Délmagyarország, 2008. június (98. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-23 / 145. szám

Hétfő, 2008. június 23. HÉT HELYSZÍNEN 23 EZER LÁTOGATÓ SZEGEDEN - A DÓM TORNYÁT IS MEGROHAMOZTÁK Muzeumi éjszaka Danko-hegeduszoval Fülledt nyáréjszaka, hömpölygő tö­meg és türelmes sorbaállás - köte­lező tartozékai a szegedi múzeu­mok éjszakájának. Mégis több mint húszezren szánták el magukat szombaton éjjel, hogy megmásszék a dóm tornyát, kiállítást nézzenek, vagy éppen Frankié Látót hallgassák Dankó Pista hegedűjén. DOMBAI TÜNDE Kockafejű vagyok, ezért én újrapapír­ból is számitógépet szeretnék - értékel­te egy szegedi család fiúgyermeke a Reök-palota átriumában a Kiutak cí­mű, hulladékgyűjtési kiállítás papirbú­torait szombaton éjjel. Az anyukák me­land-orosz Eb-meccs sörkerti szurkolói­nak is köszönhetően - fiesztahangulat­ban hömpölygött a tömeg. Bent sikere volt a hagyományőrző honvédek szau­nahangulatú, ám annál lelkesebb be­mutatójának. Kenderesi Fanni a kara­bélygolyókért lelkesedett, Györgypál Leventét minden fegyver érdekelte. A11 éves fiú ki is szúrt egy műpuskát, mondván, olyan mint a színpadi gumi­hurka. A Somogyi-könyvtárnál türelmes sorok vártak a régi könyvkincsekre. Szenzációnak a Prágai Missale, vagyis a Szegeden őrzött legrégibb kódex be­mutatása ígérkezett. Szemközt, a foga­dalmi templomnál is kígyózott a sor. Frankié Látó muzsikált - Hihetetlenül boldog vagyok, hogy Dankó Pista hegedűjét a kezembe foghatom. Ezt csak égy zenész érti igazán, mert ebben minden prímáshagyomány benne van - mondta a szegedi dzsesszmuzsikus Dankó hangszeréről, amely 1890-ben Sunda Vencel József fővárosi műhelyében készült, és 1929-ben NikolitsDöme radnai ügyvéd adta a múzeumnak. Rajta Dankó kézírásával a neve is látszik. A dzsesszhegedűs - aki feltehetően Dankó lánytestvérének leszármazottja ­hozzátette, bár repedt a hangszer, gyönyörűen szól. sélték, hogy tíz-tizenkét év körül fiaik is „megfertőzhetők" kultúrával, ezért náluk a körséta bevett hagyomány a múzeumok éjszakáján. Csakugyan, pár perc múlva az emeleti táblakép-fes­tészeti biennále termeiben találkoz­tunk. A Fekete Ház előtt - talán a hol­Tíz óra után nem sokkal Kondé Lajos plébános bejelentette: többen éjfélig már nem jutnak fel a toronyba, telt ház van. A várakozók kitartottak, ők mobilon SMS-ezve követték a focine­gyeddöntö góljait. A várkertben a Csemete vezényle­tével a klímaváltozásról töltöttek ki tesztet a vállalkozó szelleműek. Cse­megének ígérkezett a várfeltárásra vezető séta, ahol mécsesekkel rajzol­ták ki a feltárt falak tetejét. Aki igazi kuriózumot akart, a fellebbviteli fő­ügyészség pincéjében folytatta a múltidéző túrát. Ott, a hajdani Juhász Gyula Művelődési Ház aljában került elő tavaly a középkori szegedi vár tornya. A múzeumi éjszaka koronája­ként Frankié Látó, a világhírű szegedi dzsesszhegedűs szólaltatta meg Dan­kó Pista hegedűjét a Dankó-emlékév tiszteletére. A zsúfolásig megtelt kul­túrpalotából kitóduló közönség taps­viharral hálálta meg az Eltörött a he­gedűm és az Egy cica, két cica kezde­tű nótát. A dzsesszzenekar az éjféli tüzugrásig játszott. TELT