánon és Olaszországban hadi si­kerekről szólnak a tudósítások. A Dél­magyarország akkori első számának szalagcíme: 136 ezer orosz hadifogoly. Névtelenségben maradó hírmagyará­zónk optimista: „Meggyöngült ellensé­ges hadak állnak ottan..." Kicselezett cenzúra Az év közepén valós képet ad Mirkó, egy szegedi hivatalnok az oroszországi hadifoglyok helyzetéről. A cenzúra kike­rülésére kieszelt, mert 17 pontba szedett levelének páratlan sorait összeolvasva kiderül: „az oroszok igen... rosszul bán­nak a hadifoglyokkal. Szibériában va­gyok, lakásunkban... dermesztő a hideg és fagyos a világ... Enni és innivalót, va­lamint dohányt is ... nélkülözünk. Nap­B Arcél: Paál Jób (Possel Márkus István) „Paál Jób (eredeti nevén Possel Márkus István) 'hírlapíró'... munkásságának kezdete a 'boldog békeidők'-re nyúlik vissza, amikor különböző vidéki lapok munkatársaként vagy szerkesztőjeként tevékenykedik Aradon, Szegeden, Nagyváradon, de közben publikál a fővárosi lapokban is - leltük az interneten Gyarmati György kutatómunkájának eredményét. Paál Jób az 1910-es évek elején írta kedvenc műfajáról: „A riport olyan, mint a falevél vénasszonyok nyarán a sárguló faágon. Tegnap még üdeségével a lelkünket gyönyörködtette, holnapra már kosárba hajítja széles lapátjával az utcaseprő, ha hajnalon megtisztítja a járdát. A szenzáció csak két napig él. Tegnap még teli torokkal ordította a három hasábba szedett újságcímet hóna alatt friss, festékszagú újságokkal a rikkancs; holnap unottan csomagolja a 'szenzációba' megtalpalt cipőjét a suszter". „A száz napos szegedi kormány. Az ellenforradalom története. Krónikás könyv Károlyi Gyula és Ábrahám Dezső kormányairól, a nemzeti hadsereg megszületéséről, az ABC-ről és más szegedi dolgokról" címmel könyvecskéje jelent meg 1919 novemberében. Ötven riport című kötete 1962-ben Szabadkán látott napvilágot. Mindennapos látvány a világháború idején: katonák vonulnak Szeged utcáin közül 130 vonult be katonai szolgálat­ra. 1915 elejéig hadikölcsönre 2 millió koronát jegyzett, az országos segély­akciók támogatására 11 ezer 39, a he­lyiekre 42 ezer 769 koronát költött, mozgósításra és sorozásra 20 ezer, a ról napra pusztul el... néhány fogolytár­sunk. Akasztás, éhhalál, pestis, kolera vagy tífusz... a sorsunk. Az itteni viszo­nyok mérlegelése után nem hiszem, hogy... viszontláthatom édes szüleimet, mert halál fiai ... vagyunk a legkisebb panaszkodásra is." Egyébként Szeged 1914 elején szá­mon tartott 443 tisztviselőjéből 96, a 45 díjnokból 12, a 480 altiszt és szolga bevonuló katonák elszállásolására 28 ezer, hadisegélyre 1500 koronát. A nyomorgók gyomra Az ekkor a városban élő 80 ezer polgár élelmezéséről a környező tanyákon élő nagyjából 40 ezer gazdálkodó gondos­kodhatna. Am február 11-én egy kiló disznóhús 3-4 koronába kerül, április­ban a tojás darabja 10-11 fillér. A kenyér és a sütemény hatósági árát Szegeden is meg kellett állapítani: a zsemlye négy, a kifli három deka súlyú 4-4 fillér az ára, 1 kiló búza kenyér 50-52 fillér - március elején. Ezeket április l-jétől csak hatósá­gi utalvány ellenében lehet kapni. Októ­berben rekvirálják a kukoricát, de még a gyapjút is. Novemberben Szegedet is eléri a szénhiány. A felvidékiek első, 100Ö-1500 fős cso­portja áprilisban érkezik. Augusztusban lapunk bekapcsolódik a gyűjtésbe: a Kisszegednek elnevezett felvidéki épít­kezésre augusztus 6-áig 2845 korona jön össze. A háború finanszírozására indí­tott hadikölcsönböl október végéig 12 millió koronát jegyeztek Szegeden. Térkép és különkiadás A harcok alakulásáról rendszeresen a címlapon számolunk be. Az újság Ká­rász utca 9.