Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-23 / 171. szám

Szerda, 2008. július 23. Megyei tükör 17 A VÁSÁRHELYI ZSINAGÓGA 1852-57, A SZENTES11868-70, A SZEGEDI PEDIG 1900-1902 KÖZÖTT ÉPÜLT. UTÓBBIT A VILÁG NEGYEDIK LEGNAGYOBB ZSINAGÓGÁJAKÉNT TARTJÁK SZÁMON, AZ ÉPÜLET A HITKÖZSÉG TULAJDONÁBAN ÉS KEZELÉSÉBEN VAN, KERTJÉT BOTANIKAI GYŰJTEMÉNY DÍSZÍTI Fotók: Tésik Attila és Frank Yvette Csongrád megyében öt zsinagóga áll, kettő Szegeden, egy-egy Vásárhelyen, Szentesen és Makón. Ezek közül kettő, a vásárhelyi és a szegedi új zsinagóga ad otthont heti rendszerességgel liturgikus eseményeknek, a makói csak alkalmanként, míg a régi szegedi és a szentesi zsinagóga kulturális célokat szolgál. IMRE PÉTER Csongrád megyében a 20. század első felében nagyszámú zsidóság élt, a hitközségek aktívak voltak. Erről árulkodnak a zsinagógák, amelyekből az elmúlt két évszázad során többet is emeltek; volt, amit lebontottak, majd a helyén vagy másutt új épült. Jelenleg öt zsinagóga található a megyében, kettő Szegeden, egy-egy Vásárhelyen, Szentesen és Makón. Raguczki Gábor szegedi kántor, a vásárhelyi önkormányzat kisebbségi és vallásügyi referensének segítségével jártunk utána: melyik milyen célt szolgál napjainkban? A vásárhelyi, Szent István téri zsinagógát 1852 és 1857 között építették, majd 1906 és 1908 között a szegedi Müller Miksa tervei alapján alakították át mai formájára. Az épület ma is liturgikus célokat szolgál, minden péntek este és a nagyobb ünnepeken istentiszteletet tartanak benne. Télen az egykori zsidó iskola épületében a fűthető imaházat használja a hitközség, itt található az iroda is. Szintén az iskola egy részéből alakították ki négy évvel ezelőtt a vidék egyetlen holokausztmúzeumát. Makón két zsinagóga volt, az ortodox maradt meg, és a Vorhand Mózes téren áll. A másikat, a neológ zsinagógát lebontották, annak a helyén jelenleg a rendőrkapitányság áll. Vorhand Mózesnek, a legendás rabbinak tulajdonítják azt a csodatévő imát, amelynek köszönhetően sok makói zsidó menekült meg a hólokauszttól. A makói pontos mását húzta fel az izraeli Asdódban a Maros partjáról odatelepült közösség. Az eredetit alkalmanként, a világtalálkozók és a zarándokturizmus során városba érkezők használják. Az udvaron található a holokauszt áldozatainak emlékfala, a mellette lévő épületben pedig a helyi zsidóság sorsát, életét bemutató kiállítás tekinthető meg. Makón nincs zsidó hitközség. A szentesi Kossuth utcában álló, 1868-70-ben épült zsinagóga 1987-től az önkormányzat tulajdona. Tíz esztendeje - miután rendbe hozták a romos állapotban lévő épületet - könyvtárként funkcionál, amiben kialakítottak egy imaszobát, de az nem üzemel. Szentesen sincs zsidó hitközség, tulajdonképpen egyetlen, hitét is tartó ember él a városban. Szegeden két zsinagóga van, a régi neoklasszicista stílusban épült, az 1970-es évek közepétől a város tulajdona, és kulturális központ lett: színházi előadásokat, táborokat, kiállításokat rendeznek benne. Az új építését 1900 augusztusában kezdték, és 1902 októberére fejezték be - 1989-ben felújították -, eklektikus stílusú, de a romantika jegyeit is magán viseli. Raguczki Gábor információi szerint a világ negyedik legnagyobb zsinagógája (48 méter hosszú, 35 méter széles, 48,5 méter magas, a belmagassága 32 méter), csupán a New York-i, a jeruzsálemi és a budapesti, Dohány utcai előzi meg. A földkerekség legtudósabb rabbijának tartott Lőw Immánuel szegedi főrabbira emlékeztetnek az üvegek, az ablakok virágmotívumai. Ö próbálta ugyanis beazonosítani a Bibliában leirt virágokat, növényeket. Az épület a hitközség tulajdonában, kezelésében van - kertjében értékes botanikai gyűjtemény található -, és a mai napig vallási célokat szolgál. Rendszeresek benne a kulturális események, koncertek, és évente közel 12 ezer látogató csodálja meg. S A VILÁG LEGKISEBB ZSINAGÓGÁJA. A világ egyik legkisebb zsinagógáját - amit Szántó András alapított édesapja, Szántó György álmát megvalósítva - tíz éve, 1998. május 17-én Szentendrén avatták fel. Az alig több mint 20 négyzetméteres épület imaházként, templomként és múzeumként is funkcionál. A RENDŐRSÉGET KELL ÉRTESÍTENI, HA BALESET TÖRTÉNIK - 200 EZRET IS FIZETHET A SOFŐR, HA HIBÁZOTT Őzek násza miatt veszélyes utak Csak két