HÁZ A KULTÚRINTÉZMÉNYEKBEN. A Reök-palotában 3000-en jártak vasárnap hajnali kettőig, a Fekete Házban 1680, a Somogyi-könyvtárban 1200, a dómban közel 6000, a vármúzeumban több mint 1400, az ügyészségi pincében pedig 900 látogatót számoltak. A Móra-múzeumban és a Móra parkban több mint 9000-en fordultak meg. Kevés a nyolcvan forint egy liter tejért ZSEBLÁMPA FÉNYÉNÉL MARCANGOLTÁK AZ OROSZLÁNOK A MARHALAPOCKÁT Félelmetes szombat éjszaka a Szegedi Vadasparkban Jó üzletnek bizonyult szombat este a zseblámpa a Szegedi Vadasparkban. Ugyanis aki e nélkül érkezett, vajmi keveset látott az állatokból. Az év legrövidebb éjjelén 750-en látogat­tak el a parkba, ahol az érdeklődők oroszlán- és jaguáretetést is láthat­tak. BOBKÓ ANNA Bár a szervezők direkt figyelmeztet­tek, több látogató zseblámpa nélkül érkezett szombat este a Szegedi Va­dasparkba. A feledékeny látogatók közé tartoztunk mi is, igy mikor az ajándékboltban közölték: ötven zseb­lámpát adtak el, s nekünk már csak •egy rosszat tudnának felajánlani, úgy döntöttünk fény nélkül vágunk neki az éjszakának. Egy nagyobb társaság mögé sze­gődtünk, s igy próbáltuk meglesni az állatokat. A bejárat után nem sokkal sikerült is elcsípnünk az elsőt. A fel-alá szaladgáló majmoknak, azon­ban mindig csak a farkuk végét lát­tuk. Az oroszlánokkal szerencséseb­bek voltunk. A nagymacskák szom­bat este falatozhattak először ekkora nézőközönség előtt. Hatalmas marha­lapockát erősítettek rá láncon egy fá­ra a gondozók, a hím ezt, a nősté­nyek a fakéreggel kitömött zsákot kezdték el szaggatni. Nem volt ennyire látványos a jaguá­rok etetése. Bizonyára nem lehettek túl éhesek, hiszen épp, hogy csak be­lenyaltak vacsorájukba. A büfénél falatozott Horváth Nóra, és barátnője Rébék Dorina. Bár hoz­tak magukkal zseblámpát, a lányok elárulták: nagyon féltek a sötétben. ­Alig mertünk nézelődni, attól féltünk, hogy kiszabadul valami állat. A sötét­ben nem is nagyon láttunk semmit. Gondolom a ketrecben lakók sem na­gyon örülnek neki, ha a szemükbe vi­lágítottak. Viszont simogattunk kígyót és a bagolybemutatót is megnéztük ­magyarázta Dorina. B FÜVÉSZKERTI KALANDTÚRA. Szom­bat este nyolc órától éjfélig a szege­di füvészkert is nyitva tartott. Itt is csak az a látogató járt jól, aki zseb­lámpával felszerelkezve érkezett. A szervezők játékos feladatokkal ké­szültek, az érdeklődők a csillagvizs­gálóban folytathatták a sétát. Kis András viszont sok állatot el tu­dott csípni. Látta a pandákat, az emu­kat és a kengurukat is. - Sokkal izgal­masabb sötétben a vadaspark. Jó len­ne, ha máskor is beengednének este ­hallottuk a fiatalembertől. - Idén harmadik alkalommal tartot­tunk éjszakai sétát a vadasparkban. A nagy érdeklődésre való tekintettel azonban elgondolkodtunk azon, hogy rendszeresebben szervezzünk - mond­ta Veprik Róbert igazgató, akitől meg­tudtuk, szombat éjszaka 750-en láto­gattak el a parkba. A termelők elégedetlenek a tej felvá­sárlási árával, mivel az év eleje óta egyre kevesebbet kapnak érte. Míg januárban még 101 forintot, most csak 80-at fizetnek a felvásárlók egy literért. A hullámzó árak okozta ne­héz helyzetet