Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-05 / 130. szám

101 Bizalmasan >r\'ncX iséfövggcsrtC sA •vl diöí tóriáyn fcrnollc Csütörtök, 2008. június 5. GONDA ZSUZSANNA A nő. Ez volt a címe és a témája annak a három előadásból álló rendezvénynek, amelyen Popper Péter pszichológus, Vá­mos Miklós író és Eszenyi Enikő színmű­vész, rendező mondta el véleményét. A nőről a nőtől akartunk hallani, ezért Eszenyi Enikő előadását hallgattuk meg a Belvárosi mozi nézőterén. A nő beszélgetőtársa egy férfi volt: Pa­taki Ferenc, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, aki kilométeres messzeségből közelítette a témát. Beszéltette Enikőt az érettségiről, a főiskolai felvételiről, uta­zási szokásairól és a főzésről. Kiderült: noha tud töltött káposztát is készíteni, de már nem eszik ilyesmit. Makrobioti­kus főzőtanfolyamra járt. Minden érdek­li, ami „nagyon originál, régi és kipró­bált". Az állandó reflektorfény okozta szemérzékenységet öngyógyítja: háló­szobájában egyáltalán nincs világítás. A nappaliban pedig nincs fűtés, a hőmér­sékletet az üvegablakok szabályozzák. Ha nem muszáj, Enikő nem sminkel, a szegedi előadás tiszteletére is csak az autóban dobott fel némi festéket. A kér­dező szerepét itt az egyik néző vette át azzal: a közönség kevesebb életrajzi adatra és több női titokra kíváncsi Esze­nyivel kapcsolatban. Például arra, hogy milyen nőként rendezni. 8 A KUDARCBÓL „KICSAVARODÓ" JÓ. Hogyan éli meg a pálya kudarcait? - akarta tudni egy középkorú nő. ­Ha valami nem sikerül, felteszem a kérdést: eleget dolgoztam-e érte. Ha benne van az a munkamennyi­ség, energia és szív, ami kell. és mégsem sikerült, akkor is bízom benne, hogy mégis lesz eredmé­nye, hogy végül ki fog csavarodni belőle valami jó. - Amikor elkezdtem rendezni, hagy­tak - válaszolta, de hozzátette: Prágá­ban, Amerikában jobban elfogadják a női rendezőt. - Ez a nőiségből is követ­kezik. Ha egy próbán ordibálok, az akusztikailag más. Egy nő kellemetle­nebből ordít, mint egy férfi. A fiúktól jobban elfogadják. A klasszikus - hogyan lehet karri­ert, családot, nőiességet összeegyez­tetni - kérdésre közölte: nincsenek gyerekei, ezért a család hiányzik az összeegyeztetendő elemek közül. Mi­ért nincs gyereke? - akarta tudni a né­ző, és ezt a választ kapta: ezt sose kér­dezze egy negyvenes nőtől, mert nagy bánatot okozhat. A nőiesség megőrzé­séről elmondta: alkat kérdése. Asszi­milálódni próbál mindenki, és a nők nagyon tudnak alkalmazkodni. - Kitaláltam, hogy nem festem a ha­jam. Mindenki festi, színezi, én nem. Mindig másnak kell lenni. - Hogyan változott a nőiessége az élete során? - érdeklődött egy fiatal férfi. - Tüdőd, mit kellett volna hoznom? Gyermekkori fotókat, amiken muto­gathatnám: 1972 ben még kicsi volt a mellem, '86-ban rájöttem, hogy kitö­möm a melltartóm, és nézd, '96-ra ho­vá jutottam - viccelődött Enikő, és el­mesélte: 20 éves korában, a Csacsacsa forgatásakor kapta a következő taná­csot: most operáltassa meg a melleit, különben sosem lesz belőle színész­nő. Műtétet nem akart, de elkezdte ki­tömni a melltartóját. - Amin keresztülmentem, ösztönös fejlődés volt. Csak az