-beli kiadóhivatalának kira­katba kitesznek minden nevezetesebb eseményről érkező táviratot, „írógéppel vagy hektográffal" külön kiadásokat is készítenek, amelyeket ingyen terjeszte­nek. „Munkánkat mindenki látta, gyü­mölcsét mindenki élvezte" - szól az ösz­szegzés, majd a tény: a lap előfizetési ára egy hónapra 2 korona lett. Szegediek a frontról A 95 évvel ezelőtti lapban több 46-os, a délnyugati hadszíntérről hazatért, sebe­sült szegedi tiszt elbeszélése alapján igyekszik lapunk visszaadni a Höfer al­F0TÓK: SOMOGYI-KÖNYVTÁR FOTÓGYÜJTEMÉNY tábornagy jelentése szerint „tomboló csata" egyes mozzanatait. Angyalgyárat alapított Savanya Györgyné egy Szeged melletti faluban ­adja tudtul a bírósági tudósító. „A tudós asszony harminc koronáért eltünteti azokat a következményeket, amelyek miatt a hadbavonult férjek talán családi drámákat rendeznének, ha megtudnák, hogy amíg ők borzalmas szenvedése­ken mennek keresztül, az asszonyaik beszennyezik a családi szentélyt". Az ítéletről nem tudunk. Egy másik nézőpont:: „Szinte min­dennaposak lesznek már a szegedi tör­vényszéken", hogy „szerb atyafiak ki­rálysértő nyilatkozatokra ragadtatják magukat..." Szeged mérlege: a városnak napi 1200 ingyenebédbe, továbbá 858 ezer koronába került a háború. (Folytatjuk) KRONOLÓGIA: 1915. Január 30.: Dr. Lázár György szegedi polgár­mester meghal. Február 17.: A köz­gyűlés dr. Somogyi Szilveszter addi­gi rendőrkapitányt polgármesterré, dr. Szalay Józsefet főkapitánnyá vá­lasztja. Június 23.—július 7.: Az el­ső isonzói csata, ahol a Szegedről indult 66. gyalogezred 1750 fős ál­lománya 639-re csökken. Decem­ber 28.: Magyarországon bevezetik a kenyérjegyet. A HUMOR MARADT Háborús apróságok ás Háborús epi­zódok címmel a háborús csatározás fonákját is igyekezett megmutatni a Délmagyarország -1915 első'felében. Most a január 1-jei, a március 2-i és június 3-i kínálatból szemezgetünk. MUNKATÁRSUNKTÓL ÉPÜL A FOGADALMI TEMPLOM • Stagnál a fogadalmi templom építése - állapítja meg a szegedi pénzügyi bizottság április 22-én. A Délmagyarország tudósításaiból kide­rül: „Az építést vállalatba adta a város az Ottovay és Winkler cégnek 827.378 koroná­ért, a pótmunka-díj 51.000 korona. A tér rendezésével együtt a templom belekerül 2.837.600 koronába... Helyes volna, ha az építkezést tovább folytatnák legalábbis addig, amíg tető' alá kerül a templom." Az építő cég és a város vitájának oka, hogy a költségek elszámolásakor több mint 19 ezer koronás a különbség. Az ügy november­ben bíróság elé kerül. „Gyárfás Dezső, a népszerű humorista meséli: - A háború óta bebizonyosodott hogy a belgák sok mindenben elkéstek. A többi között a franciákhoz akkor küld­tek táviratot sürgős segítségért, amikor a németek már majd egész Belgiumot meghódították. De a franciák, akiket a háborúnak ebben a szakaszában még nem egészen hagyott cserbe elméssé­gük, siettek eleget tenni szövetségi köte­lességüknek és azonnal táviratoztak a belgáknak. így: - Nem mehetünk, na­gyon el vagyunk foglalva. Teljesen el vagyunk foglalva. Még néhány nap és egészen el lehetünk foglalva." „Ezek a németek úgy veszik be a bel­ga erődítéseket, a francia és orosz váro­sokat, mint más az aspirint. Csakhogy ettől nem az ő fejük fáj." „Egy puha úr, aki mindeddig mint számfeletti népfölkelő védte a jó meleg kávéházban a hazát, most megkapta a behívóját. - Megyek fiúk én is - mondot­ta borongva s hozzá milyen rossz idő­ben. Adjatok tanácsot, mit vigyek ma­gammal? - Bátorságot - mondta neki a kávéházi szomszédja." Két kiáltvány mulatságos históriájá­ról számol be egy szegedi hadnagy - le­vélben. Przemysl vára márciusi eleste­kor kaptak az oroszoktól egy „magyar" kiáltványt az alábbi szöveggel. „MA­GYARAK! A németek frigytarsanak ön­nekmegcsalatkosztak, Przemysl elfo­gatván. ELMEGADTOK! Igy tovább tu­sakodni hiabavalo. A tavasz érkezik, a mezőgazdasagaink marad kidolgoztet­len. Az éhség fenyegetnek önnek! EL­MEGADTOK!" Ezt olvasva a bakákkal „nemcsak oroszt, de verebet is lehetett volna fogatni", „olyan határtalan jó­kedvük támadt". Összeszedték minden orosz tudományukat és ellenkiáltványt fogalmaztak: „MOSKALI SAMARI! Va­gyis: az oroszok szamarak. Egyik sze­gedi tanyai magyar ugyancsak ágált, hogy szóljunk hozzájuk magyarul is cifra káromkodás alakjában. A derék indítványt azonban - cifra szavak kísé­retében bár - leszavazta a többség." NAPI HÍREK Tükröt tart szülővárosának és a ré­giónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" - most 1915-ből. MUNKATÁRSUNKTÓL A FŐISPÁN VESZEDELEMBEN. „A lélekje­lenléte mentette meg Cicatricis Lajos dr. főispánt végzetes szerencsétlenség­től." Pénteken este, mikor Szegedről Vásárhelyre utazott, „fölrobbant az acetilénlámpa, és meggyulladtak a plüssülések, a vészféket nem érte el, ezért segítségért kiáltott: a szomszé­dos utasok megállították a vonatot és kimentették a főispánt veszedelmes helyzetéből." (február 21., vasárnap) A GYÉKÉNYTERMELÉS MEGHONOSÍTÁSA. „...Az aradi kultúrmérnöki hivatal át­iratot intézett a városhoz, amelyben ajánlatot tesz, hogy hajlandó Szegeden kísérleti gyékénytermelési telepet léte­síteni", aminek 360 négyszögölnyi he­lyét a Fehér-tónál, a Vetró-féle tanya mellett jelölték ki. (március 3., szerda) GOMBASZÖGI FRIDA VENDÉGSZEREPLÉSE. „Földes Imre háborús' színjátéka, A kapitányné került ma újra színre." A cterab korábban nem lelt érdeklődés­re, most „majdnem megtelt a néző­tér", mert Gombaszögi Frida vendég­szerepelt Szegeden. „A divatossága nem a művészetéből ered", mert az „szük korlátok között mozog", hanem azon véletlenből, hogy „szép asszony, pompázó megjelenés, aki alakjának formásságával, mozdulatai kígyózó vonalaival tudja az érdeklődést felköl­teni..." (március 3., szerda) KISS ERNŐ ÓRÁJA. „Történelmi neveze­tességű, értékes küldemény érkezett az aradi 1848-as ereklyemúzeumtól Ba­ruswetter János cégéhez. A múzeum Kiss Ernő vértanú honvédtábornok ütőszerkezetü aranyóráját küldte meg a cégnek teljes restaurálás végett... Azt a vak katonák részére fizetendő 20 fillér ellenében mindenkinek megmutat­ják." (áprilisi., csütörtök) CSEH-MAGYAR MÉRKŐZÉS. A Prágából áthelyezett, „Szegeden időző 28-ik gyalogezred és a szegedi ötös honvé­dek legénysége futballverseny kereté­ben mérte össze erejét, mely - elte­kintve szenzációs sportvonatkozásá­tól - a jótékonyságot szolgálta; szép összeget juttatva a Vöröskeresztnek." Az eredmény: a 28. gyalogezred 9:1 arányban győzött a honvédek ellen. (április 7., szerda) A Szegedi Atlétikai Klub ingyenesen adta át pályáját, a meccs bevétele 1.342 korona, melyet a MAV műhely bevonult alkalmazottai és a vak katonák segítésére költöttek. (április 29., csütörtök) FOGADALMI ÜNNEP. „Hagyományos ün­nepet ült csütörtökön Szeged polgár­sága: a város fogadalmi ünnepét... A környék, a tanya most is ugyanolyan buzgósággal, ugyanolyan eltikkadás­sal zarándokolt már szerdán Alsóvá­rosba, a Mátyás-templomba, a Fekete Mária elé, de a búcsúsok nagy része leány, asszony, gyermek és öregember volt, akiket nem kívánt még el a Haza és szeretett ősz királyunk atyai pa­rancsszava..." (augusztus 6., péntek) KAPUZÁRÁS. A tanács döntése: „a ház­tulajdonosok az összes lakó beleegye­zésével este kilenc órakor bezárathat­ják a kapukat, de tíz óráig kapupénzt a házmesterek nem követelhetnek..." (december 31., péntek) KÁVÉHÁZ. A Belvárosi kávéházat Klein Ernő „a szakmájában kiváló jártas­sággal bíró, s a Szeged kávéházba járó vendégei előtt közkedveltségnek ör­vendő kávés" veszi át. A vendégkör megtartása és bővítése érdekében „a valóban elsőrendű kávéházi italokra, a hideg buffet ízletes voltára, a napi­és képeslapok bőségére, nemkülön­ben a zenészek színvonalára fekteti a fősúlyt..." (december 31., péntek) ti Tovább ínformacíok, FOTÓK a témáról a www.delmagyar.hu

Next

/
Thumbnails
Contents