Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-15 / 164. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA 2008. július 15. © gyógy-1 r Oláh Orsolya újszülötteknek beadható gázkeveréket tesztel MALAC SEGÍT AZ UJRAELESZTESBEN Oláh Orsolya szegedi medika újszülöttek újraélesztéséhez szükséges gázke­veréket tesztel kismalacokon. Úttörő vállalkozása két-három éven belül életmentő segítséget jelenthet a szülőszobán. DOMBAI TÜNDE Az újszülöttek agyi vérellátása alapve­tően kihat az agyuk fejlődésére. Bár vi­szonylag sok gyerek születik oxigén el­látási zavarokkal, 80 százalékuk tünet­mentesen cseperedik fel. Hazánkban azonban évente nagyjából 300-400 olyan kisbaba jön a világra, akinél ez a születési trauma élete végéig maradan­dó károsodást jelent. Visszamarad a mozgása vagy a szellemi fejlődése. A kriükus állapot amiatt alakul ki, hogy az oxigénhiány közvetlenül károsítja az idegsejteket, illetve az újraélesztést kö­vetően a kicsik erei - melyek létfontos­ságú tápanyagokat szállítanak az agy­ba, valamint eltávolítják onnan a mér­ható az újszülött agyába. A 22 éves pali­csi medika - amerikai és japán kutató­csoportok elvét továbbfejlesztve - kilenc hónapja pár órás malacokon modellezi, mennyire sikeres az újraélesztés, ha a normális oxigéntartalmú levegőhöz ke­vés hidrogént kever. A módszer tehát nem új, de malackísérletekkel még a vi­lágon senki nem tesztelte. Azt vizsgálja, hogy az újfajta újraélesztési stratégia ha­tására károsodik-e az agyi erek funkció­ja, ugyanakkor a beavatkozás védelmet jelent-e az idegsejteket számára. A teszt­sorozathoz a malacoknál kritikus álla­potot idéznek elő, olyat, ami azoknál az újszülötteknél következik be, akik leg­alább 10 percig nem kapnak levegőt, és Malackísérlet Egyáltalán nem új a nap alatt, Bari professzor - amerikai és európai gyakorlatnak megfelelően -15 éve modellezi malacok segítségével az újszülöttek agyi vérkeringésének élettanát. Az élő malac azért tűnik a legalkalmasabbnak, mert az idegrendszer fejlettsége, szervméretei, egy kiló körüli testtömege, vérnyomása, szívverése közel áll az újszülöttéhez. Sőt ugyanúgy kell megnyugtatni és elaltatni is, mintegy pólyást. gező saiákanyagokat - valamilyen ok­ból beszükülnek, megszűnik a normáli­san szabályozott működésük. Minél hosszabb ideig tart ez az állapot, annál nagyobb mértékben károsodnak az idegsejtek. A másik végletet az újra­élesztést követő túlzott oxigénellátás je­lenti, mert amikor az oxidációs folyama­tok robbanásszerűen újraindulnak, romboló hatású melléktermékkel árasztják el az agyat. A szegedi orvoskar élettani intézeté­ben Bari Ferenc professzor irányításával a most már ötödéves orvostanhallgató, Oláh Orsolya a laboratóriumban úttörő módszerrel keresi az újraélesztéshez ve­zető „arany középutat". Ez egy olyan optimális összetételű gázkeverék lenne, amely újraélesztéskor gyorsan bejuttat­emiatt súlyos agykárosodás fenyegeti őket. Ha a tesztsorozat bizonyít, akár két-három éven belül a szülőszobába kerülhet egy palack abból az olcsón elő­állítható gázkeverékből, ami mestersé­ges légzéshez létfontosságú. Jelenleg az ilyen kritikus helyzetben oxigénnel vagy szobalevegövel lélegeztetik az új­szülötteket. A hidrogén hozzáadása azért jelent különbséget, mert az a mér­gező „melléktermékek" egy részét