Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-17 / 166. szám

Csütörtök, 2008. július 17. Aktuális 13 TERVBEN: KÉTÓRÁNKÉNT IC, KÉTÓRÁNKÉNT GYORSVONAT SZEGED ÉS PEST KÖZÖTT Mire megkedvelték, megszűnik a hibrid? H m Az utasforgalom # # növekedése népszavazásnak minősül a hibrid mellett. Nagy Sándor AZ UTASOK SZERETIK, ÉS A VÁROS SZERINT IS BEVÁLT A HIBRID Fotó: Segesvári Csaba KERTESZ JÓZSEF EGYEDÜL SZEREZTE MEG A TAMOGATAST Egykori kosaras lehet az ügyvédek elnöke HOLLÓS! ZSOLT Cammogó mamut Az Állami Számvevőszék napokban közzétett, több mint kétszáz oldalas jelentéséből kiderül: 1993 óta 1698 milliárdba került az államnak vagyis nekünk, adófizető polgároknak - az egyre pocsékabb szolgáltatást nyújtó, korszerűtlen Magyar Államvasutak finanszírozása. A tény még bicskanyitogatóbb, ha elgondolkodunk a jelentés további megállapításain: a horribilis összegből csupán 300 milliárd forintot fordítottak beruházásra, viszont ezermilliárdnyi támogatást költöttek el egyszerűen a működésre, a tökejuttatások, hitelátvállalások és szanálások is több mint 400 milliárd forintot vittek el. •p • Vicc, hogy Azt is mondja az ASZ: nincs a ¥ ¥ a kommunikációs MÁV-nál egységes vasúti járműnyilvántartás, hiányos a cég ingatlangazdálkodása, a MAV Cargo értékesítésénél nem érvényesült a tartós állami tulajdonra vonatkozó jogalkotói szándék, az aláírt szerződés az államvasutak számára indokolatlan kötelezettségeket tartalmaz. A minap Kovács Árpád ASZ-elnök fakadt ki a közszolgálati rádió reggeli hírműsorában: a vizsgált időszakban a MAV-nak olyan sok egymást váltó vezetője volt, hogy a folyamatos számvevőszéki figyelmeztetések, felügyelőbizottsági jelzések nagy részét egyszerűen figyelmen kívül hagyták - hiszen az elmarasztalások mindig az előd tevékenységével voltak kapcsolatosak. A laikus utas számára a MÁV belső ügyei követhetetlenek, talán ezért is tűnik úgy: egy következmények nélküli, modernizálhatatlan posztszocialista mamutvállalatot támogat az állam, ahol megállt az idő, és amelynek vezérei rövid regnálásuk alatt képtelenek érzékelhető eredményeket elérni.. A Budapest és Szeged között cammogó hibridvonatok ügye is azt látszik bizonyítani: a döntések nem gazdasági meg- . fontolásokból születnek, és nem is az utasok érdekeit szolgálják. A költségérzékenyebbek számára is megoldást jelentő hibrideknek és a kiszámíthatóbb menetrendnek köszönhetően nőtt ugyan az utasforgalom, mégis a véletlenül bevált járattípus megszüntetését tervezik. Vicc, hogy a kommunikációs igazgatóságot fenntartó cégnél egy napig szülnek egy szűkszavú közleményt. Az még inkább, hogy civilek és politikusok tiltakozására és összefogására van szükség egy egész térség számára nélkülözhetetlen alapellátást biztoáító járat megmaradásához. Vicc, hogy a kommunikációs igazgatóságot fenntartó cégnél egy nápig szülnek egy szűkszavú közleményt. •4 Folytatás az 1. oldalról A hibridet az utasok jelentős része a kiszámítható menetrend és a könnyen megjegyezhető indulás-érkezés mellett azért is szereti, mert egyszerre szolgálja ki a gyors másodosztályának és az IC első osztályának utazóközönségét. Az ellenzők a „sima" IC-hez képest a sűrűbb megállásokat, így a menetidő növekedését (plusz 10 perc) vetik a hibrid szemére. Technikai okok a vonatpárok találkozása - miatt ez most még elkerülhetetlen. Csökkenteni lehetne azonban a menetidőt, ha nem kellene egymást várniuk a szembe jövő szerelvényeknek. Erre jelentene megoldást, ha a találkozási pontoknál kétvágányú pályák épülnének. Lapunk megpróbált utánajárni a hibrid jövőjének, kérdeztük a MÁV-Start Zrt.-t és a közlekedési minisztériumot is. Utóbbi lapzártánkig nem reagált, előbbitől azt a szűkszavú választ kaptuk, hogy a 2008/2009. évi menetrend összeállítása még nem zárult le, és tájékoztattak arról is, hogy a hibrid vonatok „közlekedését és forgalmát folyamatosan vizsgálják". Megtudtuk: hibridek ugyan a következő évi menetrendtervekben is szerepelnek (hogy a jelenlegihez képest kisebb számban-e, arra nem tért ki a sajtószóvivő), de a menetrend kialakítása nemcsak a MÁV-Starton múlik, hanem beleszólnak önkormányzatok, más vasúttársaságok és a minisztérium is. Megkerestük a szegedi városvezetést is - Nagy Sándor alpolgármester meglepőnek nevezte a megszüntetés