Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-18 / 167. szám

Péntek, 2008. július 18. Aktuális 15 Az óvodákra és iskolákra különbö­ző forrásokból költ az önkormány­zat. - Előre tervezetten 75 millió forint értékű karbantartást felügyel a Ne­velési-oktatási Intézmények Gazda­sági Szolgálata (NGSZ). Ebből 17 ovi­ban összesen 29,99 millió forint ér­tékű munka zajlik; a legtöbb, 5 mil­lió forint a Sás utcai intézmény bal­esetveszélyes mettlachi burkolatá­nak cseréjére megy el - tájékoztatott Kardos Kálmán ügyvezető igazgató. 12 általános iskolát 16,868 millióból csinosítanak ki. 7,5 millió forintos felújítás zajlik négy középiskolában, három felújításra váró kollégiumra 6,5 milliót fordítanak. Az NGSZ saját magára is költ: 4,092 millióból az irodák balesetveszélyes burkolatát javítják, és korszerűsítik a világí­tást. Váratlan kiadásokra minden évben elkülönítenek 25 milliót, ilyen például a beázásoknak. Kötelező érintésvé­delmi ellenőrzésre 10 helyen 6 mil­liót költenek. Energiatakarékos és vibrációmentes világítótestek fel­• • Tizenhét oviban # # összesen 29,99 millió forint értékű munka zajlik. Kardos Kálmán szerelését 12 iskola 208 tantermé­ben teszi lehetővé az önkormányzat 200 millió forintja. Ugyancsak 200 millió forint városi pénzzel gazdál­kodik a városüzemeltetési iroda 14 iskolában és 3 óvodában. A legna­gyobb értékű munka a Kossuth Zsu­zsanna gimnázium vizesblokkjai­nak és tornatermének felújítása ­26 millióból. •m|. • f0t0k a ibeíns* i u int+fíwtm! mmiimiimnmi SZEPTEMBERIG 2 MILLIÁRD A SZEGEDI TANINTÉZMÉNYEKRE 750 millió forint csak a nyári felújításokra Még el sem bírálták az összes pá­lyázatot, amelyet a szegedi okta­tási intézmények korszerűsítésére adtak be, de így is több mint 750 millió forintot költ a város böl­csikre, ovikra, iskolákra, kollégiu­mokra. DOMBAI TÜNDE A tizenöt szegedi önkormányzati bölcsődére - megírtuk már - össze­sen 42 millió forintot fordít a város. a rovarirtás vagy a gázmérőórák cse­réje. Játszóeszközök szabványosítására 150 millió kellene, de mert ennyi nincs, a legszükségesebbeket csinál­ják meg. 15 millióból megoldható idén nyáron több mint ötven ovi és iskola 600 játékának cseréje, javítá­sa. 13 millióba kerül, hogy 47 intéz­mény összesen 40 ezer négyzetmé­ternyi lapostetöröl levezető csator­náit megtisztítsák, így elejét veszik S Az első akadálymentes iskola Nyáron zárul két középiskola renoválása - mi is többször beszámoltunk róla: 660 millióból a Vedres, 576 millióért a Tömörkény újult meg. Uniós pénzből 28 milliós átépítés készül a Tabán iskolában - ez lesz a város első teljesen akadálymentes általános iskolája. Másik uniós 148 milliót öt iskola energiatakarékos fűtésére, szigetelésére fordítanak. Több pályázat még elbírálásra vár. Eladó házak: átlagosan Domaszék a legdrágább SZÉP ÉS ENERGIATAKARÉKOS IS LESZ A BÉKE UTCAI ISKOLA Fotó: FrankYvette TAKAROS PORTÁK SORAKOZNAK D0MASZÉKEN Kíváncsiak voltunk: Szeged vonzás­körzetében melyik településen jut­hatunk legdrágábban, illetve legol­csóbban családi házhoz. Az árver­senyt Domaszék nyerte, míg a tizen­ötös lista utolsó helyére Baks került. KISS GÁBOR GERGŐ A Szeged vonzáskörzetében eladásra szánt családi házak árait hasonlítot­tuk össze a megyei hirdetőújság ko­rábbi számainak segítségével. Kíván­csiak voltunk: melyik településre a legdrágább, és melyikre a legolcsóbb költözni. Nem néztünk komfortfoko­zatot, mindössze összeadtuk az ingat­lanok irányárát, majd a végeredményt osztottuk a hirdetések számával. Megállapítottuk: a városokban ol­csóbban juthatunk magánházhoz. A toplista első öt helyét ugyanis a közsé­gek bérelték ki maguknak. A városok közül a legelőkelőbb helyen Móraha­lom áll, a hatodik. A legkiegyensúlyo­zottabb árakat a Homokhát két telepü­lésén, a már említett Mórahalmon és Domaszéken találtuk. Tizenkét millió forint alatt a hirdetőújság tanúsága szerint egyik helyen sem kapunk csa­ládi házat, de a legdrágább lakra sem kell huszonöt millió forintnál többet költeni. A legolcsóbb házat Bakson, a