Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-12 / 162. szám

Szombat, 2008. július 12. Aktuális 13 Szeged: az Anna-kúti csomópont átépítése miatt a villamos-, trolibusz­és autóbuszjáratok terelése lezárt terület IV villamospótló autóbusz 4V-8 villamospótló autóbusz 8-as trolibuszvonal 35,35Y, 10,20 autóbusz-terelés működő villamosvonal ideiglenes megálló ideiglenes végállomás Keddtől nem hajthatunk át az Anna-kűtnál -* Folytatás az 1. oldalról Akik pedig a 3-as villamossal szeretné­nek továbbmenni, azok a Dugonics téri körforgalomnál, a megszokott megálló­ból folytathatják útjukat villamossal. Ugyancsak változik a 8-as trolipótló útvonala: ezen a járaton átmenetileg trolibuszok közlekednek a régi 8-as út­vonalán, és a Lechner téri hurokban fordulnak vissza. A 10-es és 20-as szá­mú Volán-buszok a terelés idején ki­hagyják az Anna-kúti megállót, he­lyette mindkét irányban a Dózsa utcai trolimegállóban állnak meg. A buszközlekedés miatt a mellékut­cákban megnő a forgalom, ezért a Ma­dách, a Takaréktár és a Kiss Ernő utca egyes részein korlátozzák a parkolást. Ugyancsak nem lehet majd várakozni a Tisza Lajos körúton, az Anna fürdő előtt sem, mert ez már a munkaterület része lesz. A jelenlegi tervek szerint az Anna-kúti csomópontban szeptember közepéig tart majd a vágányzár. TÉRKÉPEKET OSZTOGATNAK. Kétfé­le térkép is készült a terelőútvona­lak pontos feltüntetésével. Az au­tósoknak a Szepark munkatársai osztogatják a terelőútvonalakat tartalmazó térképet. Akik villamos­sal, busszal utaznak, a bérletpénz­tárakban és a járműveken juthat­nak hozzá a szórólapokhoz. Az autósok türelmét egy hónappal tovább kérik az építők. Az autók a párhuzamos mellékutcákban kerülhe­tik el a lezárt csomópontot, számukra nem jelöltek ki külön terelöutat. Né­hány mellékutcában megváltozik a kötelező haladási irány, mivel a villa­mospótló buszok is ugyanitt közleked­nek, s kanyarodásukhoz szélesebb hely kell. Az érintett utcasarkokon a parkolást is korlátozzák. Egyirányúsít­ják a forgalmat a Kiss Ernő utcában a Tisza Lajos körút felől a Széchenyi tér felé, ugyanakkor az utcába az autó­buszok a gépjárműforgalommal szem­ben fognak majd behajtani. A Károlyi utcáról balra is fel lehet majd kanyarodni a Tisza Lajos körút­ra: a Széchenyi térről jövő forgalmat az Anna-kút kikerülésével így vezetik el a kiskörút felé. Feloldják a behajtá­si tilalmat a Széchenyi tér Kiss Meny­hért utca felőli végén, így a Tisza La­josról a tér megkerülése nélkül egye­nesen fel lehet majd hajtani a Belváro­si hídra. Forgalmirertd-váttozás ai Anna-kút átépítése idején kóczI tér ' 7 ...Jr üfc FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL DM-GRAFIKA cí'+ií-ííftííiwí?-:::^:::: Nincs válságban se a házasság, se a család intézménye. Köszöni szépen, csaknem hatezer éve jól van. KUNSTÁR CSABA Hol a boldogság? Őszintén elbűvölnek az olyan történetek, mint a 126 tagú Fazakas csalá­dé. Az erdélyi gyökerekkel rendelkező família tagjai egyszer gondoltak egy merészet, és elhatározták: négyévenként összekürtölik a családot. A vacsora - amely elmegy egy kisebbfajta lakodalomnak is - jó apropó arra, hogy a termetes családi asztalt körülülve együtt köszöntsék a „szaporulatot", és gyászolják az elköltözötteket. Együtt, Fazakasék. Egyetértek egykori tanárommal, Popper Péterrel, aki számos szoci­ológussal ellentétben úgy véli, nincs válságban se a házasság, se a csa­lád intézménye. Köszöni szépen, csaknem hatezer éve jól van, és ez 1® NinCS valsagban így lesz még hatezer évig - ha nem m W SG a házasság, tovább. Mert ez belénk van kódolva. Nemrég felmérést végeztek a magyar lakosok körében. A közvéle­mény-kutatók arra keresték a vá­laszt, hogy az emberek ugyan mit gondolnak, hol a boldogság? Bár­mennyire is anyagias világban élünk, a megkérdezettek nagy többsége a kiegyensúlyozott családi éle­tet és az egészséget említette mint a boldogság forrását. Csak ezután választották a pénzt, illetve a karriert. Magyarországon ennyire idilli lenne a családok helyzete? Sajnos nem. Több mint 660 ezer gyerek él csonka családban, nem beszélve a ta­hófalvi A1 Bundy-féle rém „rendes" famíliákról. De erről majd máskor... Egy perzsa ismerősöm azt kérdezte a minap, hogy ezek a kedves magyar emberek miért ilyen szomorúak és borúlátók? A rossz anyagi helyzettel, a politikával és a kilátástalansággal próbáltam magyarázni, mire ő mosolyogva leintett. Iránban szegényebb emberek élnek, még­sem depressziósak. Több generáció él egy háztartásban, és a fiatalok­nak eszük ágában sincs kiszakadni a családi körből. A magyarok ugyanakkor már tinédzserkorukban