a lényeg, hogy az ember akarjon változni. Ügy érzem, em­berileg és nőként is fejlődtem - válaszolt végül a fiatalember kérdésére. Női utcanevek nyomában Szegeden STEFÁNIA HERCEGNŐTŐL CSINSZKÁN ÁT TERÉZ ANYÁIG Mária Teréziára szavaz a Stefánián sétálgató Veszelovszki Petra és Oláh Bettina Virágnevek, keresztnevek, egykorvolt múzsák, híres színész- és éne­kesnők bukkannak fel Szeged térképén. Lényegesen több a híres férfi, aki utcát érdemelt - ám nem volt ez mindig így. Vajon tudják a mai szegedi nők, kire emlékeztet a Stefánia és ki volt Kukovecz Nana? És kiről neveznének el utcát, ha ők dönthetnének? A női utcanevek nyo­mába eredtünk. FARKAS JUDIT Eva, Emese, Gizella, Katalin, Mária: mellettük Rózsa, Ibolya, Boglárka és Kamilla. Keresztnevek és virágnevek teszik ki a női utcanevek jó részét, ál­lapíthatjuk meg Szeged térképét bön­gészve. Neves férfiúinkról nevezték el a közterek, utcák többségét, konkrét női személyre azonban alig találtunk példát. - Nem rosszabb a női és a férfi ut­canevek aránya, mint az arány, amit a nők tudományos és vezetői pozíci­ókban betöltenek - gyanítja Venetia­ner Anikó, a szegedi Soroptimist Klub egykori elnöke: az ő vezetése alatt látták el magyarázó táblákkal ÍBecéző szavak a jótékony hölgyek az érdekesebb, fontosabb utcaneveket. Az adatra is ebből az akcióból következtet: mind­össze nyolc nevezetes nő kapott táb­lát - egy kivételével a külső városré­szekben. Kiről nevezték el? Pedig nem voltak mindig száműzve a nők a Belvárosból: a nagy árvíz után Habsburg hercegnők és hercegnék utaltak sok központi utcát, teret, tud juk meg Péter László professzor Sze­ged utcanevei című könyvéből. Kö­zülük manapság már csak Stefánia regnál. Itt kezdjük rögtönzött közvé­lemény-kutatásunkat szegedi höl­gyek között: tudják-e, kire emlékez­tet az egyetlen belvárosi utca, amelynek egy nő adta a nevét - és kiről neveznének el utcát, ha ők dönthetnének. Léda, Blaha Lujza, Déryné A 17 éves gimnazista, Bogár Kriszti­na Eva Perón mellett Mária Teréziát és Erzsébet királynőt említi. Mária Terézia a favoritja a nyolcadikos Vé­szelovszki Petrának és a tizedikes Oláh Bettinának is. - Ö volt az egyetlen királynőnk - érvelnek a lá­nyok két „falat" fagyi közben, és még azt is tudták, kiről nevezték el az árnyas utcát: Rudolf trónörökös felesége volt a szép hosszú nevű Ste­fánia Klotild Lujza Hermina Mária Sarolta. - Léda, Csinszka Újszegeden, Szend­rey Júlia Tápén - sorolja a Soroptimist Klub volt elnöknője a kitáblázott mú­zsákat-költőfeleségeket a Boldogasz­szony sugárút és az Etelka sor után. Déryné Széppataki Rózával és Blaha Lujzával folytatja - egy megjegyzés kí­séretében: ök úgymond saját jogon szerepelnek. Ami az egyetlen kör­nyékbeli „versenyzőre" is érvényes. ­Kukovecz Nana festőnöt Szatymazon ölték meg a kommün utáni megtorlás­ban - magyarázza a volt elnöknö. Ma panelházak viselik a nevét Rókuson, FOTÓ: FRANK YVETTE de aligha tudja minden lakó, kit takar a név. Királynőből tehát csakugyan hi­ány mutatkozik, az idősebbek vi­szont már távolabb állnak a történe­lemkönyvtől, állapítjuk meg a Szé­chenyi térre érve. - Ruttkai Éva - vá­laszt Kovács Lászlóné az árnyas fák alatt sziesztázva. - És Gregor Berna­dett, ő is szegedi születésű - teszi hozzá barátnője, Kispéter Erzsébet. Futott még náluk a Rosenberg házas­pár nőtagja is, mert szimpatikus. Két H| H " Nem rosszabb a női # # és a férfi utcanevek aránya, mint az arány, amit a nők tudományos és vezetői pozíciókban betöltenek. Venetianer Anikó huszonéves lány Teréz anyát java­solja - nem rossz ötlet, a női szentek a második világháború után vég­képp eltűntek a városból, és azóta sem tértek vissza. Pedig egykor az Aradi vértanúk tere is Szent Rozália nevét viselte. A kísértetjárta köz Nem változtak tehát túl sokat a névadási szokások a nők körében sem, ma is szent, színésznő, éne­kesnő, királynő és feleség vinné el a pálmát - és a választottaknak ma sem lenne túl sok közük Szeged­hez. Érdekes kivételt találtunk vi­szont a 19. századból: Kéri Kata kö­zeként avagy lyukaként tartották számon a mai Zsótér utcát. - Kéri Kata olyan lakója lehetett az utcá­nak, aki valamiről híres vagy hír­hedt - meséli Péter László a kísér­tetjárta közről a néphit szerint ugyanis e szűk sikátorokat kísérte­tek lakták. Sajnos több nem derül ki a rejtélyes személyről - Tömör­kény István, Szeged jeles írója és néprajzkutatója mindenesetre Kéri Kata öleként említi az utcát. A legkorábban feljegyzett női utcanév alapján a szegediek szerettek becézgetni: a Liza utca nagy valószínűséggel az Erzsébet becézéséből kapta a nevét, a közeli Szent Erzsébet-templomról. A Mária Valéria tér - a mai Bartók Béla tér helyén - csak Vanélia térként élt a nép ajkán. Stefánia hercegnő pedig oly lelkes híve volt a magyar konyhának, hogy a szegedi sétányon kívül több étel: például a Stefánia-vagdalt és a Stefánia-torta is az ő nevét viseli. ESZENYI ENIKŐ NŐISÉGEI IDÉZETEK A DIVATTERVEZŐ YVES SAINT LAURENT-TÓL A hét végén elhunyt Yves Saint Lau­rent-t (képünkön) a XX. század egyik legzseniálisabb cNvattervezöjeként tartják számon. Az alábbiakban válo­gatást közlünk a tőle származó idéze­tekből a nőkről és a divatról. MTI A NŐKRŐL „Ahhoz, hogy egy nő szép legyen, elég egy fekete pulóver, egy fekete szoknya, és oldalán egy szerető férfi." „Az a nő nem egészséges, aki nem találta meg saját stílusát, aki nem érzi magát kényelmesen a ruháiban, aki nem tud a megjelenésével összhang­ban élni. Az ilyen nőnek nincs önbi­zalma, nem sugároz magából boldog­ságot." „Mindig is a nők szolgálatában akartam állni. A testüket, a mozdula­taikat, az életüket akartam szolgálni. Társukká akartam szegődni abban a nagy felszabadító mozgalomban, amely a múlt században végbement." A DIVATRÓL „A fekete az én menedékem. Olyan szá­momra, mint egy vonal a fehér lapon." „Nem szabad túl nagy jelentőséget tu­lajdonítani a divatnak vagy túlságosan kötödni egy-egy irányzathoz. Minden trendet humorral kell kezelni, és nem szabad olyan szinten hinni bennük, ami már korlátozná a szabadságot." Húszévesen azt a tanácsot kapta: most operáltassa meg a mellét, kü­lönben nem lesz színésznő belőle. Inkább kitömte. Eszenyi Enikő (képünkön) színművész, rendező a nőről mint olyanról beszélt a szegedi Belvárosi moziban.

Next

/
Thumbnails
Contents