Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-11 / 161. szám

61 Megyei tükör Péntek, 2008. július 11. A TITOK: HOMOKOS TALAJ, SOK NAPSÜTÉS, KELLŐ CSAPADÉK, NEMESÍTETT FAJTÁK Nincs párja a szatymazi őszibaracknak Az idei időjárás kedvez a szatymazi őszibaracknak. A szép gyümölcsből olyan sok van, hogy a termelők kénytelenek a vártnál alacsonyabb áron értékesíteni. A Barna fivérek egész családja hagyományosan baracktermelő, a kezdetekről kérdeztük őket. KANCSÁR TÍMEA - Az idén nagyon szép az őszibarack, szinte annyira, hogy árán már el sem lehet adni. A szezon közepén járunk, és még mindig ideális az időjárás, még locsolni sem kellett. A barack szereti a sok napsütést, a kevés, de egyenletes csapadékot, és természetesen a vidékre jellemző homokos talajt - mondta Barna András, miközben egy ládába pakolta a leszedett hamvas gyümölcsöket Szatymaz melletti ültetvényén. m m Szatócsboltunk W W volt Szatymazon, de az ötvenes években államosították. Utána a baracktermesztés lett a család fő profilja. Barna Károly karítják", minden segítő kézre szükség van. Hajnali hatkor kezdenek, és gyakran sötétedés után mennek haza. Ugyanazt a fát háromszor-négyszer meg kell szedni, hiszen a beérés szakaszos.. Barna András már 15-16 éves korában beállt segíteni a szüleinek az ültetvényeken, és azóta a barackterzetbe adják le, a másik részét a dorozsmai vagy a budapesti nagybani piacra viszik. - Szatócsboltunk volt Szatymazon, de az ötvenes években államosították. Utána a baracktermesztés lett a család fö profilja - kapcsolódott a beszélgetésbe a 67 éves idősebb Barna Károly. Nincs párja a szatymazi baracknak. Fesztivál Szatymazon holnap a baracké lesz a főszerep: falunappal egybekötve megrendezik a XVI. őszibarack-fesztivált. Délelőtt tíz órától szatymazi, sándorfalvi, zsombói, forráskúti, bordányi, zákányszéki gazdák és a Mórakert gyümölcseit állítják ki, szakmai fórumot tartanak. A nézelődők vásárolhatnak is a kedvelt gyümölcsből. Jelenleg 100-200 forint között mozog egy kiló őszibarack ára. Június derekán indul az előszezon, és egészen szeptember végéig kitart a barack. Minden hónapban más fajtát szednek. Egy nyáron 25-30-féle őszibarackot termeszt a Barna család. A tanyán tett látogatásunk alatt összegyűlt a népes família apraja-nagyja. Mire a több száz fa gyümölcsét „betamesztés a fő hivatása, öccsével, fiával, unokaöccsével és az unokákkal együtt tartják kézben a gazdaságot. Unokaöccse, ifj. Barna Károly elmondta, muszáj a barack mellett mással is foglalkozni, az időjárás viszontagságai ugyanis akár az egész termést elpusztíthatják. 2005-2006-ban például térdig ért az ültetvényeken a belvíz. Hathektárnyi barackosuk 80 százaléka elpusztult akkor. Az idén sajnos a fehér húsú nektarin nagy része, a kajsziból pedig az összes lefagyott. - Mindig kell valamit a piacra vinni, a barack azonban kényes gyümölcs, ezért három éve több sárgadinnyét, földiepret, káposztát, burgonyát és paprikát termesztünk - magyarázta ifj. Barna Károly, akitől azt is megtudtuk, a termés egy részét a Mórakert Termelői Értékesítő SzövetkeAz országban három-négy híres termőtáj van, a mi gyümölcsöseink is a legjobbak között szerepelnek - állították Barnáék, akik elmesélték, hogy egy helybeli családnak, a Frankoknak köszönhetik a szatymazi barack hírnevét. A harmincas években ugyanis Amerikából behozták, és meghonosították a Ford nevű fajtát. Akkoriban csak ezt, illetve az úgynevezett Napsugár típust lehetett kapni. Később az ötvenes években a faluban építettek először iparvágányt, így a környékbeli termelők Szatymazra vitték az összes portékát, majd onnan exportálták. Kamenszky Béla pedagógus pedig megszervezte a környékbeli gazdák képzését, kiállításokat rendezett, országos hírűvé segítette a szatymazi barackot. www.tjelmagyai.lw IDŐSEBB BARNA KÁROLY A GYÜMÖLCSÖSBEN. A TERMÉST A MÓRAKERTHEZ ÉS A NAGYBANIRA VISZIK Fotó: Frank Yvette ITTHON ALKALMATLANNAK TARTOTTÁK A MAGYAR TUD0S0KAT Szegedi kutatók világsikere Cardiffban Miközben Cardiffban a 250 nemzetközi tudós részvételével megtartott konferencián a világ legelismertebb egyetemeinek kutatóit megelőzve két szegedi tudós besöpörte a legnagyobb elismerést, azalatt itthon a különböző kutatási ösztöndíjakra benyújtott pályázataikat többek között azzal utasítják el, hogy alkalmatlanok a program végrehajtására. qtáh zoltán Két szegedi kutató, Letoha Tamás és Szilák László világraszóló sikert ért el a Terápiás molekulák sejtbejuttatása elnevezésű, a walesi Cardiffban néhány napja megrendezett háromnapos konferencián. A nemzetközi szaklap, a Drug Discovery Today szerkesztőbizottsága a neves külföldi, többek között a harvardi, az oxfordi, a cambridge-i vagy svéd, japán egyetemekről érkező tudósok közül a két fiatal magyar kutató kutatási eredményeit jutalmazta a legnagyobb elismeréssel, a különdíjjal. - Bennünket is meglepett az elismerés. Az eredményhirdetés előtt néhányan már gratuláltak, én azt hittem, ahhoz, hogy megkerültek az elveszett csomagjaim - mondja mosolyogva a közgazdász-kutatóorvos Letoha Tamás, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének munkatársa. A világ minden tájáról érkezett 250 résztvevővel megtartott konferencia témája az volt, hogyan lehet az újonnan kifejlesztett, génterápiás vegyületeket célzottan a sejtekbe juttatni. Közép-Kelet-Európát a két fiatal szegedi tudós, Letoha Tamás és Szilák László „képviselte". - A XX. század végén kifejlesztett, rendkívül reményteljes génterápiás eljárásoknak, amelyek segítségével bármelyik hibás gén működését befolyásolni lehet, paradox módon épp a sejteket körülvevő sejtfal, a sejtmembrán szab gátat. A zsírfázisú sejtmembrán ugyanis megálljt parancsol minden vízoldékony terápiás molekulának, nem engedi a sejtbe jutni - magyarázza a fiatal tudós, hogy miért is fontos a kutatásuk eredménye. Nagyon leegyszerűsített lényege: megfejtették, hogyan lehet a molekulákat célzottan eljuttatni a sejtek belsejébe. A nemzetközi szabadalmi bejelentéssel levédett eljárást a konferencia résztvevői óriási elismeréssel fogadták. Keresték a kegyeiket. Ami érthető, hiszen Letoha Tamás, Szilák László, valamint az eljárás kidolgozásában részt vevő Keller Anikó és Tímár József három lépéssel megelőzte a világot. - Mi visszafogottan ünnepeltünk, Laci az itthoni körülményekre utalva nem tudta elengedni magát. Az eljárás kifejlesztéséhez nem kaptunk sem erkölcsi, sem kellő anyagi támogatást. Laci sokszor saját pénzét áldozta a kísérletek még magyar viszonylatokban is igencsak szerénynek számító, 5-6 millió forintos költségvetésére. Itthon kiderült, igaza volt. Amikor hazajöttünk, elolvashattuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) zsűrije egyöntetűen elutasította a Cardiffban különdíjat kapott programmal kapcsolatban benyújtott pályázatunkat. Ezt többek között azzal indokolták, hogy alkalmatlanok vagyunk a program • m Az eredményhirdetés # # előtt néhányan már gratuláltak, én azt hittem, ahhoz, hogy megkerültek az elveszett csomagjaim. Lehota Tamás LETOHA TAMAS MAGYARAZZA, HOGYAN LEHET CÉLIRÁNYOSÁN BEJUTTATNI A MOLEKULÁKAT A SEJTEKBE Fotó: Segesvári Csaba megvalósítására - beszél a honi körülményekről a 33 éves szegedi fiatalember, aki bár azt mondja, csak nevetni tudott az elutasító leveleken, láthatóan mégis elkeseredett. - Hogyne lennék az! Magyarországon kettős mércével mérnek. Az Amerikából hazatérő Szilák 5 év munkanélküliség után csak a szombathelyi egyetemen kapott oktatói állást. A világsikert elért csoportunk tudományos tevékenységét rendre leminősíti az Akadémia, a cardiffi konferencián elismert kísérletek megvalósítását lehetetlennek tartották. Az eddigi eredmények továbbfejlesztése, amelyek iránt számos külföldi biotech cég és gyógyszergyár is érdeklődik, így felettébb kétséges. Engem hazajövetelünk óta megkeresett a cardiffi egyetem, kérték, pályázzak meg egy kétéves angol ösztöndíjat. Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem! - zárja le viccesen Letoha Tamás.