zsinagóga szolgál hitközséget Elkezdődött az őzek párzási időszaka, amikor az állatok elvesztik veszélyérzetüket, éberségüket. A hónapos nász ideje alatt a bakok és suták bármikor kiszaladhatnak az úttestre. Balesetnél a területileg illetékes rendőrkapitányságot kell értesíteni. - A családdal tartottunk a Balatonról hazafelé, amikor a régi 5-ös úton a Csongrád megye táblánál kilépett elénk egy őz. Próbáltam fékezni, de az eső szakadt, így csúszkálni kezdett a kocsi hátsó fele. Rádudáltam. Ügy láttuk, hogy visszalépett, de végül mégis a kocsi elé került - beszélt György. A szegedi férfi megállt, de az őznek már nem látta nyomát. - Mivel éppen a megyehatáron voltunk, nem tudtuk, hogy melyik rendőrkapitányságnak, illetve vadásztársaságnak kellene szólnunk. Mivel az őz nem lett meg, végül nem is telefonáltunk - mesélte a férfi, akinek autójában négyszázezer forintos kár keletkezett. Örült, hogy családjából senki nem sérült meg, és annak is, hogy van cascója. György érdekesnek tartotta, hogy egy olyan félénk állat, mint az őz, fényes nappal lépett ki elé. - Elkezdődött az őzek párzási időszaka - magyarázta Komoly Tamás. A PÓRUL JÁRT SZEGEDI AUTÓS KOCSIJA AZ ÜTKÖZÉS UTÁN. EZEN A SZAKASZON TÖRTÉNT AZ ESET. TÁVOLBAN EGY KRESZ-TÁBLA, AMI FIGYELMEZTET A VADVESZÉLYRE Fotók: DM/DV A Csongrád Megyei Vadászkamara titkára elmondta: az őzek július közepétől augusztus közepéig sajátos viselkedési formát vesznek fel. Megváltozik a vadak mozgása, aktivitása, és a nap bármely szakaszában feltűnhetnek. A legmelegebb nappali kánikulában sem ritka látELÜTÖTTEK EGY GÓLYÁT. Az M5-ös autópályán ütöttek el egy gólyát hétfőn Kisteleknél. Lakossági bejelentés után a rendőrök a helyszínre siettek, megtalálták a fokozottan védett, törött szárnyú állatot, amelyet a Szegedi Vadasparkba szállítottak. A madár azonban olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy elpusztult. kább a helyszínen hagyja az elütött állatot, vagy a csomagtartóba rakja. Utóbbi azonban lopásnak számít, ha kitudódik, eljárás kezdeményezhető az elkövetővel szemben - mondta a kamarai titkár. Eszmei érték Az őzek eszmei értékét különböző kategóriákban határozták meg. A 350 grammnál könnyebb agancsú bak 200 ezer, az ennél súlyosabb agancsú példány 600 ezer forintba kerül. Az elhullajtott agancsú és az agancsfejlesztő bak eszmei értéke 350 ezer forint. Egy elütött sutáért - amennyiben minden kétséget kizáróan a sofőr volt a hibás - 200 ezer, egy gidáért 50 ezer forintot kell fizetni. A Csongrád megyei őzpopuláció számát a szakemberek 15-17 ezer példányra teszik. Magyarországon évente 500-1000 esetben ütköznek vadak gépjárművekkel, ami az autósoknak több száz millió forintos kárt jelent. Az Allianz Hungária Biztosítónál azt mondták: ha van az embernek cascója, akkor az ilyen jellegű balesteknél a kárösszeg szerződésben előre meghatározott részét a biztosító állja. vány, hogy a bakok sutákat kergetnek. Ilyenkor csökken az állatok veszélyérzete és ébersége is - beszélt a vadász. Ahol vadak áthaladását jelző táblát lát az autós, különösen fontos lelassítani, és az út mentén is szétnézni. Ha mégis megtörtént a baleset, a rendőrség segítséget tud nyújtani a területileg illetékes vadásztársaság eléréséhez. A helyszínelöknek jegyzőkönyvbe kell venniük: a balesetért felelőssé tehető-e a sofőr, van-e a környéken vadveszélyt jelző tábla. Ha az illető vétkes, akkor az elpusztult vad árát is meg kell térítenie. Komoly Tamástól megtudtuk: az elmúlt hetekben nem jeleztek őzbalesetet a megyéből. - 1997 előtt még felelősség terhelte egy ilyen jellegű balesetért a vadásztársaságokat, amelyeknek akkor biztosításuk is volt, amelyből a kárt fedezni tudták. Ezért korábban sokkal több vadelütést jelentettek be. Az új vadászati törvény ezt a kötelezettséget eltörölte, így a biztosítók sem szerződnek e károk rendezésére: a sofőr inHALÁLOS ÜTKÖZÉS. Belehalt sérüléseibe annak az autónak az utasa, amelyik egy út menti fának csapódott Makó és Csanádpalota között. A kocsi az ütközés előtt őzet gázolt el - számolt be lapunk a balesetről tavaly tavasszal. A sofőr Csanádpalota irányából tartott Makó felé, amikor egy őz ugrott elé. A vezető elrántotta a kormányt, lehajtott az úttestről, majd az árkon áthaladva egy útszéli fának ütközött. KISS GÁBOR GERGŐ