igyekeznek különválni a szülőktől. „Pedig aki messze van a szemtől, messze van a szívtől is" - magyarázta a maga keleties gesztikulálásával, mi is a mi nagy problémánk. Talán igaz, talán nem, mindenesetre osztom Fazakas Sándor véleményét, aki szerint „a családi összetartás olyan, mint a testnek az egészség". CSAK LELETMENTESRE SZERZ0D0TT A MUZEUM Hétfőtől 45-en ásnak az M<t3-as nyomvonalán Megvolt az első kapavága's, hétfőtől gőzerővel dolgozhatnak a múzeum régészei az MA3-as nyomvonalának feltárásán. A megbízatás most csak a leletmentésre szól, és megyei ellen­őrző bizottság felügyeli a munkát. MUNKATÁRSUNKTÓL A fenntartó megyei önkormányzat csü­törtöki rendkívüli közgyűlése jóváhagy­ta a Móra Ferenc Múzeum szerződését az M43-as autópálya nyomvonalának régészeti feltárására bruttó 822 millió fo­rint értékben, amit az intézmény a Kul­turális Örökségvédelmi Szakszolgálattal kötött. Tegnap pedig Magyar Anna, a közgyűlés elnöke és Zombori István múzeumigazgató Algyő határában el is végezte az első jelképes kapavágást. - A tényleges munka hétfőn kezdő­dik. A feltárás a júliusi 35 fokos hőség­től a novemberi mínusz 5 fokig tart, hogy amint felenged a talaj menti fagy, megint kezdhessünk - utalt a múzeumigazgató a megfeszített tem­pójú leletmentésre, amelynek határ­ideje április vége. A szatymazi autó­pálya-lehajtótól Marosleiéig tartó 24 kilométeres és 70 méter széles sávon elhelyezkedő 22 kutatóhelyen 7-8 me­gyei régészcsapat dolgozik 45 fővel. A 294 ezer négyzetméteren sok leletre számítanak. Az eredményekről a mú­zeum honlapján - www.mfm.u-sze­ged.hu - rendszeresen beszámolnak. A leleteket menet közben kamaratár­latokon mutatják be. rrmníhmsförirrrx1:' - ':38mmnnhmnhimmmmm I« AZ ELSŐ KARAVÁGÁS: ZOMBORI ISTVÁN MÚZEUMIGAZGATÓ ÉS MAGYAR ANNA KÖZ­GYŰLÉSI ELNÖK ALGYÖNÉL Fotó: Segesvári Csaba Zombori Istvánt egy éve választotta meg a közgyűlés a múzeum élére. Ki­nevezett elődjét éppen a korábbi, az M5-ös autópálya-régészetnél felmerült elszámolási fegyelmezetlenség miatt bocsátotta el a megye. Kérdésünkre, mi a garancia, hogy ezzel a mostani M43-as ásatással nem lesz probléma, az igazgató azt mondta: ez jóval ki­sebb és áttekinthetőbb feladat. Csak az ásatással foglalkoznak, földmun­kákkal nem, vagyis gépparkot, alvál­lalkozókat nem mozgatnak. A megye részéről kéthetente háromtagú ellen­őrző stáb is kontrollálja a munkát. Szentes Családbarát önkormányzat díjat kapott Családbarát önkormányzat dijat kapott tegnap Szentes. Szirbik Imre polgár­mester szerint a város a kötelező feladatain kívül „apró tételek összességét" tette a rászorulókért. A megyében eddig csak Mártély kapott ilyen dijat, mert ingyentelket osztott a nagycsaládosoknak az iskola megmaradása érdekében. BALÁZSI IRÉN Családbarát önkormányzat díjat ítélt a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) Szentesnek, Aparhantnak, Pilis­szentivánnak és Szigetszentmiklós­nak. Az elismerést tegnap adta át a te­lepülések vezetőinek a Veszprémben rendezett kongresszuson az egyesület elnöke, Szabó Endre. A szentesiek ne­vében Szirbik Imre polgármester vette át az elismerést, amelyről azt mondta lapunknak: a város minden lakója büszke lehet rá. Ö azért tartja értékes­nek a kitüntetést, mert a nagycsalá­dosok szentesi egyesülete terjesztette fel az önkormányzatot a díjra. A népesedés világnapja alkalmából rendezett ünnepségen Szirbik Imre tá­jékoztatása szerint valójában nem in­dokolták, miért érdemelte ki a mint­egy 30 ezres lélekszámú Szentes a családbarát jelzőt. Úgy véli: a város a kötelező feladatain kívül „apró tételek összességét" tette a rászorulókért. - Természetes dolog az ember szá­mára, hogy levegőt vesz, ugyanilyen természetes a családokkal való törődés - fogalmazott. A polgármester azt gon­dolja: az a legfontosabb, hogy a város jövőjét meghatározó fiatalokra nagy fi­gyelmet fordítottak. Ebben fontos szempont volt, hogy a gyerekek éhesen ne menjenek haza az oktatási-nevelési intézményekből. A sportlétesítménye­ket igénybe vehették a nagycsaládosok is, ahol a szülök jövedelme ezt nem tet­te volna lehetővé. Megemlítette: évente 150-170 egyetemi, főiskolai hallgató ka­pott ösztöndíjat az önkormányzattól ta­nulmányaihoz. - Az egész város telje­sítményét ismerték el a díjjal - állította a szintén nagycsaládos Szirbik Imre, aki négy gyermeket nevelt fel, és „más­fél unokás" nagyapa. Mint mondta: ka­rácsonyra várják a második unokáju­kat. A nagycsaládosok szentesi egyesü­letének vezetője, D. Szabó Károlyné annyit fűzött hozzá: olyan önkormány­zatoknak adják a díjat, ahol szeretnek élni az emberek.

Next

/
Thumbnails
Contents