ötletét, hiszen az utasforgalom növekedése szerinte „népszavazásnak" minősül a hibrid mellett. Az alpolgármester ezért a városvezetés nevében levelet írt a vasúttársaságnak, hogy Szeged fenntartja a közlekedéstudományi intézet regionális közlekedési irodájának korábban kifejtett véleményét, mely szerint a hibrid bevált. Ezért kérik, hogy ne szüntessék meg. Nemrég egyébként a somogyi politikusok és civilek akadályozták meg a Somogy InterCity megszűnését. A közlekedési tárca néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy a jövő évi menetrend készítésénél továbbra is számolnak vele, mert az érintett térség lakossága ragaszkodik a járathoz. MUNKATÁRSUNKTÓL Kertész József megbízott elnök mellett még Pintér Ferenc, Tóth László, Török Béla és Vassné Marosváry Mária is aspirált a Szegedi Ügyvédi Kamara - Dobozy Levente váratlan halála miatt megüresedett elnöki posztjára, ám csak Kertész Józsefnek sikerült összegyűjtenie a jelöléshez szükséges kellő számú szavazatokat. Dobozy Leventét 2006. március 17-én - Pintér Ferenc és Tóth László ellenében - 154 szavazattal negyedszer választották elnöknek. Az ország második legnagyobb ügyvédi kamarájának, a szegedipek 434 ügyvéd a tagja, 15 százalékuk, vagyis 65 ügyvéd támogató szavazata kellett az elnökjelöltséghez. Információink szerint az egykori kiváló kosaras Kertész József 156 szavazatot kapott. B MINDEN FÁNÁL? Ami a gyakori megállások vádját illeti, érdekes az osztrák déli vasútvonal (Südbahn) menetrendje. A Bécsből Villachon át Velencébe közlekedő Allegro Stradivari EuroCity vonat megáll többek között a 9619 lakosú Judenburgban, az 5266 lakossal rendelkező Friesachban is. A hibrid pluszmegállói a korábbi sima IC-hez képest: Nagykőrös, Kistelek és Szatmyaz. Nagykőrösön 25 ezren, Kisteleken 7615-en, Szatymazon 4268-an élnek. CSÖKKEN A NÉPESSÉG A MEGYE VÁROSAIBAN A szegediek számát a diákok gyarapítják A kisebb városok nagyobb, a népesebbek enyhébb lakosságszám-csökkenést könyveltek el Csongrád megyében a rendszerváltozás óta eltelt szűk két évtizedben. Szegedtől elvált Algyő, viszont több lett a diák. A megye összlakossága csökkent. MUNKATÁRSUNKTÓL Csongrád megye valamennyi nagyobb városának lakónépessége csökkent a rendszerváltozás óta úgy, hogy minél kisebb lélekszámú volt a település, annál nagyobb a veszteség. Feltűnő, hogy az azonos „súlycsoportba" tartozó Szentesnél, Makónál és Csongrádnál szinte tized százalékra egyezik a lakónépesség csökkenése: mindhárom településen 10,4-10,6 százalék között van. Megtartó képességük tehát nagyon hasonló. A létszám-kategóriában a kisebb városok és a megyeszékhely között található Hódmezővásárhely 1995 és 2005 között szenvedett el komolyabb veszteséget, ám figyelemre méltó, hogy az elmúlt három évben már csupán félezerrel csökLakónépesség az év elején • 1990 1995 2000 2005 2008 SZEGED 175 301 173 396 167 105 162 889 167 039 CSONGRÁD 20 021 19 599 19 152 18 903 17 906 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 51180 50 598 99189 97 775 97 296 MAKÓ 27 529 26 799 25 899 25 396 29 658 SZENTES 32 891 32 271 31 596 30 259 29 999 CSONGRÁD MEGYE 938 892 935 918 931 979 929 899 929 139 FORRÁS: KSH SZEGEDI IGAZGATÓSÁGA 0M-GRAFIKA kent a népessége. A rendszerváltozás óta 7,6 százalékkal lett kisebb a város. Más méret Szeged, ahol az összehasonlítást torzítja, hogy az 1995-ös SORBAN ÁLLÁS A TIK-BEN. AZ IDEIGLENESEN BEJELENTKEZŐ HALLGATÓK A MEGYESZÉKHELY LAKÓNÉPESSÉGÉT GYARAPÍTJÁK Fotó: Schmidt Andrea adat még tartalmazta Algyő - jellemzően 5300 fős - lélekszámát, 2000-ben azonban már nem szerepel benne az időközben különvált település. Az Algyő nélküli csökkenés Szegednél kevesebb, mint két százalék. Ami mindenképpen figyelmet érdemel: a 2000-2005 között számba vett bő négyezres csökkenést három év alatt, vagyis 2008-ra sikeresen visszatornázta a megyeszékhely. Az évezred első éveiben ugyanis még bőven folytatódott az a tendencia, hogy a környékbeli kisebb településekre, „alvóközségekbe" költöztek ki Szegedről, és többségükben elmentek a végzett diákok is, hogy máshol próbáljanak szerencsét. Ók talán most is mennek, de az egyetemisták sokkal többen is vannak, mint az évtized elején. És akik ideiglenesen bejelentkeznek tartózkodási helyükre, azok is Szeged lakónépességét növelik.