leg­drágábbat Szatymazon vásárolhat­nánk meg. Előbbi a község központjá­ban helyezkedik el, kettő plusz egy szobás, konyhás, kamrás, előszobás, ám komfort nélküli: ezért is árulhat­ják egymilliónál alig többért. Az ár­versenyt az a 35,9 millióba kerülő szatymazi négyszobás, kétszintes és két fürdőszobás palota nyerte meg, amelyhez még műhelyt is építettek. Egy ugyancsak műhelyes, de két szo­bával nagyobb baksi családi házat vi­Fotó: Segesvári Csaba ÁTLAGÁR (millió Ft) LEGOLCSÓBB (millió Ft) LEGDRÁGÁBB (millió FI) TI DOMASZÉK 18,95 14 25 2. DESZK 18,74 6,1 3) 3. ALGYŐ 18,0l» 9 35 11. KISTELEK 12,38 2,9 30 12. üllés 12,26 12 18 13. röszke 10,5 5 19,9 14. Asotthalom 6,33 2,9 9,8 15. baks 5,8 1,4 12,5 FORRÁS: MEGYEI HIRDETŐÚJSÁG DM-GRAffKA szont mindössze 12,5 millió forintra tartja a tulajdonosa. A legtöbben sándorfalvi hajlékuktól válnának meg: ezen a héten negyven­négy ingatlanon próbálnak túladni az apróújság segítségével. De nagy a vá­laszték Deszken és Algyőn is. Legke­vésbé Üllésen szabadulnának portá­juktól július közepén: mindössze hat ajánlat közül választhat a mostaná­ban új házat kereső. Csikós Ferenc, az egyik szegedi, in­gatlanközvetítéssel is foglalkozó iroda referense csodálkozott a deszki ára­kon. - A 43-as úton átmenő forgalom nagysága miatt a település az ingat­lanszakmában jelen pillanatban nem túl népszerű. Persze ha megépül az el­kerülő út, akkor Szőreggel együtt az egyik legkapósabb községgé válhat ­magyarázta. Domaszék első helyét reálisnak tar­totta nemcsak szépsége, hanem az au­tópálya közelsége miatt is. A lista utol­só helyein álló falvak olcsóságát egy­értelműen a Szegedtől való nagy tá­volsággal indokolta. Elmondása sze­rint ezeken a településeken főleg a he­lyiek adják-veszik egymás között az ingatlanokat. 4. SZATYMAZ 5. ! ZS0MBÓ 1 6­MÓRAHALOM i 7-! ÜJSZENTIVÁN 8. BORDÁNY 9. SÁNDORFALVA 10. TISZASZIGET Használt alsók a Szent György téren Nem változott sokat az összkép a szegedi Szent György tér egyház tu­lajdonában levő részén az elmúlt két évben. A pázsit szemetes, a sportpá­lyán a beton alól nő ki a fű. MUNKATÁRSUNKTÓL Alig változott valamit az összkép a sze­gedi Szent György tér egyház tulajdo­nában lévő részén. Két és fél évvel ez­előtt arról számoltunk be lapunkban, hogy a lepusztult kosárlabdapálya ille­gális szemétlerakó hely, a fák alatt ren­geteg papírhulladék, műanyag flakon és sörösdoboz „virágzik". Akkor azt az információt kaptuk a felsővárosi plé­bániától, hogy még 20Ö6-ban körülke­ríttetik téglafallal a területet. A kép azóta alig változott: míg a tér első része gondozott, játékai jó állapo­túak, szökőkútja tiszta vizű, addig a hátsó részt otthagyott cipők, elhasz­nált alsónadrágok és mindenféle egyéb szemét csúfítja. Téglafalat még nyomokban sem látni - a plébánia mö­gött mindössze egy összetört tetőcse­répre leltünk. Legalább a sportpálya hulladékmentes - állapítottuk meg. Fo­cizni, kosarazni azonban még így sem lehet rajta: a betonból fűcsomók nő­nek ki, a rozsdás kerítésből pedig dró­tok lógnak ki mindenfelé. Hogy a terü­leten néhol derékmagasságig ér a fű: talán ez a legkisebb probléma. Az azóta elhunyt plébános, Tóth Alajos a „dühöngővel" kapcsolatban két éve úgy beszélt: szeretnék, ha a gyerekek szabadidejük egy részét a templomkertben töltenék el. A nyo­mokból ítélve valakik tényleg itt töltik szabadidejüket, de ezek semmiképp sem lehetnek kisgyerekek: a sörösdo­boz, borosflakon és üres cigisdoboz az idősebb generáció jelenlétét feltételezi. Amászka László, a felsővárosi plé­bánia vezetője elmondta: lehetősége­ikhez képest rendben tlriják a terüle­tet. Idén például három alkalommal is maguk vágták le a gyepet. - Arról nem tehetünk, hogy mások semmibe ve­szik ezt. Nemrég valaki földlerakónak használta a területet a hozzájárulá­sunk nélkül - beszélt Amászka László. A téglafalhoz és a sportpálya re­konstrukciójához a plébániának egyébként nincs meg az anyagi fede­zete. SZEMÉTTENGER ÁTÉR ELHANYAGOLT RÉSZÉN Fotó:Schmidt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents