Délmagyarország, 2008. július (98. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-07 / 157. szám

101A pénz beszél létvynöX ;2úlGYgg7;s<nO sA sviínöt Jódévnémollé Hétfő, 2008. július 7. Tények tévhitek helyett: a géntechnológiáról, a genetikailag módosított növényekről SZÁRAZSÁGTŰRŐ FAJTÁK, NEMESÍTVE Szója, kukorica, gyapot, repce - a legfontosabb genetikailag módosított (GM) haszonnövények részesedése növekszik a teljes vetésterületből. Az előrejelzések szerint 2015-re megduplázódik a GM-növényfajok és az ezeket termesztő országok száma, ám a magyar szabályozás nagyon szigorú, hazánk géntechnológia-mentes sziget. Györgyey János biológust, az MTA Szegedi Biológiai Központja tudományos főmunkatársát a genetikailag módosított növényekről, tényekről és tévhitekről, a szegedi szerepről kérdeztük. (JJSZÁSZI ILONA A gazdálkodók elégedettek a génmódosított növényekkel, termesztésükről az első 12 évben kiderült: különféle előnyökkel (például növényvédőszerés szén-dioxid-megtakarítással) jár. A GM-növényeket termesztő gazdák globális nettó gazdasági haszna 2006-ban 7 milliárd dollár volt. 52 ország, 23 GM-növény Jelenleg 52 ország (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada az élbolyban) engedélyezi 23 GM-növény (közte kukorica, gyapot, olajrepce, szója) felhasználását élelmiszerként vagy állati takarmányként. Az Európai Unióban is egyre inkább pártfogolják a génmódosított növényekben rejlő lehetőségeket - olvassuk a Zöld Biotechnológia című folyóiratban. A Zöld Biotechnológia főszerkesztője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Központjának (SZBK) főigazgatója, Dudits Dénes. Az ugyancsak szegedi központú Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület és a kiadásában negyedik éve jelentkező kiadvány célja a géntechnológia megismertetése, a tévhitek eloszlatása, a tények közlése - magyarázza Györgyey János biológus. Az SZBK tudományos főmunkatársa szerint kevéssé hangsúlyozott tény: az ember mezőgazdasági tevékenységével szinte egyidős, még ha nem is tudatos mesterség a genom módosítása, a nagyobb és erősebb fajták kiválogatásán és keverésén alapuló nemesítés. A mai kenyérbúza is három vad faj hibridje, vagyis nemesítés, génszintű beavatkozás eredménye. Ugyanakkor ennél célzottabbak a géntechnológiai módszerek, melyek bővítik a lehetőségeket: a génbeépítéssel a természetA GM-növény7 7 ellenesség olyan, mintha egy kohómérnöknek azt mondanák: hagyja abba, és tiltsák meg a kohászatot, mert az acélból tank is lehet. Györgyey János ben nem létező kombinációk is létrehozhatók - a növénynemesítőkkel együttműködve. Génbeépítés Szegeden A hazai géntechnológiai kutatásokat az SZBK-ban az 1970-es években Ven<T tianer Pál indította el, Dudits Dénes és munkatársai a 80-as évek elején kezdtek növényi géneket izolálni. Ök és itt állították elő 1986-ban az első hazai transzgenikus növényt, ez volt a világon az első beszámoló a lucernába történő génbeépítésről. A gyakorlati hasznosítás felé mozdult el Dudits Dénes, mikor - Mórocz Sándorral együtt - egy kukorica-sejtvonal transzformálására kidolgozott módszert szabadalmaztatott. Az első itthon azonosított génnel létrehozott terméket a 90-es évek második felében talált aldózreduktáz fehérje előnyös tulajdonságaiK Szárazságtűrő, génmódosított növények fejlődését vizsgálja a biológus Györgyey János, a Szegedi Biológiai Központ tudományos főmunkatársa FOTÓ: FRANK YVETTE A GM-növények világméretű elterjedése millió ha (1996-2007) KWTHK U WUf ITON 0»jmU-M0TVCH Wl-KVtVfON. Ö»UM terület Fejlett ipari országok Fejlődő országok 0 GM-növények 23 országban 140 120 100 is f 80 | 60 40 20 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás'. Clive James 12 millió hektáros. .a<u 12%-ns nthrkeJts 2CCMÓI 20C?-rc. Ösi/.eseit: 1 l-t, millió bekuh 20C?-1'L-II nak hasznosításával Horváth V. Gábortól és munkatársaitól reméljük. - Az itthoni génbeépítésekből még nincs, de nem is lehetett új növényfajta. Bonyolult, tőkeigényes és hoszszadalmas a folyamat - magyarázza Gyögyey János. - Az izolált gént kémcsőben módosítjuk, azt beépítjük például a búza vagy az árpa több tízezer génje közé, ezzel létrejön a transzgenikus növényke. Ebből csak akkor lesz új - például szárazságtűrő - búza vagy árpafajta, ha több évig biztonsági vizsgálatokon megy keresztül, és bekerül egy hagyományos nemesítési programba, ami már az SZBK-n kívüli intézményben, például Szegeden a Gabonatermesztési Kutató Kht.-ban történhet, és 8-10 évig is tart. Ellenérvek a veszélyek felől - Végletesen megosztott a hazai kutatói és gazdasági közvélemény a génmódosított növényekkel és hasznosításukkal kapcsolatosan - ismeri el Györgyey János. - A növényi biológiai kutatásokban a génmódosítás mint el AMERIKAI-MAGYAR. A genetikailag módosított növényfajták (GMO) magyarországi forgalomba hozatalának és termesztésének hazai elutasítása az amerikai-magyar agrárkapcsolatok legkiélezettebb kérdése. „Magyarországon mi még nagyon óvatosan kezeljük a GMO-s vetőmagokat, ezek termesztésére nincs engedély" - nyilatkozta legutóbbi amerikai útját követően is Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Ugyanakkor Magyarország nem sokáig tarthatja fenn GMO-ellenes álláspontját, ugyanis Brüsszelben jelenleg is több genetikailag módosított (GM) kukorica- és burgonyaféle engedélyezési eljárása zajlik. járás, módszer, technológiai eszköz immár rutinszerűnek nevezhető. A hazai környezetvédőknek az ezzel szembeni ellenállása olyan, mintha egy kohómérnöknek azt mondanák, hagyja abba, és tiltsák meg a kohászatot, mert az acélból tankot is lehet gyártani. Tehát az ellenérvek a veszélyek felől közelítenek. Holott a kockázat általában nagyon kicsi. A haszpn viszont óriási. Magyarországon azonban szabadföldi területen csak kísérleti jelleggel, külön engedéllyel lehet génmódosított növényt vetni - például a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. zárt tenyészkertjeiben. Ezzel szemben az Európai Unióban - például Spanyolországban, Franciaországban, az újak közül Csehországban és Szlovákiában - betartható és kivitelezhető szabályokkal engedélyezték a M()N810-es génmódosított, vagyis a „molytürö" kukoricafajta termesztését. Fiatal munkavállaló: aki a 18. életévét még nem töltötte be DIÁKOK NYÁRI FOGLALKOZTATÁSA - ÉS A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MUNKATÁRSUNKTÓL Jó, ha a diákok szülei tisztában vannak a nyári munkavállalás törvényes feltételeivel. Fiatal munkavállalónak számít az, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Az iskolai szünet ideje alatt a 15. életévét betöltött, nappali rendszerű iskolai képzésben részt vevő tanuló is létesíthet munkaviszonyt, de munkavállalásához a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a tanulószerződéssel foglalkoztatott diák esetében a minimálbér (2008-ban 69 ezer forint) 50 százalékát meg nem haladó díjazás. A szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanuló díjazása a minimálbér 20 százalékáig tekinthető adóterhet nem viselő járandóságnak. Ez azt jelenti, hogy a rá eső adót nem kell megfizetni, és adóbevallást sem kell benyújtani. Ha azonban a fenti díjazáson felül vagy más jogcímen is szerez jövedelmet, bevallást kell benyújtania. A maghatározott mérték feletti rész egyéb jövedelemnek minősül, amely szja-köteles. A tanulószerződés alapján, valamint a munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló biztosítottá válik. Más szerződési forma a megbízási jogviszony, amely az szja szerint az önálló tevékenység kategóriába tartozik. Ilyen szerződés alapján a diák akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó havi járulékalapot képező jövedelme eléri vagy meghaladja a megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi őszszegének 30 százalékát. Biztonságos és jó megoldás mindkét fél számára az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, ennek azonban korlátai is vannak. Alkalmi foglalkoztatásnak ugyanis az minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb 5 egymást követő napig és egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, valamint egy éven belül legfeljebb 90 napig létesít munkaviszonyt. A mezőgazdasági idénymunka esetében maximum 60 napban határozza meg a törvény a foglalkoztatás időtartamát. Az alkalmi munkavállalói kiskönyv a munkaügyi központoknál ingyenesen váltható ki. Az alkalmi munkavállalásból szerzett jövedelem alapján 786 ezer forintig nem kell adóbevallást benyújtani. HA HIBÁSÁN SZÁMOLTÁK A KEDVEZMÉNYEKET MUNKATÁRSUNKTÓL A 2007-es adóbevallásokban a legtöbb hibát a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének igénybevételekor tapasztalta az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága. E hitelek adókedvezményét az adóstársak között 2004-től nem lehet megosztani, egy hitelszerződés alapján azt csak egyikük veheti igénybe. A kedvezményt a törlesztés megkezdésekor és az azt követő négy adóévben lehet érvényesíteni. Az adózók általában helyesen alkalmazzák a biztosítási adókedvezmény szabályait. De sok esetben előfordult, hogy az adóbevallásaikban elmulasztották feltüntetni a visszafizetendő biztosítási adókedvezményt. Bírság esetén enyhítő körülményként veszik figyelembe, ha az adóhiányt új jogszabály vagy a hatályos szabályozás módosulásának téves értelmezése okozta, amelylyel kapcsolatban még nem alakult ki egységes gyakorlat - tájékoztatta lapun kat az APEH. K0ZEP- ES FELS0F0K A felnőttképzésről adtunk pillanatfelvételt a Délmagyarország egy héttel ezelőtti számában. Az Üzlet és a felnőttképzés című írásunkban a Siker Bt. üzletvezetőjének nyilatkozatából pontatlanul idéztük a könyvelői szakmáról elmondottakat. A szakmai felsőfoknak számító mérlegképes könyvelői végezettségnek nem „új neve a pénzügy-számviteli ügyintéző", mert ez utóbbi valójában az e szakmában megszerezhető középfokú végzettség elnevezése.