csak a nagy tehené­szetek tudják átvészelni. FEKETE KLÁRA Most, 2008 júniusában azért a tejért, amiért a fogyasztó 220-230 forintot fi­zet literenként a boltban, a termelő 80 forintot se kap - írta szerkesztősé­günknek egy elkeseredett, kisebb te­henészetet fenntartó vállalkozó még a hónap elején. Azóta sem javult a hely­zet, ezért a magyar tejtermelők - fel­buzdulva német kollégáik sikerén ­áruházak előtti demonstrációkra ké­szülnek. Attól tartanak ugyanis, hogy tovább csökkenhet a felvásárlási ár, ha a multik olcsó import tejet hoznak be az országba. Kovács László,.a Tej Terméktanács elnöke sajtótájékoztatón kifejtette: itt­hon újra megjelent az olcsó import, és attól tartanak, hogy még lejjebb szorít­ja a belföldi beszállítói árat. A termék­tanács ezért tárgyalásokat kezdemé­nyezett a kereskedelmi láncok képvi­selőivel. Akkor demonstrálnak csak, ha ezek kedvezőtlenül zárulnak, s azt is kijelentette, tejet nem öntenek ki. Megkérdeztük Csongrád megye leg­nagyobb tejtermelő gazdasága, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatói megbízottját, Halász Tamást, hogy vé­szelik át a helyzetet. A vezető azt mondta, a nagyok túlélik, de a kisebb gazdaságok komoly nehézségekkel B ÁTLAG ALATTI FOGYASZTÁS. Ma­gyarországon 22 százalékkal csök­kent a tej és tejtermékek fogyasztá­sa az elmúlt hét évben. Jelenleg az egy főre jutó éves tejfogyasztás 160 liter, amely elmarad az európai át­lagtól és az élettanilag kívánatos mértéktől. Az alacsony átlagot a fo­gyasztói ár drasztikus emelkedése is indokolhatja. • MOST VAN TEJ BŐVEN, MÉGIS SZŰKEN MÉRIK Illusztráció: Schmidt Andrea küzdenek. Mellesleg kevés cégnek van akkora tehenészete Magyarországon, mint a vásárhelyi székhelyű Hód-Me­zőgazdának, amely 1530 tehénnel na­pi 35-40 ezer liter tejet állít elő. Halász Tamás - egészében érzékel­tetve a folyamatot - elmondta, tavaly augusztusig 64 forint volt az átlagos felvásárlási ár literenként, utána azon­ban emelkedésnek indultak az árak. A hegymenet idén januárig eltartott, amikor is a felvásárlók már 101 forintot fizettek egy liter tejért. Majd jött az év első fele, amikor is a tehenek a legtöbb tejet adják egészen a kánikula bekö­szöntéig - nemcsak nálunk, hanem egész Európában. A túltermelés a fel­vásárlási árak csökkenéséhez vezetett. Noha 80 forintnál megállt a csökke­nés, és ez az összeg még mindig több, mint a tavalyi 64 forintos literenkénti ár, a termelés veszteségessé vált. Mi­ért is? Azért - fejtette ki Halász Tamás -, mert a takarmányárak tavaly óta 40-50 százalékkal nőttek, tehát leg­alább 10-15 forinttal kellene drágáb­ban eladni a tejet, hogy a termelők a tavalyi eredményüket érjék el. A ciklikusságot a kisebb gazdasá­gok nehezebben viselik, ezért félnek sokan attól, hogy tönkremehetnek. Gyógyír lehet a sebekre, hogy nyáron a kevesebb tejre nagyobb érdeklődés várható azon kereskedőktől, akik pél­dául fagylaltalapanyagnak szánják. NÉZŐKÖZÖNSÉG ELŐTT FALATOZTAK A NAGYMACSKÁK Fotó: Karnok Csaba Az Országgyűlési Könyvtár • állománvábúi FRANKIÉ LÁTÓ SZÓLALTATTA MEG DANKÓ PISTA HEGEDŰJÉT Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents