Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-24 / 172. szám

Csütörtök, 2008. július 24. Aktuális 13 A GYEREKEK SZŐREGEN TANULHATNAK Szeptemberben már nem csengetnek be Kübekházán 4 Folytatás az 1. oldalról Csatlakoztak tavaly a kistérségi mamutiskolához, s összevonták az alsós évfolyamokat Kübekházán, mert a bajt érezték a helyi képviselők. Az elmúlt tanévben az elsősök a harmadikosokkal, a másodikosok a negyedikesekkel tanultak együtt. így sem tudják azonban fizetni a pedagógusi béreket: 21 millió forinttal tartoznak a kistérségnek. A rendkívüli szülői értekezletre meghívták Ratkai Imrét, a szegedi kistérség életét szervező közhasznú társaság ügyvezető igazgatóját, Gera Tibort, a Többcélú Társulás Közoktatási Intézménye főigazgatóját. Megjelent Tóth Margit dóéi polgármester is, ott - nemrégiben írtuk meg - szeptembertől vonják össze két osztályba az alsó tagozatosokat. Gera Tibor, az úgynevezett mamutiskola vezetője „pedagógusként és szülőként" érvelt: hangsúlyozta, ugyanolyan képességű a helyi 96 gyerek, mint a legközelebbi iskolába, a szőregibe járó diákok, mégis gyengébb eredményeket produkálnak a kompetenciateszteken - a rosszabb feltételek miatt. E szőregi intézménybe kellene szeptembertől járnia a kübekházi tanulóknak, iskolabusszal. A tervek szerint a kűbeki gyerekek Szőregre a helyi pedagógusok felügyeletével utaznának. A bezárásra ítélt iskola 9 tanára közül hatot venne át a szőregi. Délutánonként pedig kétszer indulna vissza Kűbekre a busz: a tanítás, illetve a napközis foglalkozás végén. - Minden szülőt lesújtott a hír - jelentette ki egy anyuka, Mucsi Boglárka. A szülök 80 százaléka nem tudja, hogyan fog a gyermeke eljutni a szőregi intézménybe. - Pedig az iskola kellene, hogy első legyen, nem a körforgalom vagy a szociális otthon! - utalt Síklaki Istvánná néhány nemrégiben megvalóMINDEN SZÜLŐT LESÚJTOTT AZ ISKOLABEZÁRÁS HÍRE Fotó: Schmidt Andrea sult helyi beruházásra, sok szülővel egyetértésben. Molnár Róbert polgármester azonban kiemelte: a ravatalozóra, a sertésátvevő telepre, a szociális otthonra és a körforgalomra speciális pályázatokon nyertek pénzt, amit nem fordíthattak volna a tanulókra. - Ha nincs iskola, szűkség van egyáltalán önkormányzatra? - kérdezte Mraznicza Béla, egykori önkormányzati képviselő. - Hogy küzdjünk, mikor már végigharcoltuk, amit lehet? tárta szét a karját tanácstalanságában Molnár Róbert. A kialakult helyzethez igazodva a frissen megépült körforgalomban félárbocra engedték a település zászlaját. Ezreknek hiányzik az operettfalu - Óriási a felháborodás a községben és az operettrajongók körében is, még mindig rengetegen telefonálnak az önkormányzathoz, hogy az operettfesztiválról érdeklődjenek, de sajnos nem tudjuk megrendezni - fogalmazott keserűen Molnár Róbert. Lapunk már megírta: bár most szombaton tartották volna, elmarad az operettfalu, mert nem kapták meg a megszokott támogatást. Pedig a nyugdíjaskluboktól az utazási irodákig az ország legkülönbözőbb pontjairól szerveztek ide látogatókat a tizedik, jubileumi fesztiválra - 250 buszt kellett lemondaniuk. MEGYEI PÉLDÁK. Az iskola helyzetéről a megye több, Kübekházához hasonló lélekszámú településén is érdeklődtünk. Újszentivánon és Tiszaszigeten összevonták a két intézményt: tavaly szeptembertől előbbibe járnak a két település alsósai, utóbbiba a felsősök. Forráskút szeptembertől hoz létre társulást a szomszédos Ülléssel. Csengelén még önálló az iskola: 150 diák jár elsőtől nyolcadikig ide, évfolyamonként egy-egy osztályba. A makói kistérséghez tartozó, 1500 fős Magyarcsanádon nyolc évfolyamos iskola működik, román és szerb nyelvoktatás is folyik, amire plusznormatíva jár. A Szentes melletti, 1900 lelket számláló Derekegyházon a múlt év óta csak az alsósok tanulnak a faluban, a felsősök a szentesi Koszta József-iskolába járnak. Az 1400 fős Mártélyon tavaly úgy mentették meg az iskolát a bezárástól, hogy az önkormányzat ingyentelket adott a nagycsaládosoknak. A kitörési pontok keresése helyett inkább szerényen vegetáljanak a végeken. ÚJSZÁSZI HONA Iskolával a lejtőn? Ezeregy helyett csak a „nincs" az oka annak, ha Kübekháza iskolájára is lakat kerül. Nincsből viszont sokféle van a Szegedtől húsz-huszonöt perc alatt elérhető zsákfaluban. Már a múlté a gázvezeték, a telefon, a csatorna, az aszfaltszőnyeg hiánya Kübeken. De most úgy tűnik, hiába az elmúlt évtized ezeket előteremtő erőbedobása, és az utóbbi néhány esztendőt jellemző ötletes beruházássorozat is. Hiába a polgármester kisgazdaként megszerzett nagypolitikai ismertségének helyire váltása. Hiába a meggyőződés: ötleteiből is megélhet aJiátrányos helyzetű település. A helyhatóA kitörési pontok sági önállóskodásnak a kistérségi m M keresése helyett társulásokkal keverése ugyancsak hiábavalóságnak látszik. A legfontosabb néhány „nincs" ugyanis maradt. Kübekházán nincs elég munkahely. Így nincs elég fiatal és gyerek se. Ezért „normatívának" és „támogatásnak" nevezett pénz sincs elegendő. Ez az egyszerű magyarázata annak, hogy Kübekháza lesz Csongrád megye hatvan települése közül a tizenegyedik olyan, ahol nincs, vagyis szeptembertől nem működik általános iskola. Pénz híján sok jó vásár elmarad - tartja a mondás. De miért most, a nyári vakáció közepén, mintegy váratlanul derül ki, hogy Kübekháza idén nem kapja meg azt a támogatást, amire eddig számíthatott - operettfaluként, illetve a kistérségi mamutiskolához csatlakozó okos, mert pénzt megtakarító településként? A pályázati rendszerből származó pénz bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Ezt most tapasztalhatja a kübekházi operettfaluba készülő közönség, megszenvedi a műfaj népszerűségéből kilenc éven át profitáló, perifériális helyzetéből kitörni igyekvő, országos ismertségre szert tevő község lakossága. Ám e nem várt pénzhiány talán balszerencsés véletlennek is felfogható. Az iskolaügy azonban messzebbre mutat. Azért nem jut pénz a helyi sulira, mert az évek óta „önhibáján kívül hátrányos településnek" minősülő Kübekháza idén hiába pályázott e támogatásra, nem kapta meg. Bevételeiből és más pályázatokból ugyanis igyekezett ötletesen beruházni: például sportcentrumot, társasházi lakásokat építeni, óvodát fölújítani, egészségügyi és szociális centrumot létrehozni, digitális forradalommal megfiatalodni. Ezzel a fejlődéssel azonban megfosztotta magát a jövőt jelentő iskola fenntartáshoz szükséges „önhikis" támogatástól - saját hibáján kívül. így növekedik ijesztővé a kübekházi eset. Ezzel a centrum a kistelepüléseknek mintegy azt üzeni: a helyi iskola lejtőre visz. De az a benyomás is megerősíttetik, hogy az önálló arculat, a kitörési pontok keresése helyett inkább szerényen vegetáljanak a végeken. Estére már nyilvánosak lesznek a ponthatárok MUNKAEÁRSUNinTH. Ma este teszik közzé a www.felvi.hu-n a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Lapunkban közöljük a Szegedi Tudományegyetem képzéseinek adatait, a www.delmagyar.hu összeállításában pedig az összes hazai egyetem szerepel majd. A felvi.hu-n a regisztrált felvételizők személyes oldalukon névre szólóan is megtalálják a jelentkezéseikhez tartozó pontszámokat. Akik jelentkezési lapjukon megadták mobilszámukat, a vonalhúzás után SMS-ben is értesítést kapnak. Az Oktatási Hivatal pedig a napokban valamennyi jelentkezőnek küld besorolási döntést arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, mennyi ott a ponthatár, és felvették-e valahova. Mindenkit oda vesznek föl, ahová elsőként elegendő a pontszáma. lóján áprilisban hat intézmény nyert a szegedi ebből kimaradt, formai hiba miatt utasították el. Most, a második körben azonban információink szerint Szeged is a támogatottak között van. - A műszaki képzés és a természettudományi képzés megerősítése Szegeden a város alapvető érdeke, hiszen a város gazdaságának legfontosabb alapja, hogy milyen képzések és milyen szakemberek állnak rendelkezésre. Bízom benne, hogy nyertes pályázat esetén új, a gazdaság igényeinek megfelelő szakok is tudnak indulni, így Szeged vonzóbbá válik az ipari beruházások számára - mondta az egyetemi tervekkel kapcsolatban Botka László polgármester. A FIDESZ IS LOBBIZOTT. A Fidesz szegedi szervezete július közepén levelet írt Bajnai Gordonnak. Ebben azt kérték a gazdasági minisztertől: aktívan működjön közre abban, hogy a Szegedi Tudományegyetem érdemi segítséget kapjon, és támogatást nyerjen. . 6 és fél milliárd a szegedi egyetemnek AZ EGYETEMI ÉPÜLET EGYIK FELDÚC0LT SZOBÁJA Fotó: Segesvári Csaba Információink szerint megkapta a Szegedi Tudományegyetem a mérnökkar bővítéséhez és a rektori hivatal felújításához kért támogatást, 6,5 milliárd forintot. Hivatalosan csak ma ismertetik a szerdai kormányülésen hozott döntést. 60WPÁ ZSUZSANNA Hivatalosan ugyan csak ma jelentik be, de lapunk úgy tudja: Szeged számára kedvező döntés született a tegnapi kormányülésen, vagyis a Szegedi Tudományegyetem megkapja a kért 6,5 milliárd forintot a mérnökképzés bővítésére és a rektori hivatal felújítására. A beruházás összesen 7,5 milliárdos, a támogatáson felüli egymilliárdot a pályázók állják. Az SZTE a vidéki felsőoktatás fejlesztését célzó pályázaton konzorciumban indult a bajai és szarvasi főiskolával. A program három fő elemből áll. A mérnöki kar bővítése során a Moszkvai körút 9. szám alatti tömböt renoválják, és új épületet is felhúznak. Szaktanszékek, laborok lesznek itt. A második részprogram, vagyis az úgynevezett egyetemi tudássétány rekonstrukciója azt jelenti, .hogy hét helyszínen újítják fel a természettudományi, az orvos- és a gyógyszerészkar épületeit, laboratóriumait. Azért sétány, mert a laborokat és az oktatási termeket „lánccá fűzve" jutnak el a Dugonics tértől a Dóm és Rerrich téren át az Irinyi-épületig, az Eötvös utcáig. A gyógyszerészkari eszközök bővítésében az ÉGIS Gyógyszergyár Rt. is részt vesz. A harmadik elem a Dugonics téri egyetemi központi épület felújítása ez önmagában több mint 3 milliárdos fejlesztés. A rektori hivatal a renoválással együtt új funkciókat kap, gyakorlatilag ott lesz az egyetem „agya": tudásközpontok, pályázati irodák, szolgáltatóhelyek. Ezenkívül korszerűsítik az intézmény informatikai hálózatát is. A program célja a fejlesztéseken túl a mérnöki és természettudományi szakok hallgatói létszámának növelése 3000 fővel. Az Új Magyarország fejlesztési terv részeként kiírt, a vidéki felsőoktatás fejlesztését célzó pályázat első fordu-