Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-10 / 160. szám

I A HATOSLOTTÓ VARHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HETEN: AZ ÖTÖSLOTTÖ VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HÉTEN: •zaz egymilliárd-hatszázmillió forint azaz hétszázhúszmillió forint Sl{?tNCnjÁTÍK ZRT. wwwszerencstjsiak.hu Csütörtök, 2008. július 10. fi HORVÁTH DEZSŐ Hullafej adag AKI KEPVISELŐKENTTANULTA MEG A MEHESZSZAKMAT Kovács: Inkább a szúrás, mint a szurkálódás KOVÁCS KÁLMÁN SZERINT A FÜSTÖLŐVEL IS LEHET NYUGTATNI A MÉHEKET Méhkasba nyúlt. így is érezhette a megyei önkorma'nyzat alelnöke, amikor a szentesi középiskolák új igazgatóit megválasztotta a közgyűlés, és neki kellett levezényelnie a váltást. A fejleményekről lapunk azóta is beszámol. A politikus nemrég megszerezte a méhész szakképesítést, és vejével közösen hetven családot gondoz. Ez a hobbija. Azt mondja, a méhró'l mindig lehet tudni, mikor szúr és miért. BAKOS ANORAS Miközben a kaptárak mellett a füstölő begyújtásával foglalatoskodik, Kovács Kálmánnak pittyegni kezd a mobiltelefonja. A hívó Surján László, a KDNP európai parlamenti képviselője, egy nyár végi rendezvényről beszélnek, amelyre Kovács Surjánt szeretné meghívni szónoknak. A telefon visszakerül a használaton kívüli kaptár tetejére, a füstölőben parázslani kezd a pudvás fa és a papír. Azért kell füstölni, hogy szakszerűen ki lehessen venni egy keretet az egyik kaptárból. Így a méheket is le tudja fényképezni a fotóriporter - nem csak a méhészkedő politikust, akit az újságok, rádiók, tévék mostanában nap mint nap megtalálnak, mióta új igazgatókat választott a megyei közgyűlés a szentesi középiskolák élére. Bár a Kovács családban mindig méhészkedett valaki - édesapjának unokatestvére és öccse is -, Kálmán sokáig nem foglalkozott ezzel közelebbről. Eredeti végzettsége tanár, a testnevelési főiskola után többek között a szegedi egyetem pedagógia szakát végezte el, többek között. Dolgozott a felsőoktatásban, igazgatta a dél-magyarországi tankerületet, aztán 1994-től 1998-ig a KDNP országgyűlési képviselője volt. A megyei közgyűlésben 1998-tól a közművelődési bizottság elnöke volt, miközben tanított a szombathelyi főiskolán, majd a szarvasi főiskola pedagógia tanszékét vezette. Fizetés nélküli szabadságra jött, hogy az alelnöki feladatot elláthassa. 2000-ben tehát már politikusként - döntött úgy nagybátyja, Kovács Jenő tanácsára, hogy termelő méhészetet alapít a vejével közösen. A szakképesítést 2003-ban szerezte meg. - Azt szoktam mondani, hogy a doktori iskolák, egyetemi végzettségek mellett van egy tisztességes szakmám is, a méhészet. Pár éve százötven családunk is volt, most, hogy a vöm is csak hobbiból csinálja, hetvenegynéhány van, családonként most 50-60 ezer méhvel lehet számolni, ez több mint hárommillió - mutat körbe a Maros-gát és a Kamaratöltés találkozásánál lévő gyümölcsösben. Ami a mézelő méhet illeti, nagyon sok tévképzet él róla a köztudatban. Jó tudni, hogy bár a háziállatok közé sorolják, nem szelídült hozzá az emberhez, úgy él, mint sok ezer évvel ezelőtt. A méhész csak segítheti a család munkáját, de ettől nem viszonyulnak hozzá máshogyan. A krajnai méh, amely mifelénk leginkább elterjedt, szelídebb a többieknél - bár Mexikóban az úgynevezett gyilkos méhekkel is méhészkednek. Azért a mieink is érzékenyek: a hirtelen mozdulatokra, a szagokra, arra, ha valaki elállja a kaptár bejáratát. Vihar előtt ingerültebbek, a meleget viszont önmagában jobban bírják, mint az ember. - Azt viselik rosszul, ha a nagy meleg azzal jár, hogy nem tudnak gyűjteni. A méhszúrással pedig számolnia kell annak, aki erre a szakmára adja a fejét. Ezzel együtt kiszámítható a viselkedésük. Politikusként mondhatom: inkább szívesen állok szemben több száz méhvel, mint ugyanannyi emberrel, mert a méhekről lehet tudni, mikor szúrnak, és miért. Ebből a szempontból lehet tőlük tanulni. A közgyűlésben rendszeres szurkálódást is jól viselem, de örülnék, ha több nyílt vita lenne - mondta, miközben alapos füstölés után kivette az egyik keretet a kaptárból. Maszkban, de kesztyű nélkül dolgozott. Egyik