meg­köti és semlegesíti. Oláh Orsolya ered­ményeivel tavasszal elsődíjas lett a tu­dományos diákköri konferencia nyolc­vanas mezőnyében. Őszre várható a kí­sérletek eredményeit bemutató tudomá­nyos publikáció, és a szegedi kutatók munkájukról egy bécsi világkonferenci­án is beszámolnak. I A kísérleti malacot is úgy nyugtatják meg, mint a csecsemőt FOTÓ: FRANK YVETTE A GYEREKEK NAGYON EMPATIKUSAK Mások fájdalmát látva a gyerekek agya úgy reagál, mintha az velük történne, ami azt mutatja, hogy ter­mészettől fogva hajlanak az együtt érző viselkedésre - közölték ameri­kai kutatók. MTI Hét és tizenkét év közötti gyerekek­nek mutattak fájdalmat átélő embe­rekről animációs felvételeket, mi­közben agyi aktivitásukat funkcio­nális mágneses rezonanciás képal­kotással (fMRI) vizsgálták a Chicagói Egyetem kutatói. A képsorok között voltak balese­tek, például egy nehéz golyó ráesik valaki kezére, és szándékosan oko­zott fájdalom, például rácsapják az autóajtót egy ember kezére. Ellenőr­zésképpen fájdalommentes esemé­nyekről is mutattak képeket a gyere­keknek. Az fMRI-felvételek azt jelzik, hogy az agyban hol növekszik a vér átáramlása, azaz mely agyi te­rületek aktiválódnak. A Jean De­cety vezetésével végzett kísérletek során úgy találták a kutatók, hogy amikor véletlenszerű sérüléseket láttak a gyerekek, agyukban a fáj­dalom feldolgozásában közreműkö­dő agyterület aktiválódott elsősor­ban. Decety elmondta, hogy a felnőttek­nél ugyanezek a területek lépnek mű­ködésbe, ami nem más, mint együtt érző, empatikus válaszreakció. A szándékosan okozott fájdalom látvá­nya több agyterületet is aktivált a gye­rekekben, így a szociális és morális reagálásnál általában aktívabbá váló részeket is. Ezek a fenyegetettséget mérlegelő agyterületek - tette hozzá Decety. A Neuropsychologia cimü szak­lapban közölt tanulmány szerzői a gyerekek közti agresszió kutatásá­ra is fel akarják használni eredmé­nyeiket. D-VITAMIN HETI EGY TABLETTABAN A csontritkulásban szenvedő nőknek az oszteoporózis ambulanciákon újból támogatással írható fel az a gyógyszer, amely egyetlen tablettában tartal­mazza a csontritkulás kezelésére szolgáló hatóanyagot, valamint a csontja­ink fő alkotóeleme, a kalcium felszívódásához elengedhetetlen D-vitamint is. Ez azért is jó hír, mert tavaly, nagyvalószínűséggel a megváltozott támo­gatási viszonyok következtében, a csontritkulással kezelt betegeknek csak­nem a fele felhagyott a terápiával - nyilatkozta Poór Gyula professzor, az 0RFI főigazgató főorvosa. szakrendelést, vagy a betegséggel kapcsolatos információért és a továb­bi személyes konzultációs időpontért hívják a Magyar Egészségvédelmi Alapítvány 06-30-981-3191-es telefon­számát. MUNKATÁRSUNKTÓL A D-vitamin a szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyag, amely se­gíti, hogy a kalcium felszívódjon a bélből. D-vitamin nélkül akármennyi kalciumot fogyasztunk, az nem képes hasznosulni. A D-vitamin egyrészt erősíti a csontozatot, másrészt fokozza a csontritkulás elleni gyógyszerek ha­tékonyságát. Mindemellett hozzájárul az elesések megelőzéséhez: a D-vita­min fokozza az ideg-izom átmenet ér­zékenységét, továbbá lényegesen nö­veli az izomerőt, az izomkoordinációt, és ezáltal jelentős mértékben csök­kenti az elesés esélyét. Sajnos a felmé­rések szerint a magyar lakosság szer­vezetébe a szokásos táplálkozás és életvitel mellett jóval a napi szükség­let alatt jut belőle. Ezért tehát a csontritkulás kezelésé­ben a gyógyszeres terápia kiegészíté­seként feltétlenül szükséges a D-vita­min-pótlás. A betegek számára ko­moly könnyítést és fokozott biztonsá­got jelent az a - most újból támogatás­sal, kedvező térítési díjért elérhető, teljesebb megoldást nyújtó, kombinált - terápia, amely heti egyetlen tabletta bevételével az egyik leghatékonyabb csontritkulás elleni biszfoszfonát ha­tóanyaggal együtt a kellő mennyiségű D-vitaminnal is ellátja a szervezetet egy teljes hétre. Alkalmazásával ki­emelkedően csökken nemcsak a vég­tag- és csigolya-, hanem a legretteget­tebb - az önállóságot is veszélyeztető, szövődményeiben pedig akár halálos kimenetelű - csípőtáji törések kocká­zata is. A csontritkulás elleni gyógyszerek folyamatos szedése azért fontos, hogy a csontritkulásból adódó csonttörése­ket kivédhessük. Javasolható, hogy akik korábban már kaptak ilyen keze­lést, de jelenleg nem szednek gyógy­szert, azok is keressék fel a lakóhe­lyükhöz legközelebb eső reumatológia 1 1 \ j A TERHESSEG ALATTI STRESSZ ALLERGIZÁL A terhesség alatt az anyát ért stressz miatt a gyermek hajlamosabb lehet a különböző allergiás megbetegedé­sekre, így az asztmára - jelentették be a Harvard Egyetem kutatói, akik eredményeikről az Amerikai Mellkasi Megbetegedések Társaságának kongresszusán számoltak be Toron­tóban. MTI Amennyiben a jövendőbeli anyának pénzügyi vagy párkapcsolati gondjai vannak, ez távlati következményekkel járhat gyermeke számára: a stressz ugyanis kihatással van a fejlődő szer­vezet immunrendszerére. A harvardi kutatók 387 újszülöttnél, akik Boston­ban látták meg a napvilágot, állapítot­ták meg a köldökzsinórvérben az úgy­nevezett immunoglobulin- E (IgE) szintjét. Mint kiderült, azoknál a csecsemők­nél, akiknek az anyja igen sok problé­mával küszködött terhessége alatt, vi­szont kevéssé volt kitéve a poratkák nak, magas volt az IgE-szintje. Ez arra enged következtetni, hogy a stressz fo­kozza a magzat immunválaszát az al­lergizáló poratkákkal szemben. A je­lenséget az összes, a stressznek a ter­hesség alatt kitett nő gyermekénél megfigyelték, függetlenül az anya faji hovatartozásától, társadalmi helyzeté­től vagy dohányzásától. - Ez a vizsgálat alátámasztja azokat a nézeteket, amelyek a stresszt társa­dalmi szennyezésként értelmezik, amely a gyermek által „belélegezve" immunválaszt vált ki szervezetében ­hangsúlyozta közleményében a kuta­tást irányító Rosalind Wright. A har­vardi vizsgálat összecseng a Londoni Egyetemen folyt kutatásokkal, ame­lyek a stresszes gyermekkor távlati hatásait vizsgálták. A kutatók születésüktől 32 éves ko­rukig követték nyomon ezer új-zélandi személy sorsát. Mint kiderült, azon egyének vérében, akiket gyermekko­rukban nem fogadott el az anyjuk, vagy túlzott szigorral neveltek, esetleg szexuális zaklatás áldozatai voltak, akár két évtizeddel később is kétszer olyan magas volt az úgynevezett gyul­ladásos fehérjék szintje, szemben a „normális" gyermekkorúakkal. Az olyan gyulladásos fehérjék emelkedett szintje, mint a C-reaktív fe­hérje, a fibrinogén, vagy az immun­sejtek, fokozzák a szívbetegség vagy cukorbaj kockázatát.

Next

/
Thumbnails
Contents