Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-09 / 159. szám

Szerda, 2008. július 9. Kultúra 17 Pang után Tasziló gróf Pang miniszter volt a Turandotban, most pedig Taszilóként tér vissza a Marica grófnőben Nyári Zoltán, aki operett- és operaénekesként is egyre sikeresebb. MUNKATÁRSUNKTÓL BONCZ ÁDÁM A NEW YORK-I MARILYN MONROE SZÍNHÁZBAN JÁTSZOTT Profizmust tanul Amerikában - A színpadon nem hallottunk sem­mit, ezért megdöbbentem, amikor a feleségem mesélte: sok nevetéssel, jól fogadta a közönség Ping, Pang és Pong humoros jelenetét a Turandotban. So­kat dolgoztunk vele, de megérte ­mondja Nyári Zoltán, aki az utóbbi években párhozamosan énekel operát és operettet. - Mindkét műfajt szeretem, bár ma már közelebb áll hozzám az opera: ab­ban nem kell mindig húsz centivel a fold felett lebegni, bölcsebb is, mint az in­kább érzelmes operett. A Marica grófnő­ben a Hej, cigány a kedvenc dalom, amit egy cséplőgépen énekelek. Ez a nóta fe­jezi ki legjobban azt az elnyomott sor­sot, ami ellen lázadni lehet - hangsú­lyozza a tenorista, aki az is elárulja: bár évek óta nyaranta két szerepet is énekel a Dóm téren, nehezen szokta meg Sze­ged mediterrán klímáját. - Az utóbbi időben reggelente végig­futok néhányszor a Tisza-parton. Ez­zel kicsit karban is tartom magam, és olyan érzésem van, mintha edzőtá­borban lennék. Mára egészen jól át­vettem Szeged nyugodtabb, lassabb, nyári tempóját. Itt nem szabad sietni, mert akkor megizzad az ember. Egyre több ismerős köszön rám ebben az egyre szebbnek tűnő városban. Roko­naim is élnek a közelben, Sándorfal­ván és Kisteleken; édesapám Atokhá­za környékéről származott el - meséli Nyári Zoltán, aki az éneklést komoly szolgálatnak tekinti, ami mellett nem lehet napra menni, strandolni. A pihe­nés majd a szabadtéri után követke­zik: feleségével Toscanába és Velencé­be utaznak. • nyári zoltán nagy viktóriával a marica grófnőben Fotó: Frank Yvette Boncz Ádám az egyetlen magyar nö­vendéke a világhírű New York-i szí­niiskolának, a Lee Strasberg Színház és Film Intézetnek. Már Amerikában is átesett a színpadi tűzkeresztsé­gen: a Marilyn Monroe Színházban játszott. A 2k éves szegedi színész nemrégiben jött haza, de ősszel visszamegy. HOLLÓS! ZS01T - Nagy kihívás volt átköltözni egy má­sik kontinensre, pláne a világ közepé­be, New Yorkba, és elkezdeni a tanu­lást egy híres színészképző iskolában. Életem talán legjobb éve van mögöt­tem. A metropolisz egy fiatal számára fantasztikus, szinte a világ összes kul­túrája képviselteti ott magát. Hihetet­lenül sok impulzus ért. Rengeteg nagyszerű tanár tanít a Lee Strasberg Színház és Film Intézetben, többnyire olyanok, akik a Broadwayről vagy az • • A metropolisz egy 7 W fiatal számára fantasztikus. Boncz Ádám Off-Broadwayről jöttek, előtte végig­játszották ott az életüket. Óriási szak­mai tudásuk ellenére alázatos, kedves emberek, a mestereink és a barátaink egyszerre, miközben tapasztalatukat szeretnék megosztani velünk. Ez a hozzáállás felszabadító volt, mertünk próba közben rosszak lenni, sohasem aláztak meg - meséli a nemrégiben nyári szünetre hazatért Boncz Ádám, aki jórészt a Nyílt Társadalom Intézet­től pályázaton nyert ösztöndíjból fi­nanszírozza New York-i tanulmányait. - Az iskola alapítója, Lee Strasberg honosította meg Amerikában a Szta­nyiszlavszkij-módszert: minél termé­szetesebben játszani, embert ember által és minél kevésbé teátrálisan áb­rázolni. Strasberg egyedülálló mód­szert dolgozott ki mindezek megtaní­tására. Nem tudatosodott bennem, hogy az évek során Szegeden színpadi rutint szereztem. New Yorkban azon­ban kiderült, hogy mindaz, amit pél­dául a vígjátékról az Anconai szerel­meseket színpadra állító Megyeri Zol­tántól itthon megtanultam, ott is hasz­nosítható. Elmentem egy válogatásra, amit Saviana Stanescu írónő tartott, aki a manapság divatos internetes társkeresésről írt darabot E-Dating címmel. Egy Off-Broadway rendező­vel, Gia Forakisszal kiválasztott öt fiút és öt lányt, és az improvizációinkat is felhasználva írt ránk egy mozgásszín­ház jellegű, monológokkal tarkított iz­galmas darabot, amit másfél hónap alatt próbáltunk be. Az abszurd játék arról szólt: milyen furcsa, hogy külön­Fotó: DM/DV Marilyn Monroe Theatre-ben mutatták be a vígjátékot: öt előadást tartottak belőle szép sikerrel. Adám filmes tanárát, a több Taranti­no-filmből is ismerős Paul Calderont említi, akitől a legtöbbet tanult. Egyik csoporttársa, a neves lengyel színész­nő, a 28 éves Anna Mucha, aki a Schindler listájában is szerepelt. New Yorkban persze nem nehéz híressé­gekkel összefutni: egyik reggel, ami­kor kilépett az utcára, egy forgatásba csöppent, a sarkon a rendező, Woody Allén állt. Ügy meglepődött, hogy megszólítani sem merte. - Az a tervem, hogy sok élmény, im­pulzus érjen, máris megvalósult. A nyarat itthon töltöm, ősszel megyek vissza a második tanévre. Nem tudom még, utána mihez kezdek. Az biztos, ez az iskola profizmusra, szorgalomra, munkára tanít. Amerikában óriási a verseny, egy meghallgatásra több száz jelentkező is elmegy. Szívesen haza­jönnék, mert itt is jó feladatokat lehet kapni, ugyanakkor New Yorkban is egyre több a barátom, ott mintha ki­egyensúlyozottabb, jókedvübb lenne a világ. boncz adam new yorkban, a times square-en böző félhazug profilok alapján próbá­lunk randevúzni, társat találni. Egy magyar származású, visszahúzódó fi­út alakítottam, akinek nem nagyon megy a kapcsolatteremtés, de végül egy csupa élet nővel akad össze - fog­lalja össze a darabot Adám, aki már Amerikában is átesett a színpadi tűz­keresztségen. A 15. utcában, egy száz­ötven személyes stúdiószínházban, a ] Napi kapcsolatban - Szörnyű volt, amikor megkívántam, de nem tudtam enni egy jó marhapörköltet, nem ihattam egy fröccsöt. Hiányzott az úszóház és a Dóm tár is - beszél Ádám a honvágy fokozatairól. - A családdal és Szilágyi Annamáriával napi Skype-kapcsolatban voltam. Óriási segítség az internet, hiszen élőben látjuk-halljuk egymást a számítógép és a webkamera segítségével. Annamari mindig informált a színházi pletykákról is, olyan volt, mintha a Story magazint olvasnám. Naponta tájékozódtam Szegedről a delmagyar.hu-ról, a VTV honlapjáról pedig még a Dömötör-gála közvetítését is megnéztem. 600 portré- és karikatúraszobor szí majd az ír köztársasági elnökről készített alkotását is. Üjabb megtiszteltetések is érték Csíky Lászlót. Szeptemberre ismét hívták Kí­nába, ahol - mint arról beszámoltunk ­meghódította a világkiállítás közönsé­gét, miként tette ezt számos országban rendezett bemutatóin. Csakhogy kínai barátaihoz most nem tud menni, mert ugyanabban az időpontban Kanada má­sodik legnagyobb városában, Montreal­ban várják az alkotót. Erre az önálló ki­állításra csak két hónappal ezelőtt kér­ték fel, ám már megformázta a minisz­terelnököt, a házelnököt, a település fő­polgármesterét, világhírű művészeket és más személyiségeket. Montrealban egyébként 25 alkotással mutatkozik majd be. Itthon mintha kevesebb babér te­remne neki - mondjuk az alkotónak. Lakóhelyén ugyanis a megrendelése­ket egyre-másra más települések mű­vészei kapják. - Átnézek a határokon, nem bánt ez engem - jegyzi meg rezig­náltán. Annak viszont örül, hogy a szentesi magángyűjtők körében nép­szerűek a müvei. A polgármestert is karikírozta már, Szirbik Imre feleségé­nek mindenesetre tetszik a szobor. Az utóbbi évek kiélezett politikai küzdelmei közepette azért nagy do­lognak számít, hogy Csíky Lászlót ta­valy egyhangú szavazással választot­ták meg a képviselők a város díszpol­gárává - jegyeztük meg. így reagált rá az orvos-szobrász: - Szentesen na­gyobb dolog díszpolgárságot kapni, mint Kossuth-díjat Magyarországon. Kő Pál szobrászművész egyébként már felterjesztette őt Kossuth-díjra. Sokan megkérdezik újabban a 66 éves alkotótól, hogy Szentesen miért nin­csen állandó tárlata. Bevallása szerint ő szeretné a keze nyomát érett szob­rászként a városra hagyni. Nem azt várja, hogy az alkotót ismerjék el, ha­nem a munkásságát. Szeptemberben Kanadában, jövó're pedig Írországban lesz önálló kiállí­tása a szentesi Csíky Lászlónak, akit Kínába is hívtak megint. Az or­vos-szobrász elmúlt fél éve a külföl­di bemutatkozásra való felkészülés jegyében telt, miközben becsülettel ellátta a betegeit is.­BALÁZSI IRÉN A szentesi Csíky Lászlónak az orvos­lás a hivatása, amelyet becsülettel lát el. A szobrászatot viszont a szerelmé­nek említi az alkotó, a kapcsolatuk 1989-ben kezdődött. Ennek gyümöl­cseként eddig 600 portré- és karikatú­raszobor született. Az utóbbi fél évben főleg ír és kanadai személyiségek megformálására koncentrált. Még ta­valy kapta a felkérést a jövőre esedé­kes írországi kiállításokra, amelyekre „csodálatos anyag" jött össze. Oda külföldi kiállításokra is gyakran viszi új alkotásait csíky lászló szánja például a Nobel-díjas G. B. orvos-szobrász Fotó: Tésik Attila Show-és Becket-portrészobrát, de vi-

Next

/
Thumbnails
Contents