méh se szúrta meg. fi NEM ÜL ÖLBE TETT KÉZZEL. A méhészet egyrészt természet közeli elfoglaltság, tényleg kikapcsolja az embert. Sokakat az az érzés is boldogít, hogy a méhei nélkül nem teremnének a gyümölcsfák másrészt viszont nem szabad azt képzelni, hogy a méhész csak ücsörög, elmélkedik és mosolyog bölcsen a világ alakulásán. Ez kemény munka, és mint mindenfajta termelés, nagyon sok kockázattal jár. - A méhek egészségétől kezdve az időjárásig jó néhány körülmény szól bele a sikerbe mondja Kovács Kálmán. - Ősszel fel kell készíteni a méheket télre, de utána is gondoskodni kell róluk. Az atkairtás a legfontosabb védekező munka, az atkák ugyanis képesek rövid idő alatt teljesen tönkretenni a méhészetet. Február végén-március elején megint ott kell lenni folyamatosan, aztán a gyűjtés időszakában, és ez egészen a nyár végéig tart. Azon pedig el lehet keseredni, hogy mint a mezőgazdaságban szinte minden téren, itt is alacsonyak a felvásárlási árak. Az akácmézet kilónként 600 forintért vásárolják föl, miközben a bolti ár ennek duplája is lehet. Érdemes termelőtől vásárolni, ahol az ember meggyőződik a jó minőségről. Ma már ez a szakma is védi magát: a méhészeti egyesület speciális zárjegye garantálja, hogy az üvegben ellenőrzött, valódi, természetes méz van. Nagyon nemszeretem téma következik. Megint szembeállok a förgeteggel. Mert ha senki nem nézné, ha át nem kalibrálódott volna az emberek feje erre a kottára, kevesebb lenne belőle. Tény, hogy undorok a haláltól. Minden fajtájától. A kegyes haláltól is. A gyilkolástól is. Fájdalommal mondom, fejadagot szállít mindegyikből a televízió, és akár az infláció, nem is kúszik, de dörömböl fölfelé. Valóságos hullagyárrá változott. Fejszámolóművész vagy bűvész kellene ide. Listát kaptunk a minap a kábelkiosztásról. Megszámolnom se kell, sorszámozva van: hatvannyolc a tétel. Csak azt nem tudom, mennyivel kell szoroznom, ha meg akarom tudni, összesen hány hullát akarnak házhoz szállítani. Vannak ugyan istenáldotta természetfilmek is, de hovatovább arra megy ki a játék itt is, hogyan öli meg az oroszlán, a tigris, vagy a hiénakutyacsorda az ártatlan növényevőt. A vizekben is ott a veszedelem. Az átokverte krokodil a sztár, meg a tengeri ragadozó. Tudom, hogyne tudnám, úgy van megalkotva ez a világ, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat, és ez nem csak a halfélékre érvényes, de ami sok, az sok. Szelíd történetek, ezer izgalommal? Ugyan, kérem! Föl szokták panaszolni tudományosnak mondott műsorok is, hogy a ma emberének nincsen közvetlen halálélménye, azért fél a haláltól. Parancsként következik ebből, hogy adagolni kell neki a látványt, hadd szokjon hozzá. A beteget utolsó óráiban intézetbe viszik, és orvosok kezére adják. Kórházi ágyat is nehéz elképzelni manapság becsövezett beteg nélkül. Az utolsó szó jogán kinyögött elkövető nevét várják tőle, nem mást. Furfangos és jóságos zsaruk szükségeltetnek hozzá, tálalják is őket szakadatlan, hogy testközelből mutathassák be a kinyomozni való kivégzéseket. Szilaj undoromban inkább a számítógépet szoktam verni esténként, de amikor belefáradok már, bemegyek és lerogyok a borzalmak masinája elé. Végre megint egy hulla! Vagy már a halottasházban hajtják föl a tepsiben fekvő orcájáról a fehér lepedőt, hogy azonosítani tudják, vagy terrorlegények és elhárítok tolják előre pisztolyukat. Olyan párbajokat közvetítenek, rozsdás vasak telepéről, szuperházak „alagcsövei" tájékáról, karácsonyi csillagszórás-számba is elmenne. Hogy nem tudna hozzászokni a ma embere az elmúláshoz? Ügy megszokta már, markában a távkapcsoló, meg se áll, amíg ilyesmit nem talál. At van programozva a világ Kamcsatkától Tűzföldig. Üldözésmániák is belekeverednek, nemi erőszakkal is fűszereznek - én pedig lehunyom szemeimet, és elalszom. Erre aztán mondhatják, nekem is fölösleges volt föltalálni a televíziót. Pedig, istenuccse, tizenöt évig nyomtam is neki a gombot. AZ ALELNÖK A MAROS-GÁTHOZ KÖZELI MÉHESBEN, MUNKA KÖZBEN. A VITÁKAT ITT LEHET A LEGJOBBAN KIPIHENNI Fotók: Segesvári Csaba Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve