Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-05 / 130. szám

121 Kapcsolatok Csütörtök, 2008. június 5. AZ UGYVED VALASZOL űr. Juhász György IÖ Az ajánlat és a szerződés Tisztelt ügyvéd úr! Egy nagyobb értékű, összetett műszaki berendezést akartam vásárolni. Több céget is megkerestem, hogy küldjenek árajánlatot. Kiválasztottam a legjobbnak tűnőt. Felhívtam őket telefonon, átbeszéltük a részleteket. Ezt követően egy aprólékosan küldött ajánlatot tartalmazó levelet kaptam tőlük, amiben azt írták, ha elfogadom, irjam alá a megrendelőt, és küldjem vissza. A megrendelőn az szerepelt, hogy a vételár felét előre át kell utalni, és ha megérkezik, akkor kell a másik felét készpénzben az átvételkor kifizetni. Alá is írtam a megrendelőt. Majd legnagyobb megdöbbenésemre kaptam egy számlát, amin a korábban kikötött összegen felül 20%-os áfa is szerepelt. Azonnal felhívtam őket. Azt mondták, hogy természetesen az ajánlatban és a megrendelőn nettó árak vannak, ami után még áfát is kell fizetni. Értelemszerűen ilyen áron már nem érdekelt az üzlet. Erre előbb telefonon, majd levélben is megfenyegettek, hogy fizessem meg a teljes, bruttó vételárat. Mit tegyek? Mindenképpen szükségem van a gépekre, de nem ennyiért. Tisztelt Olvasó! A szerződések tipikusan egy ajánlat elfogadásával jönnek létre. Ez történhet szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással is. Szerződés köttethet távollevő felek között is. Önök egy írásbeli szerződést kötöttek, ami a részletes ajánlattal megegyező tartalmú, és ami akkor jött létre, amikor az ön elfogadása, azaz a megrendelő a céghez megérkezett. Az érvényes szerződés alapján ön igényt tarthat a megrendelt gépekre, ugyanakkor köteles megfizetni azok vételárát. A kérdés persze, hogy mennyit? Valóban, bizonyos területeken általános, hogy nettó, azaz általános forgalmi adót nem tartalmazó összegekről beszélnek, amikor valaminek az áráról van szó. Tipikusan ilyen például a számítástechnika vagy az építőipar. Ez azonban csak szakmán belül, a hétköznapi beszédben történhet, amikor mindenki számára egyértelmű, hogy nettó árról van szó. Kívülállók, vásárlók felé konkrétan meg kell jelölni, ha nettó árról van szó, és ilyenkor fel kell tüntetni az ehhez hozzáadódó áfa mértékét POSTABONTÁS és összegét. Ha ez nem történik meg, akkor a megadott árat bruttó árként kell kezelni. Ha tehát csak annyit mondok vagy írok, hogy egy adott termék ára százezer forint, akkor annak már az áfát is tartalmaznia kell. Nem mondhatom utóbb, hogy ja, még 20%-os, húszezer forintnyi áfa terheli. Két dolgot tehet. Az egyik, hogy ragaszkodik a megállapodásukhoz, és az eredetileg kikötött áron mint bruttó áron követeli a megrendelt gépek szállítását, feltéve, hogy maradt még kellő bizalma a céggel szemben. A másik lehetőség, hogy eláll a szerződéstől, vagy talán pontosabban fogalmazva megtámadja azt. Ez utóbbi esetre érdemes lenne írásban rögzíteni a történteket és lezárni az ügyet, nehogy később még ön kerüljön kellemetlen helyzetbe. Polgári jogi szempontok szerint leegyszerűsítve a kérdést, nagyjából ennyi gyakorlati tanácsot tudok adni. Az más kérdés, hogy az ügy kapcsán egyéb, például fogyasztóvédelmi eljárás is indítható lenne. UTANAJARTUNK OLVASÓINK PANASZAINAK Hol épülnek kerékpárutak? SZEGED BELVÁROSÁBAN A DUGONICS TERET KERÉKPÁRÚT KÖTI ÖSSZE A DÓM TÉRREL Fotó: Frank Yvette Papp József szegedi olvasónk jelezte: örült annak, hogy újrafestették a kerékpárutak burkolati jeleit, azonban azt szomorúnak tartja, hogy a Makkosházi körúton nagyon rossz állapotban van a biciklisek számára épített út. Olvasta, hogy Szeged nagyon sok pénzt nyert a kerékpárút-háfózat fejlesztésére. A 30/423-1423-as telefonszámról jelezte olvasónk: nincs megoldva a kerékpáros közlekedés Újszeged és a Kossuth Lajos sugárút között. Az Anna-kútig el lehet jutni kerékpárúton, de onnantól életveszélyes a közlekedés. Olvasóink szeretnék tudni: hol épülnek Szegeden új kerékpárutak? Mint lapunkban korábban megírtuk: Szeged nemrégiben 270 millió forint uniós támogatást nyert a kerékpáros infrastruktúra bővítésére. Megépül a Fő fasori kerékpárút Töltés utca és Temesvári körút közötti, a Csongrádi sugárúti bicikliút Rózsa utca és Berlini körút közötti, a Tompái kapu úti kerékpárút Horgosi út és Sínpár sor közötti, a tápéi kerékpárút Felső Tisza part és Budai Nagy Antal utca közötti, a Kossuth Lajos sugárúti kerékpárút Pacsirta és Bocskai utca közötti, a baktói bicikliút Hosszútöltés és Nagybaktói utca közötti szakasza. Ebből a forrásból alakítják ki a Csillag tértől a Felső Tisza partig, valamint a Vár utcától a Széchenyi téren át a Károlyi utcáig futó kerékpárutat, és ebből épül meg Dorozsmán a Negyvennyolcas utcai kerékpárút. A kivitelezési munkálatokat várhatóan idén nyáron kezdik, s jövő júliusra fejezik be. Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kerékpárosklubbal, amelyben rögzítették: a város továbbra is egyeztet a civilszervezettel, figyelembe veszi a javaslatait. Repedezik a járda az Erdélyi téren Szegeden, az Erdélyi tér és a Hargitai utca kereszteződésében korábban lakossági tiltakozások ellenére is földbe ásott szelektív hulladékgyűjtőt létesítettek közvetlenül egy megállni tilos tábla után tíz méterre, a játszótér mellett - írta e-mailben Sallai János. Ennek ürítése csak úgy lehetséges, hogy a szemétszállító teherautó feláll a járdára, ha ezt nem teszi, akkor a Hargitai utcáról a buszok nem tudnak kikanyarodni. A másik probléma pedig az, hogy a nagysúlyú jármű alatt megrepedezett, és már süllyed a járda. * A problémát jeleztük Nagy Edinának, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. másodnyersanyag-ügyintézőjének. A panaszt kivizsgálják, és ha szükséges, intézkednek az ügyben - mondta. Munkajog Kovács Lajos bejelentve, szerződéssel dolgozik egy cégnél. A főnöke október óta levonja a fizetéséből a 12 ezer forint értékű melegétel-utalványt, amit ráadásul csak étteremben tud levásárolni. Szabályos ez az eljárás? Nem a fizetés mellé járna az utalvány? - kérdezi. A másik gondja: amikor a főnök nem tud munkát adni, akkor is kapnak valamennyi fizetést, mert az állásidőt fizetni kell - ezt mondta olvasónk könyvelője is. Csakhogy azt a pénzt utána levonja a tényleges keresetükből, amikor újra dolgozni kezdenek. Megteheti? Szabályosan jár el? A személyi jövedelemadóról szóló törvény (SZJA-törvény) 1. számú mellékletének 8. pontja kimondja, hogy az ételutalvány a munkáltató által a munkavállalónak adható, tehát nem kötelező béren kívüli, béren felüli juttatás: a bérből tehát semmilyen esetben nem vonható le. Munkajogi kérdésekben olvasóink a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szegedi Regionális Kirendeltségén és Szolgáltató Központjában kaphatnak felvilágosítást szakemberektől, hétfőn és szerdán reggel nyolctól 16 óráig. Ugyanezen időintervallumban hívhatják a 62/561-532-es és a központi számot (561-561). Havonta egy alkalommal a vidéki kirendeltségeken is rendelkezésre állnak a jogi osztály munkatársai, az időpontokról a kirendeltségeken érdemes tájékoztatást kérni. Levélben a szegedi kirendeltség címére várják a kérdéseket: 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. Elsősegályláda, láthatósági mellény Székkutasi olvasónk a 30/573-0277-es telefonszámról arra kíváncsi, hogy az elsősegélyládák érvényesítésénél minden 3. évben ki kell-e cserélni az elsősegélyládát az autóban, vagy csak a lejárt szavatosságú gyógyszereket kell kicseréltetni? Ha utóbbi a válasz, Hódmezővásárhelyen ki foglalkozik ezzel? Hová fordulhat? Azt is szeretné tudni, kötelező tartozék-e a láthatósági mellény, és ha igen, pontosan mennyi kell egy autóba? Csak a sofőrnek? Vagy annyi, ahány személyes a jármű? Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a kerékpárosoknak a tavalyi év második felétől, míg a gyalogosoknak az idei esztendőtől kötelező láthatósági mellény vagy fényvisszaverő ruházat használata lakott területen kívül az úttesten, az útpadkán, vagy a leálló sávban éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok mellett. Az autóban nem kötelező elhelyezni a mellényt vagy a fényvisszaverő ruházatot, azonban amennyiben az autóból a fenti időpontban és helyeken a vezető vagy utasa kiszáll, gyalogosnak minősül, így ezeket használnia kell. Az elsősegélycsomagok szavatossági ideje öt év. A lejárat dátuma fel van tüntetve a csomagon, azokat a lejáratkor cserélni kell. Komplexumkomplexus Engedjék meg, hogy szubjektív gondolataimnak és érzéseimnek hangot adjak a nemrégiben történt lakossági fürdöberuházás lakossági fórumával kapcsolatban. Vannak történések, amelyek előre mutatnak az érdekeinket szolgálva. De tüzzel-vassal, kalapáccsal, űzötten, hol kiegyensúlyozottan verik a fejünkbe, hogy ami most történik, nekünk jó lesz. A hogyannal ne foglalkozzunk, ne kérdezősködjünk, ne akciózzunk, mi nem látunk tovább az orrunknál sem. Fejlesztés címén, a vizionált, ügyesen ellenségképbe ágyazott, kitalált, destruktív fuvallatoknak megálljt parancsolva. Pedig mi élünk itt, szegediek. Nekünk építenek, nekünk fejlesztenek, állítólag. A zsurnaliszták már igy fogalmaznak: „Közügy lett a fürdőberuházás". De miért ez a szó, hogy „lett"? Mindenféle politikai meggyőződéstől távol állva, egy városi megakomplexum építése közügy, már a kezdetektől. Nem válhat egy folyamatnak köszönhetően azzá. Még ha részt is vesz benne egy magánvállalkozó. A napokban a jóisten úgy hozta, vendégségben volt nálunk Szegeden a beruházó. Pontosabban a képviselője, a szállodaláncot képviselő felsővezető. Lakossági fórumot hirdettek, aztán ki tudja, mi lett belőle. Személyiségzavaros beszélgetés volt, hiszen vendégként ültünk a házasságkötő teremben, s közben pedig mi voltunk, mi vagyunk a házigazdák. Hónapok elteltével ott értesítenek minket a történésekről, hogy már minden le van zongorázva, hogy dictum-factum, két hét múlva bontják a Gombát, valamint a környezetében lévő épületeket. A társadalmi párbeszédet már maguk mögött tudják, aki meg lekéste, magára vessen, vagy nem olvasott újságot, vagy éppen aludt. Mindenkinek jó, állítólag a város 80%-a szinte követeli, hogy ez kell. Tény és való, kell. De az étel is úgy ízlik igazán, ha nem erőltetik, ha nem tömik le az ember torkán. No persze sürget az idő. A projektmenedzser, a vendéglátós cég vezérigazgatója egyszer átszellemülten beszélt arról, hogy itt minden szegedinek meg akar felelni, aztán pamflet irományoknak minősítette a lakossági véleményeket, aztán meg szenzibilesen, ösztöndíjrendszer-stratégiáról beszélt, hogy majd amelyik iskolás jól tanul, olcsóbban mehet be fürdeni. Tehát vendég helyett a vendéglátó érzetét keltette, és az odaérkezőket, kérdezőket, akiknek tulajdonképpen épül ez az intézmény - akiknek pénzéből lesz fenntartva a komplexum - felesleges, akadékoskodó tényezőnek tekintette. A lakossági fórum, amelyre még közelről sem lehetett ráismerni, nem állt másból, mint kivetített látványtervek mutogatásából és más magyar fürdők éves számviteli adataiból, amelyből kiderült - ellentmondásba kerültek saját magukkal -, a nehéz kezdetek után, hosszú távon minden fürdő nyereséges ebben az országban. A hazai csapatot képviselve pedig Solymos alpolgármester úr a közvetítő szerep helyett - lévén a város és a vállalkozó között neki kellett volna lenni a közvetítő kapocsnak - a népnevelő szerepét formálta meg. Egy kedves kérdező fiatalembernek például megjegyezte, hogy felszólalása első mondataiból először azt gondolta, talán azt a kérdést akarja neki feltenni, hogyan kell felszólalni. Az okítás szép dolog, amikor az ember már tovább akarja adni a következő generációnak azt, amit már mesteri fokon űz. De a cinizmus álságos dolog, azt nem szokás továbbadni. Hát ilyen egy lakossági fórum. Minálunk. No, de nem akarom én bántani szegény Hülvely urat. Jámbor lélek, csak teszi a dolgát. Az alpolgármester urat sem, sőt senkit sem akarok bántani; csak egyszerűen kapkodom a fejem. Nem tudom, hogy a rengeteg felhő között hogyan tudjuk visszacsalogatni a napfényt városunkba. Farkas László Róbert Szeged és a megtisztelő díszpolgári cím Nagyon szép és emlékezetes ünnepségen avatták díszpolgárrá Dr. Lippai Pált, újkori demokráciánk első polgármesterét, és tüntettek ki számos kiváló szegedi értelmiségit. Új díszpolgárunk köszönöszavai után részletesen és nem kevés humorral ismertette mindazokat a nehézségeket, amelyekkel annak idején meg kellett küzdenie. Az ünnepség lehetőséget kínált arra, hogy az ember kissé elgondolkozzék városunk múltján és jelenén. Mi idősebbek, akik már maradandó élményként éltük át a háború előtti eseményeket, a németek és később a szovjetek bevonulását, az azt követő nehéz évtizedeket, sok emléket őrzünk városunkról. Nem mindig Szeretett bennünket, későbbi díszpolgárait, és bizony voltak idők, amikor az alkotás, a teljesítmény elismerése csorbát szenvedett, amikor ragaszkodásunkat a város és intézményei erősen próbára tették. Ha azonban az ember eléggé hosszú életű, akkor a kitartás, a hűség, a város hírnevét erősítő tevékenység csak meghozza gyümölcsét. Meggyőződésem, hogy mindazok, akik a megtisztelő díszpolgári címet elnyerték, felelősen gondolkozó emberek: a szakmai kérdéseken kívül foglalkoztatja őket az ország és városuk sorsa is. Bármennyire is hihetetlen, de sokan közülük a város polgármesterével kétszer találkoznak: először, amikor átveszik tőle a díszoklevelet, másodszor a temetésükön. Előállhat viszont az a helyzet is, hogy egyetlenegyszer sem, hiszen megeshet, hogy a díszpolgárságról szóló dokumentumot az előző polgármester nyújtotta át neki, utódja azonban a temetésén - más elfoglaltsága miatt - nem tud részt venni, amint ez az elmúlt évben elhunyt Simon Miklós professzor búcsúztatóján megtörtént. Mindez azt az érzetet keltheti, mintha a város kitüntetettjeinek egyetlen olyan gondolatuk sem lenne, melyet Szeged fejlődése, élhetőbbé tétele érdekében hasznosítani lehetne. Ez bizony nem jelent nagy elismerést számunkra: ennél Szeged(l) és jeles polgárai is többet érdemelnének. Az igaz, hogy a díszpolgárok meghívót kapnak a város közgyűléseinek üléseire, na de aligha ez lehet az alkalmas, megtisztelő fórum, ahol elmondhatnák javaslataikat. Folytatva ezt az eszmefuttatást: talán még az se lenne haszontalan gesztus, ha a város vezetője időnként találkozna az itt dolgozó, itt élő akadémikusokkal. Az MTA-nak jelenleg 26 tagja van Szegeden: soha nem voltunk ennyien. Ezek az alkotók tudományos eredményeikkel, széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerükkel nagymértékben hozzájárultak a Tisza-parti település jó híréhez. Megtisztelő lenne, ha polgármesterünk egy évben egyszer megkérdezné őket, hogyan érzik magukat szeretett városukban, és a világot járva nem támadt-e valami hasznos ötletük, tanácsuk, melynek révén kellemesebb, gazdagabb, még szerethetőbb lehetne az élet a Tisza partján. Solymosi Frigyes, Szeged város díszpolgára